Inkább a kitaposott úton?

Gáll Mihály agronómusnak a repcetermesztésről írt pozitív kicsengésű anyaga érdeklődésre tarthat számot, mivel takarékossági, illetve környezetvédelmi okokból az ország kőolaj-finomítóinak jelenleg 5% repceolajat kell keverniük a gázolajba, tehát a kultúra termesztésének mindenképp van jövője. Néhány Arad megyei gazdálkodónál a témával kapcsolatos tapasztalataik felől érdeklődtünk.Legbiztosabb a repceHorváth Imre Németszentpéter határában több mint 550 hektáron gazdálkodik. Idén 70 hektár repcéje várja a fejlődéshez a kedvező időt, ami eddig nem igazán kényeztette. Ősszel ugyanis elvetették, de a szárazság miatt csak másfél hónap után, októberben kelt ki. Ami kissé visszaveti az idei terméshozamot, de hektáronként 2000 kilóban így is reménykedik.Elsősorban azért termeszt repcét, mert ennek biztos felvásárló piaca van, noha ezt egyelőre nem biztosítják szerződéses alapon. Minden évben piaci áron vásárolják fel. Horváth Imre reménykedik az idei 1-1,20 lejes kilónkénti piaci, vagyis felvásárlási árban.Hogy hol itt az üzlet?Horváth szerint a biztos, ráadásul jobban fizető felvásárló képezi azt. Ha ugyanis idén 1 lejért vásárolják fel a hektáronkénti 2000 kilós termést, 2000 lej a bevétele hektáronként. Búzából viszont 5000 kilót kellene betakarítania, ráadásul legkevesebb 0,40 lejért kellene értékesítenie kilóját a hasonló bevételhez. Ami kétségbe vonható, hiszen az 5000 kilós búzatermés, de a 0,40 lejes felvásárlási ár is teljesen bizonytalan, és akkor még nem is említette a bevétel időpontját, ami fél évig is kitolódhat. Míg a repcéért sorban állnak, addig a búza nem kell senkinek, esetleg bagóért akarnák elvinni, mint tavaly, amikor 0,30 lejért is odaadta egy részét, mert szüksége volt a pénzre. Mindent egybevetve, a repcetermesztést tartja a legbiztosabb jövedelemnek, mivel egy kis szerencsével a németszentpéteri, bánsági fekete földön akár 3000 kiló repce is megteremhet hektáronként. Többet szeretne termeszteni, a vetésforgó betartása miatt azonban évente csupán 50-70 hektárt vethet, a repcét ugyanis ugyanarra a helyre csak ötévenként szabad vetni.140 hektár repce ment tönkreA Kisiratosi Agrodor Mezőgazdasági Társulás az általa megművelt 1100 hektár termőföldből ősszel 140 hektárra repcét vetett – tudtuk meg Andó Antal elnöktől. Aki lehangoltan beszélt a Nagyiratos alatt lévő repce idei kilátásairól. Az őszi vetés nem kapott esőt, ezért hézagosan kelt ki, tavasszal viszont a rengeteg eső miatt az egész kultúra pangó-víz alá került. Mivel a repcének elég egyetlen napi víznyomás is a pusztuláshoz, tárcsás-boronával az egész területet át kell dolgozni kukorica alá.Hogy a kudarc kedvüket szegi-e a repcetermesztésben?Az elnök nem hiszi, mivel ők hagyományosan termesztik a repcét, ami az utóbbi három évben kielégítően termett, megfelelő jövedelmet hozott. Hogy az idei próbálkozás közel 50 ezer lej veszteséget hozott, azt senki nem tudhatta előre, ilyesmi a mezőgazdaságban bármikor megtörténhet. Ősszel újra próbálkoznak repcével, remélik, több sikerrel.Idén lemondtak rólaAz 1200 hektár földön gazdálkodó Majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulás vezetősége a tavaly őszi szárazság láttán úgy döntött, hogy nem vetnek repcét. Más években vetettek ugyan 60-70 hektár repcét, amiről Molnár László elnöknek nincs kedvező véleménye. Szerinte ugyanis a termesztése nagyon sok munkát igényel, a kalászosokhoz, illetve a kukoricához viszonyítva több rizikófaktort rejteget, és nem biztos, hogy jövedelmezőbb a kalászosoknál. Amelyek viszont szépen fejlődnek, ha nem szól közbe a természet, rekordtermést is adhatnak. Az őszi szárazságot, illetve a tavaszi vég nélküli esőzéseket figyelembe véve, nem biztos, hogy rosszul döntöttek, amikor lemondtak a repcetermesztésről.Bonyolult, igényes a termesztéseMolnár Gáspár pécskai agronómus 100 hektáron gazdálkodik, nem szokott repcét vetni. Néhány évvel ezelőtt próbálkozott vele, de rájött, hogy bonyolult, igényes a termesztése, de a betakarítása is gondot okozhat, ha nincs megfelelő kombájnja, amelyikkel veszteségmentesen meg lehet oldani az aratást. Inkább tehát gabonát termeszt, ami egyelőre szépen fejlődik, a termés mennyiségét azonban ilyenkor még nem lehet megsaccolni, annak ki kell várni a végét. Szerencsére, pangó vizek nem veszélyeztetik a pécskai határt, ezért a gazdák bizakodóak.Biztonságos gazdálkodásra törekszikNagy Tibor 350 hektár termőföldön gazdálkodik a kisperegi határban. Négy évvel ezelőtt próbálkozott repcetermesztéssel, ami nem sikerült. Rájött, hogy az komplex technológiát igényel, ráadásul nagy szerencse is szükséges a jó terméshez. Gyakran látja az országhatár túloldalán repcét termesztő magyarországi gazdálkodóknak a vesződését, akik sűrűn a repcevetésben vannak a permetezővel és más, egészségvédő munkálatokkal. Annak a termesztése sokkal bonyolultabbnak tűnik a kalászosok, esetleg a kukorica hasonló munkálatainál. Jelenleg 120 hektár őszi árpát és búzát, továbbá 165 hektár kukoricát termeszt. A tavaszi vetéseket elkezdte április elején, 23-án már be is fejezte, tehát az esőzések már a talajban érték a vetőmagot. Az ipari növények közül a napraforgót kedveli, mivel annak is biztos a piaca, ráadásul nem túl bonyolult a termesztési technológiája. A 70 hektár napraforgó vetése, a többi kultúrához hasonlóan, szépen fejlődik. Fiatal, de megfontolt gazdálkodó, ezért a biztonságos termesztésre törekszik, megpróbálja leszűkíteni a kockázat lehetőségét.Nagyzerind környékén gyengén terem