Internethasználat az EU-ban

Minden második EU-s állampolgár naponta használja az internetet, s az arány évről évre töretlenül növekszik. 2009-ben az uniós háztartások 65%-ban volt internet (56%-nál szélessávú), míg 2008-ban csupán 60%-nak (49%-nál szélessávú).

Az Európai Bizottság statisztikai adatai szerint az északi és nyugati országokban az internet-hozzáférhetőség lényegesen nagyobb, mint a Balkánon. A hollandiai háztartások 90%-a rendelkezik internet-kapcsolattal, Svédországban az arány 86%, Dániában 83%, Németországban 79%, Finnországban 78%, Nagy Britanniában, pedig 77%. Bulgáriában azonban csupán a háztartások 30%-a rendelkezik internet-hozzáférhetőséggel, Romániában és Görögországban, pedig 38%-uk. Magyarország a középmezőnyben található, 55%-os aránnyal.

Az információs világháló használatában természetesen nagy eltérések vannak korcsoportonként. Aligha meglepő, hogy a fiatalok használják leginkább az internetet. Uniós szinten a 16 és 24 év közöttiek közel háromnegyede (73%) naponta lép fel az internetre. Hollandiában az arány még nagyobb, 90%, Dániában és Észtországban 88%, Finnországban és Svédországban, pedig 87%. Ellenben Romániában csupán a fiatalok 41%-a használja naponta a világhálót, Görögországban 57%, Írországban, pedig 58%. Magyarország e téren is a középmezőnyben van, 74%-al.

Még jelentősebbek az eltérések a világhálón való vásárlás tekintetében. Míg uniós szinten a lakosság 37%-a rendelt interneten termékeket vagy szolgáltatásokat az utolsó 12 hónapban, a britek 66%-a tette ezt, a dánok 64%-a, akárcsak a svédek és hollandok 63%-a. A legtartózkodóbb e téren is Románia, ahol a lakosság csupán 2%-a vásárolt interneten keresztül az utóbbi évben, noha Bulgária (5%) és Litvánia (8%) sem áll sokkal jobban.