Jövőre újraindulhat a sertésexport

A bukaresti agrártárca reményei szerint jövő tavasszal az Európai Unió feloldja a romániai sertésexport elleni zárlatot, és a romániai tenyésztők élő állatott, illetve fagyasztott disznóhúst is vihetnek a közös piacra. 

Brüsszel az állategészségügyi hiányosságok, illetve a fél évtizeddel ezelőtti sertéspestis-járvány miatt bizalmatlan a romániai disznóhústermékekkel szemben, és jelenleg csak hőkezelt árut enged be az EU-ba.

Románia a kis, családi gazdaságokban való disznótartás körülményei miatt nem tud eleget tenni az Európai Unió állategészségügyi követelményeinek, és többek között emiatt nem engedélyezik az ország egész területén előállított sertéshús exportálását – hangzott el azon a múlt heti tanácskozáson, amin részt vett Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter, Tánczos Barna és Adrian Rădulescu államtitkár, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság, valamint a sertéstenyésztők és a húsfeldolgozók képviselői.

Az unió most a román hatóságoktól várja el, hogy megnevezzék azokat a területeket és tenyészeteket, ahonnan megfelelő körülmények között tartott állatokat, vagy azok húsát vihetik ki az országból. A higiénia megteremtése, illetve az ellenőrzés szintén a román illetékesek feladata lesz. „Azt kértük Brüsszeltől, hogy az ország teljes területét szabadítsa fel a sertésexport-tilalom alól, de ezt az unió visszautasította azzal az indokkal, hogy Románia nem tudja garantálni a kis- és mikro-gazdaságokban az állategészségügyi feltételeket – nyilatkozta a Nyugati Jelennek telefonon Tánczos Barna. – Azt javasolták, hogy azonosítsunk be mi kisrégiókat, amelyekből engedélyezhető a sertésexport.” Az államtitkár abban bízik, hogy az úgynevezett tagosítási és az engedélyeztetési procedúrát – amibe bevonják a tenyésztőket és a feldolgozókat – ezen a héten befejezik. „Remélem, hogy a hét végéig papírra vetjük azt az elképzelést, amit majd a brüsszeli illetékesek elé terjesztünk. Ez esetben szerintem márciusig meg is kapjuk az Európai Unió beleegyezését, és akkor bizonyos kis farmokról is exportálható majd élő állat, vagy fagyasztott hús. A nagy hizlaldák, ahol nagyszámú sertést tenyésztenek, és amelyek megfelelnek a követelményeknek, természetesen exportálhatnak.”

Csutak-Nagy László, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság alelnöke szerint Románia jelenleg harmadik kategóriás ország ilyen szempontból, azaz kizárólag a hőkezelt termékeket exportálhatja, és az a cél, hogy bekerüljön a második kategóriába, vagyis hűtött vagy fagyasztott formában, akár fél disznókat is szállíthasson az EU-s országokba. Hogy ez megvalósuljon, a kijelölt területeknek – farmok, a visszaállítandó kisközösségi vágóhidak – megfelelő állategészségügyi körülményekkel kell rendelkezniük, amelyek feltételezik az élőállatok kivizsgálását, adott esetekben a betegségek kiszűrését.

Közbevetésünkre, hogy nem csupán arról van szó, hogy a konkurencia visszaszorítása érdekében nem engedték be eddig a kisgazdaságokban tenyésztett sertéseket a közös piacra, Tánczos Barna így felelt: „Az a kompromisszum, amit Brüsszel javasolt a bizonyítéka annak, hogy nem ilyen lépésekről van szó, hanem olyan gazdaságoknak a kivonásáról, amelyek nem megfelelők. Tudom én, hogy falun milyen körülmények között tartják a disznót, és azt is, hogy a nem hizlaldáknak milyen feltételeket kell teljesíteniük, hogy ne kerüljenek kapcsolatba az állatok különböző vírushordozókkal, hogy a vaddisznó ne vihessen be különböző betegségeket a gazdaságokba. Egy szó mint száz: a családi kisgazdaság, az ilyen disznótartás nem EU-konform. Az ilyen gazdaságokból származó sertésexportot szeretné az unió leállítani. Ha tudunk olyan gazdaságokat létrehozni, amelyekben az előírásokat betartják, mint az EU-ban, vagy még szigorúbban, akkor azokból exportálhatunk.”

Az államtitkár szerint a vidéki állattartó gazdák számára évek óta problémát jelent mind az állatok értékesítése, mind az engedélyeztetett helyen történő, az uniós állatvédelmi feltételeknek megfelelő levágása. „A vágópontok – amelyeken elképzelésünk szerint havonta legtöbb száz sertést, vagy húsz szarvasmarhát vágnának le – ezen gondokra jelentenének megoldást, arról nem is beszélve, hogy a sertéshús feketepiaci értékesítését is visszaszorítanák” – magyarázta. Az agrártárca becslése szerint egy ilyen vágóhíd létrehozása nem több 200–250 ezer eurónál, és a finanszírozást uniós forrásokban, illetve a helyi önkormányzatok részvállalásában látják.