Kettőn áll a vásár!

A szeptember második hétvégéjén az aradi Expón rendezett Agromalim nemzetközi mezőgazdasági vásár és szakkiállítás jelentős magyarországi részvétellel zajlott. Több mint harminc vállalkozás képviseltette magát a határ menti térségből (főleg Békés és Csongrád megyékből) a standokon. Ez azt jelzi, hogy a régióban hangsúlyos a magyar–román gazdasági kapcsolat, vagy legalábbis a magyarországiak részéről van igény a romániai kereskedelmi összeköttetésekre, érdeklődnek a felvevőpiac iránt. Annak néztünk utána, hogy ez fordítva is igaz-e, és hogy a gazdasági válság mennyire befolyásolta a magyar–román üzleti viszonyt.A schengeni csatlakozástól remélt javulás„Egyértelműen érződik a krízis negatív hatása, viszont azt hiszem, hogy jót is tett ez a gazdasági kapcsolatoknak, mert letisztulnak a dolgok, megfontoltabbak lettek a vállalkozók, és átgondoltabb üzletek köttetnek” – nyilatkozta Rák János Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–román Tagozatának titkára.Románia belépését a schengeni övezetbe, a magyar–román határ akadálymentes átjárását nemcsak a romániaiak várják, hanem a magyar vállalkozók is. „Nem a nagyobb városokról beszélek, hanem az itteni falvakról – folytatta. – Ki szeretnék használni ennek az előnyeit, és mi bátorítjuk is őket. Főleg a mezőgazdaságból élőknek lesz ez hasznos. Gondolok itt a mezőgazdasági gépek és berendezések – amiben viszonylag jók vagyunk – forgalmazásására, a kapcsolatépítésre, vagy arra, hogy Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyék nagyon jó földdel rendelkeznek, kiváló termékeket állítanak elő, és itt nagy felvevőpiac van, Szatmárnémetitől Temesvárig. A schengeni határ keletebbre tolásával visszaáll az a helyzet, ami régen volt: a szomszédok kereskedtek egymással, a termelők piacot találtak. Azon vagyunk, hogy a határ menti romániai vállalkozásokat is segítsük. Minket megtalálnak a Békés Megyei Kamaránál, és bár nem vagyunk agrárkamara, de olyan kapcsolatokkal rendelkezünk, hogy segítséget tudunk nyújtani a romániaiak mezőgazdasági vállalkozóknak is. Azt szeretnénk, hogy ne néhány kupec kezében összpontosuljon az áru, és ők fölözzék le a nyereséget, hanem a termelők értékesítsék a saját terméküket. Bátorítjuk őket, hogy próbálkozzanak, mert a határ mentén nagy lehetőségek vannak.” Nem adnak a reklámraA romániai vásárokon tucatszám jelennek meg magyarországi cégek. Vajon fordítva is így van ez? – kérdeztem Nóvé Zoltánt, a békéscsabai Körös Trade Kft. ügyvezető igazgatóját. (A kereskedelmi és kiállítás-szervező vállalkozás több mint egy évtizede szervezi magyarországi cégek részvételét a romániai vásárokon az ITD Hungary támogatásával.) „Sok üzlet köttetik magyar–román viszonylatban, de a magyarországi szakmai kiállításokon nagyon kevés a román résztvevő. Bizonyára a takarékosság az oka, reklámra nem tudnak annyi pénzt költeni, de ha van jó termékük, szerintem érdemes lenne ebbe fektetni, és megjelenni a vásárokon. Az is igaz, hogy Magyarország segíti a magyar vállalkozók külföldi piacra jutását, például a kiállítások részvételi költségeinek egy részét megtéríti. Romániában, tudtommal, nincs ilyen. Már majdnem másfél évtizede szervezik Békéscsabán a kolbászfesztivált, amelyre hívtunk romániai cégeket, de csak egyszer jött el egy.”Siófoki Attila, a Békés Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány projektmenedzsere egy korábbi riportunkban kifejtette: inkább a magyarországiakra jellemző a nyitás a szomszéd ország irányába. „Otthon nem tudják értékesíteni a raktárkészletüket, és abban bíznak, hogy a román piac felveszi ezt. Az is közrejátszhat abban, hogy a romániaiak kevésbé terjeszkednek Magyarországon, mert itt, Romániában a magyar vállalkozók könnyebben találnak olyan partnereket vagy alkalmazottakat, akik mindkét nyelvet jól beszélik. Nagyon sok magyar cégnek ezért van nyereséges romániai leányvállalata” – mondta.Érdemes-e próbálkozni?A romániai termelőknek, szolgáltatóknak lehet-e keresnivalójuk a magyarországi piacon? – tettem fel a kérdést riportalanyainknak. Mindenképpen – válaszolták, de Rák János Zoltán hozzátette, hogy eléggé nagy bürokráciára számítsanak az „úttörők”. „Attól függetlenül, hogy rendelkezik a szükséges engedélyekkel, egy romániai mezőgazdasági vállalkozónak például Magyarországon is őstermelői igazolvánnyal kell rendelkeznie, hogy termeljen és eladhasson” – magyarázta.„Sok agrárterméknek jó piaca lehet – vette át a szót Nóvé Zoltán –, de a feldolgozott termékeknek is, amelyeket már lehet kapni Magyarországon. Például italféleségeket vagy élelmiszerterméket. Csak meg kell keresni a módját, hogyan tudnának betörni a magyar piacra.”Sanghajba igen, Békéscsabára nemNicolae Groşant, az aradi Expo igazgatóját arról kérdeztem, hogy a román kormány nyújt-e valamilyen támogatást a romániai cégeknek a hasonló magyarországi kiállításokon való részvételhez.„Minden évben a román–magyar vagy a román–német vegyes bizottságokban készítenek egy tervet az adott országban rendezett kiállításokon való részvételről – kezdte a választ. – Mi javasoltunk néhány magyarországi eseményt, Debrecenben, Békéscsabán vagy Budapesten, amelyeket nagyon fontosnak és hatékonynak tartottunk a romániai cégeknek, és remélem, hogy a kormány megtalálja, milyen forrásból fedezze a közös standokat, a romániai vállalkozások jelenlétét a magyarországi vásárokon. Sajnos 2010-ben nem lett semmi belőle, de októberben ismét ülésezik Bukarestben a magyar–román kormányközi vegyes bizottság, és mi, aradiak a békéscsabai kamarával részt veszünk ezen, és javasolni fogunk 2011-es rendezvényeket. Reméljük, jövőre igénybe vehetők ezek a támogatások, és bármilyen romániai vállalkozás kérhet finanszírozást. Nem ismerem az okokat, hogy miért nem volt eddig, csak azt tudom, hogy amit mi javasoltunk, nem valósult meg. Voltak más külföldi kiállítások román részvétellel, Kínában, Argentínában vagy Koreában. Feltételezem, hogy pénz nem volt. Meg akarjuk győzni az illetékeseket, hogy 2011-ben támogassák a románok jelenlétét a magyarországi piacon.”