Kevés haszon, de számít

Május nem csak a szerelem, hanem a birkanyírás hónapjának is számít, mivel az egyre melegebbé váló időjárási feltételek között, a felnőtt juhokat meg kell szabadítani a téli gyapjútól. Amelyiket az ember ősidők óta feldolgozott, az mindig értékes nyersanyagnak számított.

Hogy manapság mit lehet a gyapjúval kezdeni, Székely Károly ágyai nagygazdánál, a Juh- és Kecsketenyésztők Körös-menti Mioriţa Egyesületének az alelnökénél érdeklődtünk.

3,4 kiló fejenként

A feleségével éppen tegnap – amikor a gyapjút elszállították tőlük – számolta ki, hogy az 1287 megnyírt birkájának az idei átlagos gyapjúhozama 3,4 kiló volt fejenként. A számításban minden esztendős juh, illetve az apa- és az anyaállatok egyaránt benne voltak. Az idei gyapjúhozam igen jónak ígérkezett, csakhogy a mostanában lehullott sok eső nagy mennyiségű faggyút kimosott belőle, tehát a mérlegen kevesebbet nyomott. Ha viszont azt veszi figyelembe, hogy a racka-fajta juh, amilyet maga is tart, átlagosan 2-2,5 kiló gyapjút ad évente, az ő juhainak a 3,4 kilós átlaghozamával igazán elégedett lehet.

Van-e rá kereslet?

Arra nem lehet panaszkodni, hiszen kerül elég olyan közvetítő, aki törökországi felvásárlóknak adja tovább a hazai gyapjút. Idén 2 lejért vitték kilóját, ami nevetséges árnak számít, de hát a vásárló régi, megbízható kliens, nem lehetett elvetni az ajánlatát. Kiszámolták a feleségével, hogy a birkanyírásért, teljes ellátás mellett idén kifizettek 3000 lejt, miközben a gyapjúért 8 300 lejt kaptak. Nagy jövedelem tehát nem volta rajta, a juhokat viszont mindenképp meg kellett nyíratni.

Kik nyírják őket?

Gyakorlott birkanyíró csapatok működnek, egy részük immár korszerű villany nyírógépekkel dolgozik. Náluk egy héttagú csapat dolgozott, naponta 400 birkát nyírtak meg hagyományos ollóval, teljes ellátás mellett. Nagyjából 3 nap alatt elvégezték a munkát, kasszírozták az előre megalkudott 3000 lejt, ami kiemelt fizetésnek számít. Ha viszont a gazda maga nyírná, a más teendői miatt sokkal lassabban haladna vele, akár 10-12 napig is elhúzódna a munka. A birkákat viszont sürgősen meg kellett nyírni, mivel az enyhe tél, majd a korai felmelegedés miatt a gyapjú annyira megtelt kullanccsal, hogy az élősködők leszívták az állatok vérét. 5 birkát kalcium injekciókkal kellett felerősíteni, hogy ki tudják heverni a kullancsok által okozott vérveszteséget.

Mivel lehet ellenük védekezni?

Elméletileg van injekciós kezelés, illetve fertőtlenítős eljárás is a kiirtásukra, gyakorlatilag azonban csak az állatok fürdetésével lehet a kullancsok ellen hatásosan védekezni.

Mi történne, ha nem nyírnák meg a juhokat?

Azt nem lehet, mert egyrészt az állatok egészsége is megköveteli, de a gyapjú alacsony felvásárlási ára ellenére is hoz valamit a konyhára. Ha e bevételről teljesen lemondanának, veszteségessé válna a tartásuk. Valamikor, a múlt rezsimben igen jó üzlet volt a gyapjú – emlékezik keseregve vissza –, akkoriban 100 birkának a gyapjújából 2 új Dacia személyautót tudott vásárolni, méghozzá utánfutóval együtt. Másik emlékezetes eset volt, amikor 180 birka gyapjújáért egy nagy műanyagszatyor pénzt vihetett haza. Azóta viszont, a technika fejlődésével, a műszálgyártás előretörésével fordított arányban a gyapjú jelentősége is visszaesett. Manapság már csak a törökök vásárolják potom áron, szőnyegkészítéshez. Ezzel együtt, az évi számvetésből a gyapjú hozama sem hiányozhat, mivel nélküle, veszteségessé válna a juhtenyésztés – tudtuk meg Székely Károly nagygazda, juhtenyésztőtől.