Küzdelem a feketegazdasággal

Napvilágot láttak a kormánynak a mezőgazdaság megadóztatására vonatkozó elképzelései. Ezek szerint a szabadban vagy fóliasátorban kertészkedők 0,5 hektárnál nagyobb területen már adókötelesek. 

A kérdésben véleményt kértünk a Körösköz talán legnagyobb területen gazdálkodó kertészétől, a feketegyarmati Komlósi Imrétől, aki összesen 6 hektáron termeszt zöldségféléket.

– Milyen eredménnyel zárta az elmúlt évet?

– Azt is mondhatnám, nagyjából elégedett vagyok, a körülményekhez viszonyítva tűrhető évet zártam azzal együtt, hogy jégverés sújtotta a termést. A legnagyobb kárt azonban az országba jórészt feketén özönlő, olcsó zöldségfélék okozzák, mert a feketegazdasággal nem lehet versenyre kelni.

– Ha a hatóságok meg akarják adóztatni a törvényes körülmények között termelő gazdálkodókat, kertészeket, mit tehetnek a feketegazdasággal?

– Szerintem a feketegazdaság tovább virágzik, mert az ilyen téren nyerészkedők nem szerepelnek semmilyen nyilvántartásban. Akinek nálunk nincs semmiféle vállalkozása, nem rendelkezik termelői könyvvel, azt nem lehet megadóztatni.

– Ezek az ügyeskedők honnan szerzik be az árut? Talán közvetlenül a termelőktől vásárolják?

– Az otthonról való felvásárlás egyre népszerűtlenebb. Inkább a Magyarországról, főleg Lengyelországból beérkező hatalmas mennyiségű árut vásárolják fel, méghozzá mindenféle elismervény, nyugta nélkül. Tavaly minden erőm elhagyott, amikor egy Lengyelországból beszállító vállalkozóval beszéltem, aki kijelentette: naponta 30 kamion burgonyát szállítottak az országba. Hogy a jelzett tételnek hány százaléka érkezett feketén, azt nem tudnám megmondani, de bizonyára nagy mennyiség. A mezőgazdaságot mindenhol támogatják, nálunk viszont csekély támogatás mellett agyon akarják nyomni az adókkal. Ha bármilyen, a munkámhoz szükséges kelléket vásárolok, kifizetem utána a 24% áfát, amit a költségeimből nem tudok leejteni, tehát ennyit mindenképp adózok. Az így megtermelt kevés nyereséget még 16% profitadóval is sújtani akarják? A legnagyobb gond, hogy egyetlen komoly, hatékony szervezet sem támogatja a gazdákat.

– Hogy lehet egy kamion burgonyát feketén áthozni a vámon?

– Egyszerű: minden érdekelt megkapja a maga részét, majd az árut órák, legfeljebb egy-két nap alatt szétszórják. Tehát nyoma vész az üzletekben, a viszonteladóknál, akik bármilyen okmány vagy nyugta nélkül vásárolják fel, majd ugyanúgy értékesítik. Ha viszont egy bejegyzett, termelői könyvvel rendelkező kertész értékesíti a terményét, annak másolatot kell adnia a termelői könyvről a vásárlónak, aki a beszerezési okmányához csatolja. A termelői könyvben viszont nem csupán 1000 karalábé, 10 tonna paradicsom stb. szerepel, hanem minden, amit termesztek. Azzal együtt, hogy a nagybani beszerző 50 karalábét vásárolt, a megkapott termelői könyv másolatával 3 hónapig beírhatja a beszerzési nyilvántartásába a termelői könyvben szereplő összes árut, ami egyúttal hivatalossá is válik.

– Álljon meg a verekedés: az eladónak nem kell a termelői könyv másolatához egy, a felvásárolt termények mennyiségét tartalmazó bizonylatot is csatolnia?

– Semmit nem kell csatolni. Éppen ezért, ha én hivatalos termelőként naponta 50 vásárlónak adok egy-egy másolatot a termelői könyvemről, azok mindnyájan hivatalossá tehetik a beszerzési dokumentumaikban az én termelői könyvemben szereplő összes terménymennyiséget. Azzal együtt, hogy tőlem csak 50 karalábét vásárolt a hússzor annyi, megvásárolt lengyel áru mellé.

– A termelők nem kötelesek számlát vagy nyugtát adni a nagybani piacon értékesített árura?

– Én nem adhatok számlát, csakis a termelői könyvnek a másolatával bizonyíthatom, hogy tőlem származik a zöldségféle.

– Ezek szerint a zöldségfélékben utazó feketegazdaság a termelői könyvekre támaszkodhat. Ha köteleznék a termelőikönyv-tulajdonosokat a számla vagy nyugta kiállítására, keresztbe lehetne tenni a feketegazdaság virágzásának?

– Nem hiszem. Én magamból indulok ki, mivel nekünk, vagyis a lányomnak hivatalosan bejegyzett vállalkozása is van, mert az 112. intézkedés jóvoltából pályázott a fiatal gazdák beindítását célzó EU-támogatásra. Akár hiszi, akár nem, ha hivatalosan akarom értékesíteni a terményt, nem kell senkinek, mert csak a tőlünk vásárolt árumennyiséget tudom hivatalossá tenni, miközben a termelői könyv másolatával, a benne feltüntetett összes árut azzá teheti, bárhonnan is származzon. Az érintettek egybehangzó véleménye szerint a feketegazdaság egyszer meg fog szűnni, egyelőre azonban működik. Ameddig a láncszem minden résztvevője megkapja a maga részét, addig a hatóságok szemet hunynak fölötte, noha hivatalosan is elismerik: az ország zöldségféléinek, illetve az élelmiszereknek mintegy 70%-a importból származik, és senki nem tudja, mennyi érkezik feketén. Tehát hivatalosan és biztosan az itthon termelt 30%-ot lehet megadózni. Ezek szerint a 30%-nak a megadóztatása okoz gondot az államnak, nem a beérkező 70%, amiből nagy mennyiség feketén kerül a kereskedelembe, tehát senki nem adózik utána.

– Az lenne a megoldás, ha a termelői könyv másolatához a felvásárolt áru mennyiségét is csatolni kellene?

– Természetesen. Mivel a termelői könyvet negyedévenként kell láttamoztatni, ugyancsak negyedévenként ostromolnak bennünket az ügyeskedők, akik tessék-lássék módon vásárolnak tőlünk egy kevés árut, hogy újabb negyedévre megkaphassák a láttamozott termelői könyvnek a másolatát. Mindent egybevetve, a termelői könyv az adócsalás törvényessé tételének az eszköze, amit sürgősen fel kellene számolni. Ha mindenki magánvállalkozó lenne, az értékesített termény mennyiségéről elismervényt adna, az nagy érvágás lenne a feketegazdaság számára. Ugyanakkor a magánvállalkozói adminisztrációt is egyszerűsíteni kellene, mert teszem azt, egy működési engedéllyel rendelkező nagybani kertésznek nincs sem ideje, sem energiája könyvelőt alkalmazni, minden fej salátáról hivatalosan elszámolni. Annál is inkább, mert a zöldségféle igen romlandó. Tehát a legkisebb vállalkozási formára egyszerűsített adminisztrációt, illetve adózási rendszert kellene kidolgozni. Az adótervezet jelenlegi formájában a nettó jövedelem 16%-át írja elő, miközben egy sor olyan költség van, amit nem lehet elszámolni…

– Példának okáért?

– Nem lehet elszámolni a napszámos bérét, de még azt sem, ha valamelyik családtag segít.

– Azokat természetesen a profitjából fizeti.

– Másik dilemmám is van, mert ugye a 112. intézkedés szerint benyújtott pályázat értelmében a közel 6 hektárnyi zöldségtermesztésemet hivatalosan átadtam a lányomnak, aki vállalkozói formában adminisztrálja az egészet. Mi viszont a feleségemmel magánszemélyként dolgozunk a kertészetben – akkor ki adózik? Bizonyára a lányom. E kérdést adószakértővel is tisztáznunk kell.

– Mások ódzkodtak a fiatal gazdák beindítását támogató pályázattól. Önök elégedettek vele?

– Mindenképp megérte, hiszen pályázati támogatással közel 25 ezer eurós beruházást hajthattunk végre: 0,4 hektárra bővítettük a fóliasátor-állományt, korszerűsítettük, bővítettük a palántanevelő központi fűtését, amelyekre nagyjából rá is ment a jelzett támogatás. Részint önerőből vásároltam egy japán gyártmányú kistraktort, amelyikkel a fóliasátorban is lehet dolgozni, de a cserjék összezúzásához szükséges berendezést is vásároltam, amivel tüzelés céljából össze lehet darálni a cserjék, de a termények szárait is, amelyekkel pótoljuk a fűtőanyagot.

– Január végén milyen stádiumban van az idei zöldségfélék előkészítése?

– Már egy hónapja elkezdtük a palántanevelést: nagy mennyiségben vetettünk salátát, zellert, a paradicsom egy részét már pikéreztük, kilátásban van nagy mennyiségű dinnyepalántának az oltása. Egy bukaresti cégnek ugyanis szinte korlátlan mennyiségű oltott dinnyepalántára van szüksége. Egy komoly cégről van szó, amelyikkel már tavaly is dolgoztunk. Sok munkával ugyan, de biztos keresetre számítunk. A munkát a családban végezzük, tavaly a fiam is elvégezte a líceumot, be akarom vezetni a kertészkedésbe. Aggódom ugyan az adózás, illetve a feketegazdaság miatt, de bizakodva tekintek az idei kertészkedés elé, mert abban reménykedem, hogy az Agrárkamarák megalakulásával olyan szakemberek kerülnek vezető tisztségekbe, akik átlátják a mezőgazdaság alapvető gondjait. Csak nehogy újra csalódjunk.

– Sok sikert kívánok.