Megviselte a gazdasági recesszió

Aligha sírják vissza a szálloda és panzió tulajdonosok a 2009-es évet: a turisztikai ipar 5,1%-os visszaesését könyvelt el EU-s szinten, 2008-hoz képest. Sőt, 2008 sem volt kimondottan jó év, akkor is visszaesés – igaz, minimális, 0,2% – volt az előző évhez képest.

A gazdasági válság a kiadások csökkentésére ösztönözte Európa lakosságát, s a vakációk előkelő helyen állnak, amikor a családi büdzsé kiadás-lefaragásáról van szó.

2009-ben az Európai Unió szállodáiban, vendégfogadóiban a turisták összesen 1,5 milliárd vendégéjszakát töltöttek el.

Svédország kivételével – ahol a vendégéjszakák száma 0,1%-kal növekedett – a visszaesés egyetlen EU tagországot sem került el. Természetesen a csökkenő tendencia eltérő méreteket öltött országonként, derül ki az Európai Bizottság statisztikai intézetének adataiból.

A legnagyobb recesszió a gazdasági válság által amúgy is erősen érintett, jelentős idegenforgalmi vonzóerőt nélkülöző Balti országokban volt. Lettországban 23,3%-kal esett vissza a vendégéjszakák száma, a szomszédos Litvániában, pedig 20,4%-al. Kétszámjegyű visszaesés volt nyári üdülésre specializálódott Cipruson (19,7%), a téli sportokra szakosodott Szlovákiában (18,1%), a mindkettőre jelentős adottságokkal rendelkező Bulgáriában (16,5%), illetve Romániában (16,4%), de Írország (15,4%) és Észtország (10%) sem muzsikált túl jól.

Ellenben Németország (1,4%), Nagy Britannia (1,7%), Szlovénia (2,1%), Ausztria (2,9%), Lengyelország (3,1%) és Olaszország (4,3%) kisebb visszaesést regisztráltak 2008-hoz képest. Nem is csoda, hiszen Németország és Nagy Britannia gazdag kulturális kínálatot nyújt a turistáknak, Ausztria ezen kívül jelentős alpesi üdülőkkel rendelkezik, az idegenforgalom világhatalmának tartott Olaszország, pedig tengerparttal, téli sportokra alkalmas hegyi üdülőkkel, valamint páratlan kulturális örökséggel vonzza a turistákat.

Mindezek ellenére, Spanyolország megelőzte a szépséges Itáliát a vendégéjszakák abszolút számát illetve. 2009-ben a bikaviadalok országában összesen 251 millió vendégéjszakát töltöttek a turisták, 6,5%-kal kevesebbet, mint az előző évben, míg a pizza hazájában csak 238 milliót. A dobogó harmadik fokára Németország került, 216 millió vendégéjszakával, megelőzve Franciaországot (191 millió, 5,6%-os visszaesés) és Nagy Britanniát (171 millió). Amúgy az „5 nagy” (ezek az EU legnépesebb 5 országai) együttesen az EU-n belüli turistaáradat 70%-t tudta magáénak.

Előnyben a hazai üdülés?

Érdekes képet fest a turisták eredete: tavaly az EU-s tagországok polgárainak többsége, 56% saját hazájában üdült, s csupán 44% utazott külföldre. A statisztikai adatok mégis félrevezetők lehetnek, hiszen a szállodákban, panziókban töltött vendégéjszakákba a konferencia-turizmust, az üzleti utakat, s a tranzit-forgalmat is beszámítják. A tulajdonképpeni üdülés tekintetében alighanem a külföldi célpontok viszik a prímét, noha pontos lebontás nem szerepel az Európai Bizottság statisztikájában.

Mindezek ellenére a belföldi/külföldi arány országonkénti változása érdekes tanulságokra enged következtetni. A külföldi turisták legkisebb aránya, 15% éppen Romániában van, amit sorban Németország (20%), Svédország (24%), Finnország (27%) és Lengyelország (30%) követ. Nagy Britanniában, Franciaországban és Olaszországban szintén több a belföldi vendég, mint a külföldi. Ellenben a parányi területű, kis lakosságú Máltán (96%) és Cipruson (89%) kívül Lettországban (73%), Görögországban és Ausztriában (egyaránt 72%) volt a legnagyobb a külföldi vendégek aránya. Magyarországon közel fele-fele a belföldi és külföldi turisták aránya, noha utóbbiak enyhe túlsúlyban vannak.

A helyzet aligha meglepő, hiszen a 82 milliós Németország anyagilag tehetős lakossága komoly belső piacot jelent a turisztikai iparnak. Hasonlók a 60 millió körüli létszámú, szintén tehetős népességű Nagy Britannia, Franciaország és Olaszország adottságai. Aligha meglepő, hogy a belső kereslet a turizmus mozgatórugója.

Másrészt a kis lakosságúkból kifolyólag jelentéktelen belső piaccal rendelkező, ámde komoly idegenforgalmi adottságokkal és infrastruktúrával büszkélkedő kisebb országokban (Ausztria, Görögország, Bulgária, Írország, Portugália, Magyarország, Csehország, Szlovákia, stb.), a turisztikai ipar érthető módon a külföldi vendégekre alapozik.

A napsütéses tengerpartot, magas hegyeket, illetve – Erdélyben és Bukovinában – kulturális látnivalókat is felmutató Romániában, ahol a külföldi vendégek aránya a legalacsonyabb az egész EU-ban, a helyzet viszont ami nem annyira a nagy és anyagilag tehetős belső piacra vezethető vissza, mint Németország esetén, hanem a turistaipar fejletlenségére, s az infrastruktúra hiányára.