Munkaadóknak biztosított kedvezmények

A szakszervezetek határozott követelésére, egy hónapi megszakítás után a kormány február elsejétől kezdődően kénytelen volt ismét bevezetni a munkavállalók védelmét szolgáló intézkedést, a kényszerszabadságot (şomaj technic). 

Ennek az intézkedésnek az értelmében a munkaadók és munkavállalók három hónapig nem fizetik a társadalombiztosítási hozzájárulásokat és a jövedelemadót. Ezen kívül az alkalmazott megőrzi munkahelyét, s megkapja alapfizetésének 75 százalékát az említett időszakra.

Február 23-án pedig megszületett a 76/2002-es munkanélküliségi törvény bizonyos cikkelyeit módosító 13-as számú sürgősségi kormányrendelet, amelynek előírásai a munkaadóknak biztosított plusz kedvezményekkel új munkahelyek létrehozását, a munkanélküliség csökkentését hivatottak ösztönözni. Legalábbis ebben bízik a kormányfő. Reményei szerint ezáltal mintegy 50 000 új munkahely létesítése válik lehetővé idén és a munkanélküliséget is sikerül „ellenőrizhető határok között tartani”. Az országban jelenleg 745 690 a munkanélküliek száma. Arad megyében, a munkaerő-foglalkoztató ügynökség nyilvántartása szerint 14 902 személynek nincs munkahelye, közülük 10 672-en részesülnek munkanélküliség segélyben. Ugyancsak megyei viszonylatban a februári munkanélküliség ráta 6,94 százalékos volt, valamivel alacsonyabb, mint januárban, s jóval alacsonyabb az országos munkanélküliségi rátánál, amely februárban 8,1 százalék volt.

A március elsején hatályba lépett 13-as sürgősségi kormányrendeletnek ezekkel a negatívumokkal kell szembeszállnia, lehetőleg eredményesen.

De lássuk a kormányrendelet újdonságait. Előre kell bocsátanunk: a kedvezményekre való jogosultság fő követelménye az, hogy a munkaadók az újonnan létesített munkahelyekre olyan személyeket alkalmazzanak, akik a munkaerő-foglalkoztató ügynökség nyilvántartása szerint minimum három hónapja munkanélküliek! Az ilyen formán alkalmazott személyek munkaviszonyát 12 hónapig meg kell tartaniuk. Ha mindez megvan, akkor a munkaadó a munkanélküli személy(ek) alkalmazásának időpontjától számított hat hónapig mentesül e személyek után járó kötelező társadalombiztosítási hozzájárulások fizetésétől. Azaz nem kell fizetniük társadalombiztosítást, munkanélküliségi hozzájárulást, a munkabalesetek és szakmai betegségek utáni biztosítási hozzájárulását, a fizetések folyósítását szavatoló alapba történő hozzájárulást, az egészségbiztosítást.

Az új jogszabály értelmében, azt az időszakot (hat hónapot), amíg a munkaadó nem fizeti a kötelező társadalombiztosítási hozzájárulásokat, mégis járulékbefizetési időszaknak (stagiu de cotizare) tekintik, ami a munkavállaló érdekeinek védelme szempontjából igen fontos.

Abban az esetben, ha a 13-as számú sürgősségi kormányrendelet előírásai alapján alkalmazott személyekkel létrejött munkaviszony a rendeletben megszabott 12 hónapnál korábban megszakad, a munkaadónak kötelessége visszafizetni az államnak mindazokat az összegeket, melyek befizetése alól mentesült. Vonatkozik ez azokra a munkaadókra is, akik a rendelet hatályba lépése és a 12 hónap letelte közötti időszakban más, nem a rendelet előírásainak értelmében alkalmazott személyeket bocsátanak el.

A rendelet azt is előírja, hogy a munkanélküli segély, valamint az egészségbiztosítási járulékok kiszámításának alapja az éppen érvényben lévő országos bruttó minimálbér. A 19/2000-es nyugdíjtörvényben előírt jogok meghatározásánál és kiszámításánál a biztosított személy által havonta realizált bruttó jövedelmet (amely után az egyéni társadalombiztosítási hozzájárulást fizette) veszik alapul.