Nem olcsóbb, talán nem is jobb

Tekintve, hogy a hazai iparral együtt a műtrágyagyártás is értékesítési gondokkal küszködik, a gazdálkodók körében utána néztünk, milyen kritériumok szerint választják ki, vásárolják meg a munkájukhoz szükséges vegyszereket, műtrágyákat.

Biztonságos áru- és terménycsere

A nagyiratosi Agrocaritas Mezőgazdasági Társulás 850 hektáron gazdálkodik, nagyjából 200 tulajdonosnak a földjén. Andó Csaba elnöknél a műtrágyák és a vegyszerek beszerzési körülményei felől érdeklődtünk. Amint elmondta, a vetőmagot, a műtrágyát és a gyomirtót szerződéses alapon vásárolják, amelyeknek az ellenértékében az üzlettársak felvásárolják a gabonát. Idén a sofronyai RDF, illetve az újaradi Chemirol vállalatokkal kötöttek beszerzési, illetve gabonafelvásárlási szerződést. Ennek értelmében nagy mennyiségű hazai, illetve egy kevés ukrán műtrágyát is vásároltak, amelyeknek mázsája – a helyszínre szállítva – 140 lejbe került. Ugyancsak e megállapodásban szerepel, hogy a saját áruját mindkét fél köteles az üzlettárshoz elszállítani. Tavaly a megtermelt gabonát a Chemirol járművei szállították be, díjszabás ellenében. E megoldás kedvező, mivel a gabona tárolására amúgy sem lenne a Társulásnak lehetősége, és a csereár megállapításakor a piaci értéket veszik figyelembe. A vásárolt vetőmag, vegyszerek, illetve műtrágya ára nagyjából lefedi a tulajdonosok osztalékán túlmenően megtermett gabona értékét, tehát ilyen szempontból megoldódnak az értékesítési gondok is. Ezek főként akkor lépnek fel, amikor a megmaradt vagy – a tulajdonosok igényére – az osztalék gabona értékesítésére kerül sor. Ezek közül a búzát 0,45, míg a morzsolt kukoricát tavaly ősszel 0,30, tavasszal 0,50 lejért tudták eladni. Az elmúlt évre hektáronként 800 kiló gabonaosztalékot vagy annak az ellenértékét juttatták a földtulajdonosoknak. Mióta a gabonafelvásárlás és -szállítás lehetőségét a jogi személyiséghez kötik, sokkal nehezebben lehet értékesíteni azt.

Hogy állnak a vetésekkel?

Tavasszal 267 hektár kukoricát vetettek el, pangó-víz miatt további 3 hektárnak a vetése késlekedik. Az őszi vetések közül búzából általában 300 hektárt szoktak vetni, idén azonban csak 230 hektárt vetettek. Mivel tavaly akadozott a sörárpának az értékesítése, idén azt nem, hanem a tavalyinál 100 hektárral többet, összesen 200 hektárra napraforgót vetettek, aminek immár felvásárlója is jelentkezett. 216 eurót kínál tonnájáért, ami több mint 0,90 lej. Jobban hangzik, a tavalyi 0,60 lejes kilónkénti felvásárlási árnál. 40 hektár cukorrépát is vetettek, ami gépesített termesztés mellett is csak a magasnak mondható szubvenció jóvoltából kifizetődő. Az esőzések miatt az őszi vetések is akadoztak, azokon viszont csak kisebb, legfeljebb 0,5 hektáros táblákat takar pangó-víz.

És hogy futja-e fejlesztésre? Tavalyelőtt sikerült vásárolniuk egy 200 lóerős német traktort ekével és tárcsás-boronával, tavaly viszont nem költhettek fejlesztésre. Idén egy új kombájnt szeretnének vásárolni, ha lesz termés, ha az árucserén felül terményeket sikerül étékesíteni. Az áru- és terménycsere mindenképp megnyugtató, biztonságos, mivel nem szükséges kölcsönért folyamodni a termelési év újraindításakor – tudtuk meg Andó Csabától a nagyiratosi Agrocaritas Mezőgazdasági Társulás elnökétől.

Nem a nemzetisége, az ára számít

Krizsán Pál kisjenői lakos a szüleinél, Szapáryligeten gazdálkodik 5,5 hektár földön. Azaz, csak gazdálkodott, amíg megérte. Az utóbbi időben viszont jobbnak látta, ha egy olasz nagyvállalkozónak adja haszonbérbe. Kiszámította, ha maga művelné meg a gyenge minőségű földet, rosszabbul járna, mert alig hozná ki a befektetett munka és kellékek értékét. Így viszont hektáronként kap 6 mázsa gabona-osztalékot, ami befektetés nélkül biztosnak mondható. A szapáryligeti föld gabonából legfeljebb 4500 kilót terem hektáronként, egyik társulásnak a vezetője viszont bevallotta, hogy nem termett neki hektáronként több mint 2000 kiló búza. Ha ilyen termésnél az ember felszámolja az összes járulékos költségét, csak veszteségesen termelhet.

Használt-e műtrágyát? Csak a minimális mennyiséget, hiszen a komplex műtrágyának mázsája 170-180 lej volt utoljára. A kisgazda általában nem nézi, milyen gyártmányú műtrágyát vásárol, annak elsősorban az ára érdekli. Utoljára, a kertészet számára ukrán gyártmányút vásárolt, mert az volt az üzletben. A gabonatermesztés mellett mindig foglalkozott palántaneveléssel, illetve fűszerpaprika termesztéssel is. Mióta megszabadult a szántóföldtől, maradt a kisjenői 200, illetve 100 négyzetméteres fóliasátornak, illetve a közel 0,5 hektár szabadtéri paprikaültetvénynek a gondja.

Hajtatott fűszerpaprika program? Hallott róla, népszerűsítették Szapáryligeten is, Kisjenőn is, de nem tudja miért, a helybeli kertészek nem vágtak bele. Valószínűleg azért, mert valamikor már termesztettek megrendelésre, a végén viszont nem jöttek az áruért csak néhány nap után, amikor már félig kiszáradt.

Inkább marad a maga ura, Aradon, Kisjenőn, Nagyszalontán értékesíti a maga által termelt, szárított, illetve megőrölt fűszerpaprikát. Nem olyan nagy filozófia a szárító, hiszen egy 8 négyzetméteres szobában felakaszt 200 fűzér paprikát, és addig tüzel a bent lévő kályhába, amíg a paprika érintésre nem zörög. Ezt követően megtisztítja, a saját darálóján megőrli, átszitálja és jöhetnek a vevők. Tavaly a megtermelt 8 mázsa őrölt fűszerpaprikának a kilóját nagyban 20, míg kis tételben, drágábban próbálta értékesíteni. A gazdasági válság azonban mindenre, így a fűszerpaprika piacára is rányomja bélyegét, nem igazán kerül rá vásárló. Akárcsak a gabonára, amit szintén megpróbál értékesíteni. Az olasz ugyanis egy hektárosnál kisebb parcella megművelését nem vállalta, ezért oda maga vetett kukoricát. Amit az osztalékba kapott gabonával együtt, apránként, a piacon próbál eladni, változó sikerrel.

A rendszerváltás óta teljesen szétverték

Mit tesz, ha vállalkozói engedélyhez kötik a piacolást?

Akkor annyit termesztenek, amennyit megesznek – legyintett bosszúsan –, mert a mezőgazdaságon már nem lehet segíteni, azt a rendszerváltás óta teljesen szétverték. Már csak az hiányzik, hogy minden gazdálkodó mellé állítsanak egy-egy jól megfizetett állami alkalmazottat, aki lépten-nyomon ellenőrizze: rendben van-e minden engedélye…

Jobb volt régen – kapcsolódik a beszélgetésünkbe a magát megnevezni nem óhajtó édesanyja –, mert igaz, hogy a kollektív gazdaságban kellett dolgozni, de legalább nem voltak a maihoz hasonló értékesítési gondjaik, meg aztán minden olcsóbb volt, mint manapság. Igaz, most eléggé kitoltak a földművesekkel, mert maga 35 évi munka után 390 lej nyugdíjat kap, amivel semmit nem lehet kezdeni. Már csak az hiányzik, hogy Băsescu le is vonjon belőle.

Talán még az értékesítési gondoknál is súlyosabb a munkaerő helyzete – veszi újra át a szót az anyjától Krizsán Pál. Mert hiába próbálkozik az ember bármivel, ha nem talál megfelelő munkaerőt. Ha sürgősen munkáskézre van szüksége és elmegy a helybeli kocsmába vagy cukrászdába napszámost fogadni, nem igen talál rá vállalkozót. Akik tétlenül lógatják a lábukat, kapják a munkanélküli vagy a szociális támogatást, tehát nem fűlik a foguk a munkához.

Már szóltak neki, hogy váltson ki vállalkozói engedélyt, ha piacolni akar. Azt mondta, gondolkodik rajta. De hát erre a nyomorúságos gazdálkodásra, kínlódásra váltson ki engedélyt? Ha kötelezik, kénytelen lesz kiváltani, de az adózás további terhekkel sújtja az amúgy is vékony bevételt, tehát kétségessé teszi a kínkeserves vállalkozásnak az értelmét – legyint keserűen Krizsán Pál magángazda.

Rugalmasabb árpolitika kellene

Jakab Károly agronómus a vadászi határban 75 hektár szántóföldön gazdálkodik, amelyiknek egy része saját tulajdon, a többségét bérli. Maga a hazai műtrágyát kedveli, csakhogy annak hatékonyabb értékesítéséhez a forgalmazónak rugalmas árpolitikát kellene alkalmaznia. Példának okáért, ilyenkor, május vége felé, amikor vége a műtrágyázási szezonnak, árengedményt kellene alkalmaznia. Mert köztudott, hogy a búza műtrágyázását januárban és februárban végzik, amiért az igen kelendő, ráadásul akkor érkezik meg a szubvenció is, amiből mindenki vásárol. Később még szükség van a napraforgó számára foszfor alapanyagú műtrágyára, azután viszont szeptemberig, amikor búza alá műtrágyáznak, nagy mennyiség halmozódik fel. Ezt a forgalmazónak is tudnia kellene. Tavaly tudta is, mert ilyenkor mázsáját 90 lejért lehetett megvásárolni, jelenleg viszont legkevesebb 120 lej mázsája.

Van-e különbség az ukrán és a hazai műtrágya között?

A hazai jobb minőségű, könnyebben kezelhető, jobb a hatóanyaga is, tehát maga akkor is azt vásárolja, ha valamivel drágább az ukrán műtrágyánál.

Hazai műtrágyát használnak, de…

Az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulás elnökét, Szabó Zoltán agronómust is megkerestük műtrágya-ügyben.

Szerinte a műtrágyák kiválasztása az ajánlatoktól, illetve az anyagi helyzettől függ. Mert egy részét önerőből, más részét viszont szerződéses alapon vásárolják, utóbbit terménnyel fizetik ki. A társulás zömmel román műtrágyákkal dolgozik, amelyek árban nem olcsóbbak, minőségben viszont nem biztos, hogy jobbak. Erre kézzelfogható példával szolgálhatnak az ukrán műtrágyák, amelyeknek a granulátuma tisztább, és könnyen meglehet, minőségileg is a mieink fölött állnak. A Társulás évente hozzávetőleg 200-300 tonna műtrágyát használ, zömét a kalászosok alá, illetve a tavaszi vetésekhez. Az esőzések miatt a vetésekkel még nem végeztek, a kukoricának alig a fele van elvetve.

A hazai műtrágya felfuttatására bizonyára léteznek módszerek, de azoknak a kidolgozását nem tekinti a feladatának.