Nem tisztséget, hatékony munkát vállalni

Amint azt tegnap előre jeleztük, az RMGE tisztújító kongresszusának az eredményeit, az új elnök értékelését helyszűke miatt nem tudtuk leközölni.

Sebestyén Csaba, tisztségében megerősített országos elnök értékelőjében elmondta: a több mint háromórás fórumon az elnökség nevében ismertette a négyévi tevékenységet, amit nagyban megkönnyített az Erdélyi Gazdában már leközölt tájékoztató. Az eseménydús mandátum idején, a gazdákhoz hasonlóan a gazda-érdekvédelmi szervezetek életében is bekövetkezett egy átmeneti időszak, amikor új eszközökhöz kellett nyúlniuk, ki kellett próbálniuk, meg kellett találniuk az érdekvédelem új mechanizmusait. Ennek ellenére, hosszú, kimerítő beszámolóban tették közzé a négyévi munkát, amivel kapcsolatban a küldöttek számos kérdést vetettek fel. Nem csak a beszámolóban, hanem a vita során is két kérdés körül csoportosultak a felvetések: a 3 évvel ezelőtt, éppen Aradon felevetett Kárpát-medencei közös agrárstratégia, ami az anyaországi Vidékfejlesztési Programba alfejezetként került be, Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések címmel. E kérdéssel kapcsolatban máris került kezdeményezés, ezért javaslatot tettek egy Kárpát-medencei Együttműködések Egyesületnek a bejegyeztetésére, ami biztosítaná a működéshez szükséges jogi keretet. A másik élénken vitatott téma az Agrárkamarák kérdése, ami jelenleg mind a szakma, mind az érdekvédelem számára a legfontosabb. Az RMGE 12 megyei tagszervezetének a képviselői számára az elnökség azt javasolta, a megyei Agrárkamarák létrehozásában feltétlenül részt kell venni. Még akkor is, ha a politikum hozzáállása egyelőre nem megfelelő, mivel kétféle forgatókönyvet dolgozott ki. Egyik szerint, a finanszírozás biztosítása érdekében, az Agrárkamarák teljesen politikai befolyás alá kerülnének. Ha ez nem megy, a Kamarákat rábízzák a szakmára, csakhogy a finanszírozásuk kétségessé válhat, így holtvágányra kerülhetnek. Egyelőre úgy néz ki, hogy az Agrárkamarák kérdésében az első változathoz ragaszkodik a politikum, míg a másodikhoz, vagyis a politikamentességhez a szakma ragaszkodik. Utóbbi változat egyben azt is jelentheti, hogy kezdeti stádiumban, az első hónapokban kérdésessé válhat a finanszírozás, vagyis a politikum részéről könnyű lesz rásütni a bélyeget: „rábíztuk a civil szférára, amelyik képtelen volt megszervezni az Agrárkamarákat”. Mert amikor a 141. intézkedés értelmében, a félig önellátó gazdaságoknak a támogatására kiírt pályázatokat rábízták egy magáncégre, akárcsak a 111. intézkedés szerint a gazdák felkészítését, alacsony hatékonyság mellett rengeteg pénzt költöttek el. Ha viszont e pénzeket a Kamarákra bíznák, az ugródeszka lehetne, ahonnan el lehetne indulni. Kérdés viszont, hogy a 25 tagú kamarai elnökségnek, ha foglalkoztatnia kell egy 7 tagú szaktanácsadói testületet, annak a tagjai ki tudják-e szolgálni az egyenként több települést feltételező, közel 70 községből álló megye gazdálkodóit? Aligha tudják, de az sem elhanyagolandó kérdés, honnan lesznek pénzalapok a 7 tanácsadó megfizetésére? Mert igaz ugyan, hogy a törvényben szépen meg van írva, honnan származhatnak az Agrárkamarák működéséhez szükséges pénzalapok, csakhogy amíg összeáll a jogszabály, amíg a kamarai testület kialakul, eltelik néhány hónap, s addig nem lesz finanszírozás. Tehát nagy a dilemma, a kockázat, de azzal együtt ott kell lenni, részt kell venni az Agrárkamarák létrehozásának a munkájában. Remélik, a politikum is belátásra tér, és engedi, hogy az első lépéseit bizonytalanul megtevő gyermek módjára, az Agrárkamarák elindulása is zökkenőmentes legyen.

Mivel az RMGE-ben 4 évvel ezelőtt tartottak tisztújítást, szombaton ezt is megejtették. Ennek során Sebestyén Csabát megerősítették országos elnöki tisztségében, míg az elnökségbe a 12 tagszervezet egy-egy képviselőjét választották be. Ebben Arad megyét ifj. Zágoni Szabó András, Temes megyét Benkő Zsolt, a Fehér megyei képviseletet dr. Csávossy György tiszteletbeli elnök látja el, míg Hunyad és Krassó-Szörény megyékben még nincs RMGE-szervezet.

Sebestyén Csaba elnök szerint az elnökségi tagok nem tisztséget, hanem munkát vállaltak, akárcsak ő maga, aki újraválasztott elnökként folytatni, végig szeretné vinni a már megkezdett programokat. A kidolgozás alatt álló 2014. utáni agrárpolitika rengeteg kihívást tartogat. Ennek értelmében, Romániának meg kell alkotnia a vidékfejlesztési tervét, aminek a kidolgozásában a gazdaszervezetek mindenképp szeretnének részt venni. Ha az nem tartalmazza az ő érdekeiket is, eleve sikertelennek minősíthető. Mindez naponta új feladatokat, kihívásokat állít az RMGE vezetősége elé.

Az újraválasztott elnöknek nehezére esett, a Magyar Vidékfejlesztési Minisztérium hozzállása, amelyikkel az írásos megállapodás értelmében együtt kellene szervezniük a Magyar–magyar Gazdatalálkozókat – első évben Csengeren valóban közösen is szervezték, a további 10 évben viszont csak az RMGE szervezi. A Minisztérium is ott van valahol a szervezők között, csakhogy nem megfelelő szinten képviselteti magát. Természetesen, szakmailag semmi kifogásuk nincs a Minisztérium által delegált főosztályvezetői előadóval szemben, aki szakmailag igen megalapozott értekezést tartott, de elvárandó lett volna, hogy a fórum súlyának megfelelően, a Minisztérium legkevesebb főosztályvezetői vagy államtitkári szinten képviseltette volna magát. Annál is inkább, mert a konferencia napirendjén két olyan fontos téma szerepelt, mint a 2014–2020. közötti közös agrárpolitika, illetve a Kárpát-medencei együttműködések kérdése szerepelt. Mindent egybevetve, Sebestyén Csaba RMGE országos elnök a X. Magyar–magyar gazdatalálkozó idei rendezvényét is a korábbiakhoz hasonlóan magas színvonalúnak értékelte, amiért köszönetét tolmácsolta az Arad megyei szervezőknek és a támogatóknak egyaránt.