Fény a gazdasági válság alagútja végén?

Németország felturbózta motorjait

Írta:
2010. augusztus 18. 18:48 (szerda) /

Európa végre kilábal a közel kétéves gazdasági recesszióból? Vagy inkább mélyül a szakadék az EU-ban, a felélénkülő nyugati és a recesszióba tovább merülő keleti és déli tagországok között?

A második negyedév adatai ugyanis fölöttébb ellentmondók. Uniós szinten a gazdasági teljesítmény 1%-kal növekedett 2010 első negyedévéhez képest, s 1,7%-kal 2009 hasonló időszakához képest, derül ki az EU statisztikai hivatalának friss adataiból.

Az EU legjelentősebb gazdasági hatalma, Németország az uniós áltagnál és a legoptimistább elvárásoknál is lényegesen jobban teljesített. Sőt, csúcsokat döntött. Negyedéves szinten a német gazdaság 2,2%-kal növekedett, ami éves szinten olyan 9%-os növekedést jelent, s 23 éve nem látott fejlődést tükröz! Tavaly második negyedévéhez képest a német gazdaság 3,7%-kal bővült, ami szintén fölülmúlja a legderűsebb becsléseket is.

Az újabb német csoda – ahogy a nemzetközi szaksajtó említi – bizonyára kihúzza az uniót a válságból, reménykednek sokan, hiszen Németország hagyományosan Európa gazdasági mozdonya volt. Mert bizony szükség lenne a húzóerőre.

Kétségtelen, a német gazdaság export-orientált szerkezetéhez szorosan kapcsolódó szomszéd országok – Ausztria, Csehország, Belgium, Hollandia – is közel 1%-kal fokozták gazdasági teljesítményüket az előző 3 hónaphoz képest 2010 második negyedévében, de a többi, hagyományosan versenyképes nyugati ország – Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország a skandináv országok – is bizalmat keltő eredményeket ért el, noha inkább a belső fogyasztás fokozása révén. Lengyelország esetében nem is lehet szó kilábalásról, hiszen ez az egyetlen ország, mely a két éve húzódó krízis folyamán mindig is növekedést produkált.

Ellenben a pénzügyi fegyelemmel hadilábon álló Görögországban, Bulgáriában, Romániában és Spanyolországban a recesszió folytatódik, gazdasági teljesítményük helyben toporgott 2010 első negyedévéhez képest, és csökkent 2009 hasonló időszakához képest.

Reménykedhetnek-e ezen országok a német csoda pozitív hatásaiban? Csak óvatosan. A német gazdaság ugyanis exportra épül, Kínával fej-fej mellett a világ legnagyobb exportőre címért küzd. Mostani rendkívüli gazdasági teljesítménye is exportra épül.

Csakhogy Berlin figyelme ezúttal nem a válság sújtotta Európára, hanem a gyorsan fejlődő Ázsiára és – kisebb mértékben – Latin-Amerikára összpontosul. Egy év alatt például a megháromszorozódott a Mercedes – és általában a német autóipar – Kínába irányuló exportja, s az Indiába irányuló is hasonló mértékben növekedett. A rohamosan fejlődő országok izmosodó középosztályai és felső rétegei kitűnő piacok a német ipari termékeknek. Ráadásul Kína és India külön-külön kétszer népesebbek, mint az egész EU! Valamivel mérsékeltebb a helyzet Brazília és Mexikó esetében, noha azok is nagy és feljövő piacok. Mindezek mellett, ott van Németország hagyományosan legjelentősebb exportpiaca, az Egyesült Államok, mely ugyan a nyugat-európaiaknál lassabban, de mégis kilábal a válságból, a negyedéves adatok erre utalnak. Ellenben a belföldi piacon a Mercedes eladásai tovább csökkentek!

Németország sikere tehát nem a belső fogyasztásra, sem az európai kereskedelemre, hanem az unión kívüli kapcsolatokra épül. Ez mégsem jelenti azt, hogy nem hathat ki az EU többi országára is. Németországban jelenleg a munkanélküliség alacsonyabb, mint a gazdasági válság előtt (!), s a gazdaság turbó fokozatba kapcsolásával újabb munkahelyek teremtődnek. Alighanem a belső fogyasztás is felélénkül. S a beruházási kedv is, noha a német tőkéért folyó versenyben az EU többi országai alighanem hátrányban vannak az összehasonlíthatatlanul jobb üzleti perspektívákat kínáló ázsiai nagy országokkal szembe.

Az óvatosság azonban más szempontból is ajánlott. Tavaly ilyenkor hasonló kilábalási perspektívák kecsegtettek, amikor Németországgal az élen a legtöbb nyugati ország növekedésnek indult. Igaz, a mostaninál kisebb mértékű, de a tendencia pozitívnek ígérkezett. Aztán a görög államcsőd révén idén januártól az euró gyengélkedni kezdett, a krízis ismét éreztette hatásait, s jóformán egész Európában állami megszorításokra kényszerülnek. A mostani német szárnyalás aligha biztosíték az EU gyors kilábalására és a válság végérvényes háttérbe szorítására. Csupán ennek perspektíváját rajzolja fel.

Hozzászólások