Nyugati stabilitás, keleti mélyrepülés

Hogyan befolyásolta a gazdasági recesszió az új autók piacát? Közismert dolog, hogy válságos időkben a lakosság és a cégek egyaránt tartózkodnak nagy értékű vásárlásoktól. Elhalasztják az új gépkocsik vásárlását, inkább tovább használják meglévő autóikat.

Az európai gépkocsi-gyártók szövetségének a minap közzétett adatai szerint 2009-ben 14.481.545 új autó talált gazdára Európában, azaz az EU 27 tagországában, illetve Svájcban, Norvégiában és Izlandon, ami 1,6%-os visszaesését jelent 2008-hoz képest, és 9,5%-t 2007-hez képest. Vagyis a visszaesés tulajdonképpen még 2008 második felében köszönt be, s folytatódott 2009 első felében. A tavalyi év második fele azonban már a kilábalás jeleit mutatta: 2009 decemberében például 16%-al több új autót adtak el EU-szerte, mint 2008 decemberében.

Gyökeresen eltérő tendenciák

Az új személygépkocsik iránti kereslet azonban lényegesen eltérő módon jelentkezett Európa nyugati, illetve keleti felén. A nyugati országokban például a tavalyi év során 13.632.918 új autót adtak el a tavalyi év során, ami az EU-ban összesen eladott új autók 94,14%-t jelenti. Nyugaton az eladások száma 0,5%-al emelkedett 2008-hoz képest.

A statisztikai eredmények mögött mégis jelentős különbségek rejlenek. Növekedést ugyanis csupán három országban regisztráltak. A húzóerő e téren is Európa legnagyobb hatalma, Németország volt, ahol 3.807.175 új autót adtak el 2009-ben, ami 23,2%-os növekedést jelent 2008-hoz viszonyítva. Franciaország is jó piacnak bizonyult, mivel 2.268.671 új személygépkocsi talált gazdára 2009-ben, 10,7%-al több, mint az előző évben. Ausztria volt a harmadik a rangsorban, ahol a 319.404 eladott új személygépkocsi 8,8%-os növekedést jelent. Olaszországban az eladások száma 2.158.010 volt, ami minimális, 0,2%-os visszaesését takar. Nagy Britannia valamivel gyengébben szerepelt, az 1.994.999 eladott darab 6,4%-os csökkenést jelent.

A többi nyugati országban a helyzet korántsem volt ilyen fényes. A gazdasági válság által telibe talált Izlandon például drasztikus, 77,6%-os visszaesés következett be, Írországban pedig 62,1%-os. Finnország (-35,2%), Dánia (-25,3%), Portugália (-24,6%), Spanyolország (-17,9%) és Görögország (-17,5%) esetén is jelentős visszaesés történt.

Az EU 10 új tagországát sokkal jobban érintette a gazdasági világválság. A térségben összesen 848.627 új személygépkocsit adtak el, ami a teljes eladások nem egészen 6%-t teszi ki, s Németország egymagában közel 4,5-ször több új autó talált gazdára, mint a 10 volt szocialista országban együttvéve.

Aligha meglepő, hogy itt sem alakult egyformán a piac, sőt, komoly eltérések voltak. Csehországban például 12,5%-al nőtt az új autók eladása, de ez még mindig csak 161.659 darabot jelent. Szlovákiában kisebb arányú, 6,7%-os, volt a növekedés, az új tagok távolról legnépesebb országában, Lengyelországban, pedig csupán 0,1%-os. Összehasonlításképpen azonban a lengyel eladások 320.119-es abszolút száma a németországi eladás 10%-t sem éri el, noha utóbbi lakossága csupán kétszer nagyobb.

Máshol viszont a recesszió aggasztó méreteket öltött. Lettországban például 80,5%-al esett vissza a piac, ott csupán 3745 új autót adtak el az egész tavalyi év alatt. A szomszédos Litvánia (-67,4%) és Észtország (-66,2%) is hasonló mélyrepülésen esett át, de Románia (-59,4%), Magyarország (-50,4) és Bulgária (-49,3%) is jelentős visszaesést regisztrált. Országunkban tavaly például 115.979 új autót adtak el (2008-ban még 285.489-t), Magyarországon, pedig 78.590-et (2008-ban 158.328-t).

Kisebb autók előnyben, vagyis román hódítás

Az autópiac alakulása azonban nem csupán az eladások abszolút értékéből olvasható ki, hanem a típusok iránti kereslet változásából is. Válságos időkben a vásárlók kevésbé tartanak igényt nagy luxus márkákra, inkább a kisebb és gazdaságosabb típusokat részesítik előnybe. A német piac váratlan felvirágzása – akárcsak a francia vagy cseh növekedés – mindenekelőtt a roncsautó országos program számlájára írható. Melyben eleve a kisebb méretű, gazdaságosabb és olcsóbb márkáké a főszerep.

Legjobban a romániai Dacia profitált a helyzetből, megragadta a lehetőségeket, s 237.914 autót adott el, 29,2%-al többet, mint 2008-ban. Míg belföldön és a környező országokban a Dacia eladása jelentősen csökkent, a nyugati országokban elképesztő sikert ért el, 95%-al emelve eladásait, a 2008-as 97.285-ről a tavalyi 189.701-re! Az összes autómárka közül a Dacia érte el a legnagyobb növekedést.

A szintén olcsóbb és gazdaságosabb kategóriába tartozó dél-koreai Hunyadi is javára fordította a gazdasági válságot, eladásai 26,6%-al emelkedtek (Nyugaton 32,3%-al), 341.837 darabra. A japán Nissan is jó évet zárt, 9%-al több személygépkocsit (366.771 darabot) adott el az EU-ban, illetve Svájcban, Norvégiában és Izlandon. Közép-kelet Európa gyöngyszeme, a cseh Škoda is kihasználta a válság kínálta lehetőséget, összesen 4,1%-al (Nyugaton 16,9%-al) több autót értékesített 2009-ben, mint az előző évben, vagyis 481.458 darabot. Mégis jócskán elmarad a német népautóhoz képest, a Volkswagenhez, amely 4,8%-os növekedéssel 1.649.931-re emelte eladott személyautói számát. Az olasz Fiat-nak is jól ment, 1.016.340 eladott autója 6,1%-os növekedést hozott.

A többi nyugati autógyártó viszont meglehetősen szomorú évet zárt. A francia Peugeot, Citroen és Renault nagyjából tartotta az előző év teljesítményét, s összesen olyan hárommillió autót értékesítettek. Az Audi eladásai 7,8%-al, 612.393 darabra estek vissza, a két német luxus-márka, a BMW és a Mercedes még rosszabb eredményt értek el: előbbi 572.091 autót adott el (15,4%-os visszaesés), utóbbi, pedig, 593.088-t (-13,5%).

Noha összesen körülbelül kétmillió autót adtak el az EU országaiban, a japán gyártók nemigen tudtak profitálni a válságból: a Toyota 4,7%-os visszaesést könyvelt el (Lexus nevű luxusmárkája 27,5%), a Mitsubishi 17,8%-t, a Mazda 13.5%-t, a Honda pedig 7,7%-t. Ami még mindig jó a csőd szélére került svéd Saab (-59,1%), az amerikai Chrysler (-41,6%), vagy az olasz luxusmárkák (Bugatti, Lamborghini) (-42%) teljesítményéhez képest.