Parlagföldek Arad megyében

Új jelenség mutatkozik a rendszerváltást követő hazai mezőgazdaságban: kisebb-nagyobb területeken parlagon hagyott szántóföldek éktelenkednek. Természetesen, nem a lehangoló látvány okozza a legnagyobb gondot, hanem a környező területeknek gyommal történő megfertőzése, illetve a parlagfű okozta allergia, ami ellen tőlünk nyugatabbra komoly küzdelmet folytatnak. Az Arad megyei parlagföldek felől Ovidiu Cardoşnál, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság aligazgatójánál érdeklődtünk.– Rendelkezik-e az igazgatóság pontos információkkal a megyei parlagon hagyott területekről?– Kimutatásaink szerint hozzávetőleg 49 900 hektár parlagon heverő szántóföld található megyénkben jelenleg.– Miért nem dolgozzák meg őket?– Szerintem több oka is van: sokan üzleti meggondolásból vásároltak termőföldet, értékének a növekedésére várnak, esetleg nem kapták meg értük az óhajtott összeget, ezért vevőre várnak. Az ilyen jellegű parlagföldek területe szerintem az utóbbi időben csökkent, mivel az előzőeknél komolyabb befektetők jelentek meg, akik korszerű talajművelő eszközökkel is rendelkeznek, ezért tulajdonosként vagy haszonbérben művelik meg a földet. Ugyanakkor, kisebb mértékben, olyan parlagföldek is vannak, amelyeknek a tulajdonosaik idősek, megművelni képtelenek, bérlőt nem találtak, de az eladásra sem viszi rá a lelkük. Ők is várnak, majd csak kialakul valahogy… A gyengébb minőségű termőfölddel rendelkező vidékeken a gabona alacsony felvásárlási ára miatt nem érdemes megművelni, hiszen amúgy is kevesebb termést adna. Tudunk viszont olyan földterületekről is, főként a dombvidéki erdők mellett, ahol a mezőre kijáró vadállatok rendszeresen tönkreteszik a termést, ezért tulajdonosaik, látva az értelmetlen küzdelmet, sorsára hagyják a földet. Szerintem az utóbbi parlagföld-kategória felszámolására lehetne hatékonyan fellépni.– Tőlünk nyugatabbra határozottan fellépnek a sorsukra hagyott parlagföldek felszámolásáért.– Én éppen ellenkezőleg tudom, hiszen több országban akkor fizették a támogatást, ha a földterület bizonyos százalékán nem termesztettek, de gyommentesen tartották a földet. Az energetikai növények termesztésének a támogatásával alaposan csökkent a parlag területe. A mezőgazdasági igazgatóságok számára igen bonyolult a termőföld tulajdonviszonyainak a nyilvántartása, lévén, hogy az adásvétel közjegyzőnél történik, aki nem köteles közölni velünk a tulajdonviszony módosulásának a tényét. Éppen ezért a parlagföldek tulajdonosaira is csak a községekben működő mezőgazdasági irodák munkatársainak közreműködésével deríthetünk fényt.– Én viszont biztosan tudom, hogy Magyarországon a parlagfű okozta allergiára hivatkozva a parlagon hagyott területek tulajdonosait is kötelezik a gyomtalanítás folyamatos fenntartására. Ha nem tesz eleget e minimális elvárásoknak, tetemes bírságra számíthat.– Természetesen, elismerem: a megműveletlenül hagyott területeken el kellene végezni olyan minimális munkálatokat, amelyek megelőzik a gyom elszaporodását. Gondolom, az APIA munkatársainak komoly munkát jelent a szubvenciót igénylő, de meg nem művelt földterületek azonosítása. Tudtommal az EU-tól érkező támogatást azok is igényelhetik, akik nem termesztenek semmit, de a gyomtalanító munkálatokat elvégzik. Igen ám, de azokat nem biztos, hogy lefedi a támogatás, ezért nem igazán végzik el, inkább lemondanak a támogatásról.– Ön szerint nem lenne szükség olyan törvénymódosításra, amelyik előírná a parlagföldeken végzendő, gyomtalanító munkálatok kötelezővé tételét?– Mezőgazdasági, illetve esztétikai megközelítésből természetesen így van, csakhogy a gyomtalanító munkálatok kötelező érvénye mindenképp támogatáshoz kötött. Ha viszont a tulajdonos nem igényel semmiféle támogatást, nem tudom, milyen indokkal lehetne kötelezővé tenni számára a gyomtalanítást. – Környezet- és egészségvédelmi indokkal, mivel egyrészt a gyommagokat átfújja a szél, vagy a patáikban áthordják a legelésző állatok a szomszédos területekre. A parlagfű allergiakiváltó hatása már maga elég indok.– Indokot lehet találni, viszont ha a tulajdonos a földet nem műveli meg, bizonyára nyomós oka van rá, amit csak tovább fokozna a szankció. Országos szinten amúgy is hatalmas összegekre rúg a gyom elleni küzdelem, amit soha nem lehet befejezettnek tekinteni.– A parlagföldekhez hasonlóan fertőző lehet az útszéleken éktelenkedő burján, amit más országokban rendszeresen lekaszálnak, elégetnek. Nálunk viszont késő őszig sok helyen embermagasságúra nő, zavartalanul. Nemcsak az útszéleken, hanem Aradon is: a Praktiker és a Zimándi út közötti, közel egyhektáros telken embermagasságúra nőtt a gyom. Azt kinek kellene lekaszálnia?– Vannak olyan területek, amelyeknek tisztázatlan a tulajdonviszonyuk. A Praktiker melletti telekről úgy tudom, a Mezőgazdasági Konzultációs Irodának akarták adni néhány évvel ezelőtt, csakhogy a régi tulajdonosok visszaigényelték. Most valószínűleg a visszaigénylési procedúra folyik, esetleg per alatt áll. Nem tudom pontosan a tényállást. Az viszont igaz, hogy az útszéleken és a bármilyen telkeken sem lenne szabad hagyni a gazt elszaporodni. A mezőgazdasági területek termelőeszközök lévén, előbb vagy utóbb, de mindenképp kifizetődővé válik a megművelésük, ezért a parlagok mindenképp zsugorodnak, majd remélhetően meg is szűnnek. Szerintem már idén is csökken a megműveletlen terület, mert sok tehetős vállalkozó vásárolt termőföldet, amit meg is fog művelni. A mezőgazdaságnak mindenképp van jövője, ami lassan, de megoldja a parlagföldek kérdését is.– Reméljük, igaza lesz.