Reménytelen részvényesek

Szinte minden újságíró-olvasó találkozón felveti valaki a kérdést: mit kezdjen azokkal a részvényeivel, amelyeket a rendszerváltás után a vagyonjegyei után kapott, de a jegyzett vállalatról semmit nem lehet tudni, mintha a föld nyelte volna el.

Leggyakrabban az Indagrara, az Arbema, a Vinalcool, a Cukorgyár, illetve a különböző mezőgazdaság-gépesítő állomások nevei merülnek fel. Válaszért Hosszu Zoltán ügyvédet, a Bánság-Körösvidék Befektetési Társaság (SIF 1) vezetőtanácsának a tagját kerestük meg.

– Van-e valahol, esetleg a Befektetési Társaságnál olyan kimutatás, amelyikből nyomon követhetők a csődbe ment vállalatok?

– Hogyne, a Kereskedelmi és Iparkamara cégnyilvántartójában szerepel minden megyebeli vállalat, köztük azok is, amelyek csődbe mentek. A felsorolt vállalatok közül csakugyan néhány csődbe ment, amelyek viszont még működnek, a gyenge gazdasági helyzetük miatt vegetálnak, nem fizetnek osztalékot. Példának okáért a Vinalcool csődbe ment, akárcsak a cukorgyár vagy a mezőgazdaság-gépesítő állomásoknak a 99%-a. Az Arbema Sörgyárat felvásárolták, majd bezárták. Tudtommal más néven, de az egykori Indagrara működik.

– Mit tehet az a részvénytulajdonos, akinek a gyárát felvásárolták, majd bezárták?

– Törvény szabályozza a kereskedelmi társaságok részvényeseinek a jogait: részt vehetnek a közgyűléseken, joguk van osztalékhoz, a vállalat ügyeibe való betekintéshez. Az a baj viszont, hogy a vagyonjeggyel szerzett részvények kis értéket képviselnek, tehát ha a tulajdonosaik nem társulnak, semmi beleszólásuk nincs a vállalat vezetésébe, szóba sem állnak velük. A felvásárolt vállalatnak azonban van egy jogutódja, amelyik továbbra is elszámolással, felelősséggel tartozik a részvényesek iránt, mivel a részvényeikkel együtt vásárolta meg a céget. A kereskedelmi kamara nyilvántartójában utána lehet nézni a jogutódnak, amelytől igényelni lehet a részvényes jogainak az érvényesítését.

– Eladhatók-e egy működő kisvállalatnak a részvényei?

– A tőzsdén jegyzett vállalaté minden további nélkül. Viszont ezeket a kisvállalatokat általában nem jegyzik a tőzsdén, ezért a részvényeiket igen körülményesen, alacsony áron lehet értékesíteni. A cégnyilvántartóban viszont mindenképp szerepelnie kell a részvényesek névsorának, hogy a közgyűlésre meghívhassák őket. Ahányszor a részvény gazdát cserél, a részvényesek névsorát is módosítják. Ennek egy másolata megvan a kereskedelmi kamaránál is.

– A jelzett vállalatok nem tartoznak-e a SIF 1 portfoliójához?

– Abban eredetileg közel 500 gazdasági egység szerepelt, a számuk jelenleg majdnem a felére zsugorodott. Közülük a SIF 1 mintegy 70-ben többségi részvénnyel rendelkezik, míg a többi vállalatban a részvények aránya nem éri el az 50%-ot. A portfoliónkhoz tartozó cégeknek a gazdasági helyzetét ismerjük. Az említettek közül egyedül az Indagrara működik, míg a többi vállalatnak a részvényei gyakorlatilag semmit nem érnek, noha a felszámolásuk során a vagyont felosztották az állam és a hitelezők között. Utánuk következett volna a részvényeseknek a kielégítése, ami a vezetőség manőverei miatt a legtöbb esetben elmaradt.

– Nem képzelhető el olyasmi, hogy a vállalatot vezetői szándékosan juttatták csődbe, hogy új céget alapítva kijátsszák a részvényeseket?

– A nálunk lebonyolított vadprivatizációban minden lehetséges volt. Voltak olyan esetek is, hogy egy vállalatvezető saját maga ellen indított csődeljárást, hogy a hitelezők kifizetését leállíthassa, közben a vagyont megpróbálta átjátszani egy másik cégre. Olyan is volt, hogy megszüntették a gyárat, de a vezetőség tovább birtokolta az értékes ingatlanokat. A törvények viszont igen szigorúak az ilyen esetekben, egy csődbe jutott vállalkozó bizonyos ideig nem alapíthat új céget.

– Valamivel biztatni lehet-e a csődbe jutott cégek részvényeseit?

– Sajnos, semmivel. Ha a vállalat még felszámolás alatt áll, a bíróságon érdeklődni lehet az anyagi helyzete felől, esetleg a részvényesek igényét is csatolni lehet a csődeljáráshoz. A már felszámolt vállalattal szemben viszont semmiféle igényt nem lehet támasztani.

– Hogyan ellenőrizhető egy olyan működő kisvállalat anyagi helyzete, amelyik nem akar osztalékot adni?

–  A cégeknek a mérleg egy másolatát a kereskedelmi kamaránál is le kell tenniük. Egy bizonyos összegért e mérlegről másolat, akár cégkivonat igényelhető, amiből szakember ellenőrizheti a gazdasági helyzetet. Sajnálom, hogy az érdeklődőknek csekély vigasszal szolgálhatok, talán ésszerűbben kellett volna megválasztaniuk a vállalatot, amelyikbe a vagyonjegyeiket fektették. De hát a rendszerváltás lebonyolításában senkinek nem volt tapasztalata, a választás inkább a szerencsén múlott. E részvénytulajdonosok elmondhatják: nem volt szerencséjük.