Szakszervezeti aggodalom a Munkatörvénykönyv miatt

Emil Boc miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a kormány kész felelősségvállalással (vagyis a parlamenti szavazás mellőzésével) életbe léptetni az új Munkatörvénykönyvet. A nagy szakszervezeti szövetségek továbbra is tiltakoznak ellene, és bejelentették, hogy sztrájkokkal és utcai tüntetésekkel fogják kinyilvánítani nemtetszésüket.A kormányfő szerint az utolsó reformra szoruló ágazat a munkaügyi szabályozás, és a jelenlegi Munkatörvénykönyv meghaladott, „fékezi és akadályozza a munkahelyszerzést”. A Mediafax birtokába jutott tervezet szerint, az új törvény eltörli az országos kollektív munkaszerződésre vonatkozó összes rendelkezést. Az érdekvédelmiek nem értenek egyet azzal, hogy a Munkatörvénykönyvben ne szerepeljen a kollektív munkaszerződés, állításuk szerint így eltűnnek a munkaidőre, Munkafeltételekre, minimálbérre, besorolásra vonatkozó minimális szabályok. Boc azonban a legutóbb azt állította, hogy mégsem törlik el a kollektív munkaszerződéseket, hanem azokat “egy külön törvény szabályozza majd”.A szakszervezetek szerint, ha nem határozzák meg az ágazatokat és csak a munkáltató felel a munkaszerződésért, előfordulhat, hogy az alkalmazottat értékén alul fizetik. Meghosszabbítják a próbaidőt – ráadásul egy állásra több próbaidőst is alkalmazhatnak –, amit a munkavállalókra nézve szintén hátrányosnak tartanak a szakszervezetiek. „90 vagy 120 napig tarthat ez a próbaidő, és félő, hogy ennek a letelte után tömegesen elbocsátják az embereket, ráadásul a próbaidősök után bizonyos járulékokat sem kell fizetni” – foglalta össze az Aradi Demokratikus Tanügyi Szakszervezet aggodalmait Maxim Andrea tanárnő, a Csiky Gergely Iskolaközpont érdekvédelmi megbízottja. A miniszterelnök szerint az új Munkatörvénykönyv rugalmasabbá teszi a piacot és segít a munkahelyszerzésben, ehhez képest a szakszervezetiek véleménye az, hogy csak az ügyeskedőknek kedvez, és a visszaélések táptalaja lesz.Míg Emil Boc azt állítja, hogy európai szinten Románia az utolsó a kötött idejű munkaszerződések tekintetében, mert a munkáltatók csak legtöbb 24 hónapra köthetnek meghatározott idejű szerződéseket, miközben egy-egy EU-s program alapján folytatott munkájuk 3-4 évet tarthat, ezért 36 hónapra bővítenék a meghatározott idejű szerződések időtartamát. „Így könynyebben elbocsáthatják az embereket. Azt mondták, lesz egyfajta kritériumrendszer, de annak a kidolgozásába sem vonták be a szakszervezeteket – mondta Maxim Andrea. – Szociális következményei is lesznek ennek, hiszen az emberek nem tudnak majd hosszú távra tervezni, állandóan felettük lebeg majd az elbocsátás veszélye, és a stresszben senki sem tud úgy teljesíteni, mint amikor tudja, hogy biztosítottak a jogai.”A jövőben nem csak pénzbírsággal büntetik a feketemunkát, hanem akár börtönnel is, a szakszervezetek pedig nemcsak hatásköreik szűkítésétől tartanak, hanem a létezésüket is féltik. „Egy szakszervezet csak akkor működhet az új törvény szerint, ha az alkalmazottak fele plusz egy arányban a tagjai – folytatta Maxim Andrea. – Fizetésemelésért már nem szervezhet sztrájkot a szakszervezet. Megszabnak egy minimális és egy maximális bérhatárt, és csak ezeken a kereteken belül lehet majd fizetést kérni. Az az igazság, hogy gyakran a szakszervezeteknek sikerült kiharcolniuk a maximálisnál nagyobb fizetést, ezért vezették be ezt a szabályozást… Persze, az alkalmazottak jogaiért továbbra is kiállhat a szakszervezet, de hogy milyen eszközökkel harcolhat érte, azt nem tudjuk.”