Tartanak a munkatörvénykönyv módosításától

December 10-én bocsátotta közvitára a munkatörvénykönyv módosításait a munkaügyi minisztérium, és ez 20-ig megtekinthető a tárca internetes honlapján (www.mmuncii.ro). 

A változtatásokat tartalmazó dokumentum a munkáltatókra és a munkavállalókra egyaránt vonatkozó intézkedéseket tartalmaz – a legtöbb az alkalmazottakat érinti hátrányosan. A megváltozott munkatörvénykönyv a tervek szerint jövőre lépne érvénybe.

 

A javaslatok szerint a munkaadó indoklás nélkül elbocsáthatná a beosztottat, a felmondási idő 15-ről 20 naptári napra nőne (vezető beosztásúak esetében 30-ról 45-re), és a próbaidőt is megnövelnék 30 napról 45-re (vezető beosztásúak esetében 90-ről 120-ra). A pihenőszabadságból kivett, egyhuzamban eltöltött 15 munkanapnyi szabadság biztosítása helyett csak 10 napot lenne kötelező biztosítani, és bár megmaradt a heti 48 órás munkaidő (a túlórákat is beleértve), ezt növelni lehetne a felek közti megegyezés értelmében. Ha a helyzet úgy kívánja, a cégvezetés négynapos munkahetet szabhat meg, és természetesen ennek megfelelően csökkentheti a fizetést is.

Ez csak „ízelítő” a tervezett változtatásokból, de elég ahhoz, hogy ez alapján véleményt formáljanak az új munkatörvénykönyvről a nagyobb szakszervezeti szövetségek területi vezetői. Elsőként Ilie Dont, a magán- és a közszféra munkavállalói érdekképviseletét egyaránt tömörítő Alfa Kartell Arad megyei szervezetének elnökét kértük nyilatkozatra. Mint mondta, az országos vezetőtanács már átnézte a tervezetet, és azután fogja megtenni indítványait, hogy tanácskozott az ENSZ szakosodott intézményének, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization – ILO) decemberben Romániában látogató képviselőivel és jogászaival. „A törvényes útról való letérésnek minősítjük ezt – fogalmazott Ilie Don. – Egy húszéves folyamat során, a nemzetközi szervezetek által felügyelt és az európai normákhoz igazított munkatörvénykönyvet lábbal tipornak most. Azt, hogy a külföldi befektetők tanácsai alapján dolgozták ki a módosításokat, nem tartom helyénvalónak, az meg egyenesen elfogadhatatlan, hogy a társadalmi egyeztető tanácsban hagyományosan helyet kapó szervezeteket mellőzték, és kész tények elé állítottak minket, szakszervezeteket!” Az Alfa Kartell megyei szervezetének elnöke szerint szó sincs egyforma közteherviselésről, és megint a bérből és fizetésből élőkkel akarják megfizettetni az államháztartás meggondolatlan túlköltekezését, a kisemberek „megértésére” apellálnak. „Csakhogy a lakosság tűrőképességének is van határa. Eddig nem vették komolyan a tüntetéseket, sztrájkokat, ezért lehet, hogy olyan módszerekhez folyamodnak az elégedetlenkedők, amire eddig nem vetemedtek volna” – mondta sejtelmesen Ilie Don.

A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó Aradi Demokratikus Tanügyi Szakszervezet elnöke szerint az országos vezetőtanács már megkezdte a munkatörvénykönyv tervezett módosításainak elemzését, de megyei szinten nem ezzel vannak egyelőre elfoglalva. „Az érvényben lévő egységes bértörvényt nem alkalmazzák megfelelően az aradi tanintézményekben, a dolgozók többségek kevesebb pénzt kap, mint amennyi járna neki. A szabadságpénzt sem kapják meg mindenütt, holott erre érvényes bírósági döntés van, úgyhogy előbb ezeknek szeretnénk érvényt szerezni” – nyilatkozta Dănuţ Ieneşescu.

Szerettük volna kikérni a közalkalmazottak Sed Lex szakszervezete Arad megyei elnökét, Ioan Trifát is, de nem sikerült elérnünk.