Új támogatási formák a láthatáron

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium a március 25-én hozott határozata értelmében 2010-ben az ökogazdálkodás, illetve a tejtermelés ösztönzésére új támogatási formát dolgozott ki. 

2010-ben összesen 25,54 millió euróval támogatja az említett két gazdasági tevékenységet – olvasható a Minisztérium honlapján. Tejtermelésre 22,44 millió eurót, míg ökogazdálkodásra 3,09 millió eurót különítettek el.

A tejtermelés támogatása a hátrányos helyzetű övezetekben a 2-15 vagy ennél is több fejőstehénnel és tejkvótával rendelkező magángazdákat céloz meg. A támogatás mértéke 65 euró/fejőstehén. Az ökogazdaság termékeinek a minőségét ösztönző támogatási forma a növénytermesztésben és az állattenyésztésben alkalmazható. Az intézkedés az ökogazdálkodásból történő kilépés megelőzését tűzte ki célul. E támogatások megszerzéséhez a termelőknek szerepelniük kell az ökogazdálkodók regiszterében; egy az MVM jóváhagyásával működő ellenőrző, bizonylatot kibocsátó szervvel szerződéses viszonyban kell állnia. Ugyanakkor a jelzett támogatást igénylőknek 5 évre szóló kötelezettséget kell vállalniuk az ökogazdálkodás módszerereinek az alkalmazására, ellenkező esetben vissza kell fizetniük az évente kapott támogatást. A növénytermesztés számára megállapított támogatás a megművelt terület arányában a következőképpen alakul: 0,33–20 hektár között 1500; 21–50 hektár között 2500; 51–100 hektár között 3500, míg 100 hektárt meghaladó gazdálkodás esetében az évi támogatás 4500 euró. Az állattenyésztés támogatása a következőképpen alakul: szárnyasok esetében 500 szárnyasig 1500 euró, 500 szárnyas feletti farm esetében 3000 euró; szarvasmarha-tartóknál 20 szarvasmarháig 800 euró, 20 szarvasmarha felett 2000 euró; juhtenyésztők esetében 20 juhig bezárólag 500 euró, 21 és 100 juh között 1500 euró, míg 100 juh fölött 3500 euró; méhészek támogatása esetében 50 méhcsaládig 750 euró, 51 és 100 méhcsalád között 850 euró, míg 100 méhcsalád fölött 950 euró támogatásra számíthatnak 2010-ben – olvasható a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérim (MADR) honlapján.

Dilemmák

A honlapon nem közlik, hogy a jelzett ágazatokban és hátrányos helyzetű övezetekben az új támogatások az eddigiek mellett járnak-e vagy csak ennyit szánnak nekik összesen. Aligha fizetnek többet, hiszen tudtunkkal a területalapú támogatások tavaszi részlete is pénzhiány miatt késik, ráadásul a gazdák gázolaj ár-támogatás nélkül kezdik el a tavaszi munkálatokat. Tehát egyelőre semmire nincs pénz. Ami a tejtermelők véleményét illeti, Ágyán megkerestük Tősér Elvirát, aki a férjével, Miklóssal együtt 60 szarvasmarhát, köztük 30 tejelőt gondoz, továbbá Majláthfalván Salamon Ferenctől is véleményt kértünk, aki a sógorával, Kardos Istvánnal együtt 130 szarvasmarhát, közülük 90 tejelőt tart.

Ha többlet, jól jön

Tősér Elvira szerint az új támogatási rendszer sokkal kevesebbet kínál az eddiginél. Mivel az ő tejük mindig a legmagasabb besorolást kapta, negyedévenként átlagosan 8 ezer lej jövedelmük származott belőle, ami egy évre 32 ezer lej lenne. Ezzel szemben viszont a fejőstehenenkénti 65 euró alig 8 ezer lejre emelkedne évente. Szerinte akár szerepel a honlapon akár nem, a fejenkénti 65 euró csak többlettámogatás lehet, ha kerül majd hozzá pénz. Egyébként a tévében ők is hallottak a 65 eurós támogatásról, ami olyan zavarosan hangzott, hogy pontosan nem tudták megérteni, hogyan is képzeli el a Minisztérium. Tőlük a szentannai tejfeldolgozó vásárolja fel a tejet, eddig a 2006-os árszinten, 0,78 lejért vitte literjét. Április elsejétől azonban a felvásárlási árat 0,70 lejre csökkentette. Még szerencse, hogy az ő tejük zsírtartalmával nincs gond, nem számít a 3,7%-ra emelt szint. A zsírfokkal együtt a felvásárlási ár 0,90 lej körül mozog. Nekik csakis fajtiszta, törzskönyvezett Román tarkafajta marháik vannak, jelenleg az európai toplista V. minőségi helyén álló apaállat szaporítóanyagával dolgoznak, ezért szaporítás céljára felhasználható apaállatot ellő tehénnel is rendelkeznek. A lehető legmagasabb minőségi fokon előállított egyedeket azonban 3 évig kell tartaniuk, amíg azok hasznot hoznak. Abban reménykednek, hogy a náluk születő, szaporításra alkalmas bikaborjút majd jó áron vásárolja fel tőlük valamelyik község polgármesteri hivatala. A 60 szarvasmarhát egyébként december 7-e óta kizárólag ketten, a férjével, Miklóssal gondozzák, tehát el vannak veszve a munkában. Summa summarum, ha az új támogatás a régi mellé érkezik, örülnek neki, ha viszont csak ennyivel maradnak, az semmire sem lesz elég.

Rossz befektetés a tejtermelés

Salamon Ferenc Majláthfalván még nem tudott a tejtermelés újfajta támogatási elképzeléséről. Tőlük jelenleg a Friezland tejfeldolgozó vásárolja fel szerződéses alapon a tejet, amelyiknek literjéért nagyjából 1 lejt fizet. Eddig az állam is támogatta a tejnek literjét 0,30 lejjel, plusz kaptak minden tehén után 530 lej támogatást. Ezekhez viszonyítva, a fejenkénti 65 euró támogatás sokkal kevesebb, az csak pluszként jöhetne számításba. Salamon szerint, aki manapság tejtermeléssel foglalkozik, az rossz befektetést tesz, mivel a mezőgazdasági munkához viszonyítva kétszer többet dolgozik, kevés jövedelem fejében. A jelenleg tartott 130 szarvasmarha teljes ellátásán a két tulajdonossal együtt 6 személy dolgozik, méghozzá sokat. A Holstein és Román tarkafajta szarvasmarháik tartásukra, az általunk említett újfajta támogatási rendszer felcsigázta az érdeklődésüket, alaposabban utána szeretnének nézni, mert egyáltalán nem mindegy, mennyi pénzért dolgozik az ember. Eddig is kevesellték a jövedelmet, de hát még kevesebbért, elképesztő. Egyelőre azonban felszámolni sem lehet az állományt, mivel egy jól tejelő szarvasmarha felneveléséhez 3-4 év, rengeteg munka és türelem szükséges, amit nem fizet meg senki.

Örül a támogatásnak

Arad megyében egyik legjelentősebb ökogazdálkodónak a svájci származású Haeni Christian számít, aki Féregyházán 600 hektáron termeszt biológiailag tiszta gabonát. A 6 év óta megtermesztett búzát, sörárpát és rozst Svájcban, illetve Németországban értékesíti. Elmondása szerint, azért gazdálkodik nálunk, mert itt nagy mennyiségben lehet termőföldet vásárolni, amit nagybani gazdálkodásnak lehet alávetni, míg Svájcban egy átlagos farm 15 hektáros. Az sem elhanyagolandó, hogy nálunk viszonylag olcsó a termőföld, amelyiknek Svájcban négyzetmétere 12, azaz hektárja 120 ezer svájci frankba kerül. Egyébként már tavaly is kapott bizonyos támogatást, ami hektáronként 400 lejt tett ki, 20 hektár területre vonatkozóan. Most azonban a részben saját, részben haszonbérben megművelt földterület után esedékes 4500 eurós támogatásnak komolyan örül, az a tavalyi támogatásnak több mint a duplája. Ő bármenyi támogatásnak örül, azt szívesen elfogadja – mondta el érdeklődésünkre Haeni Christian svájci üzletember, aki az itt eltöltött 6 év alatt folyékonyan megtanult románul.

Felemás fogadtatás

Amint az elhangzottakból kiderül, az újfajta támogatási rendszerrel a tejtermelők csak akkor értenek egyet, ha az eddigi támogatás mellett, többletként kapják. Mert amúgy is több oldalról szűkülnek a bevételek: a tejgyárak alacsonyabb árat kínálnak a tej literjéért, mint 2006-ban tették, azzal együtt, hogy az átvételi zsírszintet 3,5%-ról 3,7%-ra emelték, miközben megszűnőben van a tej literje után eddig folyósított 0,30 lejes állami támogatás is. Természetesen, nem lehet hozzájuk hasonlítani a svájci tőkével, kiváló felszereléssel és „svájci óra” pontossággal kidolgozott technológiával működő ökogazdálkodó hozzáállását, aki örömmel elfogadja a Nyugaton bagatellnek tűnő támogatást is. Szinte biztos vagyok benne, hogy hazai ökogazdálkodó ilyen kevés támogatással képtelen lenne talpon maradni. Az újfajta támogatási rendszer valódi értékelése azonban a puding próbájára, az evésre, vagyis az alkalmazásra vár.