Üzleti kerítők

Több mint félszáz cég vesz már részt abban a vállalkozásélénkítő projektben, amit az Aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem és a Békés Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány indított a román–magyar határszakasz mentén tevékenykedő jogi személyeknek. A TAMARO célja (az elnevezés egy mozaikszó a tanácsadás magyar és román vállalkozások részére kifejezésből) a hosszú távú gyümölcsöző kapcsolatok kialakítása, és a múlt héten mutatták be a lényegét az egyetemen, illetve az expón, ahol egy önálló standdal vettek részt az Agromalim kiállításon az aradi és békéscsabai partnerek, illetve néhány cég, amelyik már bekapcsolódott a folyamattervbe.„A projekt azt bizonyítja, hogy egyetemünk nemcsak az elméleti kutatást támogatja, hanem az alkalmazható tudást is, és szoros kapcsolatot ápol az üzleti szférával – kezdte az ismertetést Mariana Nagy, az egyetem matematika–informatika fakultásának igazgatója. – Ez a 10-12 együttműködésünknek a legújabb eredménye, és az Európai Unió Románia és Magyarország közti együttműködését támogató programja finanszírozza 78 ezer euróval. Tanácsadást nyújtunk a cégeknek, segítünk a partnerkeresésben a határ túloldalán, ingyenes weblapot hozunk létre a számukra, és a vásárokon kiállítási felületet biztosítunk. A cél 60 partneri kapcsolat létrehozása. Idén lesz még két román–magyar üzletember-találkozó Aradon, illetve Békéscsabán, továbbá egy tanulmányi út Romániába a magyarországiaknak. Kezdetben az idegenforgalomban érdekelt vállalkozásokat kerestük meg, aztán a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeket, termelőket, most a konfekcióiparra fogjuk fektetni a hangsúlyt.Siófoki Attila, a Békés Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány projektmenedzsere szerint szervezetük Békés megyében az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező a magyar–román projektek lebonyolításában. „Sok magyarországi vállalkozás érdeklődik romániai értékesítés, vagy beszerzés iránt, viszont nincs összefogó szervezet, amely segítene nekik ebben. Mi áthidaljuk ezt az űrt, operatív segítséget nyújtunk, ami napi szinten fejleszti az üzletüket, bővíti a lehetőségeket. Átnyújtunk a vállalkozóknak egy közös kisokost, egy olyan kézikönyvet, ami a magyar és román pénzügyi-jogi törvények alapjaival ismerteti meg az olvasót. Bármilyen kérdésük van a másik országgal kapcsolatban, mi szívesen és ingyen segítünk. A célcsoport 30-30 magyar és román vállalkozás, velük próbálunk eredményeket elérni. Részben sikerült, de reméljük, a jövőben több lesz. Azt szeretnénk, hogy hosszú távon jó kapcsolatok alakuljanak ki, minél több üzlet köttessen a román–magyar határszakaszon.” A projektmenedzser szerint inkább a magyarországiakra jellemző a nyitás a szomszéd ország irányába. „Otthon nem tudják értékesíteni a raktárkészletüket, és abban bíznak, hogy a román piac felveszi ezt – vélte. – Az is közrejátszhat abban, hogy a romániaiak kevésbé terjeszkednek Magyarországon, mert itt, Romániában a magyar vállalkozók könnyebben találnak olyan partnereket, alkalmazottakat, akik mindkét nyelvet jól beszélik. Nagyon sok magyar cégnek ezért van nyereséges romániai leányvállalata.”Az Agromalim kiállításon lévő standnál jelen volt Marschall Zoltán, a gyulai Marschall Szálló Panzió tulajdonosa. “A vállalkozásfejlesztési alapítványon keresztül kerültem kapcsolatba a projekttel, és sok romániai kapcsolatot sikerült kialakítani, ami segítette a vállalkozást. Ennek a legjobb nyoma, ha anyagiakban is látszik” – nyilatkozta. Közbevetésünkre, hogy Gyulát amúgy is előszeretettel keresik fel a romániai turisták, így felelt: “Bármennyire is ismert valaki, vagy valami, az állandó jelenlétet biztosítani kell. Manapság nagyon gyors az információáramlás, és aki kimarad, az lemarad.”Viorel Tuchlei, az üvegszállal bevont poliészter anyagokat gyártó aradi B.T.A.S. Kft. tulajdonosa érdeklődésünkre elmondta, hogy a Vlaicu-egyetem néhány tanfolyamán vett részt, így került kapcsolatba a projekttel. “Volt egy találkozó Békéscsabán, majd részt vettem egy vásáron, és meglátogattunk hasonló tevékenységű cégeket. Voltak megbeszélések lehetséges partnerekkel, úgyhogy bizakodó vagyok – nyilatkozta. – Ma kaptam ezt a kézikönyvet, amiben le van írva, hogy mit kell tennie annak, aki Magyarországon szeretne vállalkozást nyitni. Kiválónak tartom!”