Valós támogatás, vagy látszatintézkedés?

A román kormány gazdaságösztönző intézkedései között szerepel az a határozat, amely szerint mintegy tízezer eurós állami támogatásban részesítenék azokat a 35 év alatti személyeket, akik saját vállalkozást indítanak.

A kormány október eleji döntése szerint a fiatal üzletemberek egyrészt készpénzhez jutnának (melynek összege nem haladhatja meg a tízezer eurót), emellett állami garanciavállalással könnyebben vehetnének fel banki hitelt is – a vissza nem térítendő támogatásra egymillió eurót különítenek el. A remények szerint a támogatás maradásra bírja a távozással kacérkodó fiatal vállalkozókat.

A kis- és középvállalkozók szakmai szövetségének illetékesei úgy vélik, hogy jobb lett volna megelőzni a jelenlegi állapotot, és nem kellett volna az átalányadóval megnyomorítani az amúgy is csak tengődő cégeket. (Az érdekképviselet üdvözölte az átalányadó eltörlését, de nem ért egyet Emil Boc miniszterelnökkel abban, hogy az adónem bevezetésével „megtisztították” a vállalkozói szférát a rossz adófizetőktől.)

A befektetésben jártasak tudják, hogy a tízezer euró kevés a boldoguláshoz, sokkal inkább az átfogó adóreformon és a vállalkozóbarát környezet megteremtésén kellene dolgozni. A jelenlegi gazdasági helyzet nem nagyon kedvez semmilyen vállalkozásnak: nemcsak a fiataloknak/kezdőknek, hanem mindenkinek nehéz talpon maradni, és nem biztos, hogy az állami támogatással létrehozott cég nem megy csődbe.

Az előző kormányok korábbi, szintén a fiatal vállalkozók, lakásépítők megsegítésére beindított programok (cégalapítás 10 lejjel, 10 ezer eurós építkezési támogatás stb.) tapasztalatai alapján joggal lehet előítélet az érintett korosztály tagjainak többségében, és érezhetik úgy, hogy ez csak egy újabb látszatintézkedés, és a pénz nem oda fog kerülni, ahová szánták, hanem elvész a bürokrácia útvesztőiben, és a hatalom klientúrája élvezi majd a hasznát. A kormánynak a feladata rácáfolni erre.

Előttünk van Dél!

A jelenlegi kilátástalan gazdasági helyzet és a korrupt politikai légkör miatt sokan inkább külföldön próbálnak vállalkozni. A legutóbbi „trend” szerint például romániai cégek ezrei települnek át a szomszédos Bulgáriába, mivel a Duna déli partján sokkal kedvezőbb az adórendszer és a bürokrácia is visszaszorulóban van. A profitadó a romániai 16 százalékkal szemben csupán 10 százalékos, de alacsonyabb, csupán 20 százalékos az áfa is; a cégalapításhoz szükséges alaptőke mindössze egy euró (a hazai 200 lej helyett), és a vállalkozást is hamarabb, egyetlen hét leforgása alatt be lehet íratni.

Hivatalos adatokat nem láttunk erre vonatkozóan, de a Mediafax a bolgár médiára hivatkozva arról írt, hogy már több mint 2500-ra tehető a délebbre települt román cégek száma, amelyek első célpontja a román határhoz legközelebb eső Rusze városa. Sokan csak a székhelyet helyezik át másik országba, de a tevékenységet nem.