Váltakozó terméskilátások Arad megyében

Tekintve, hogy Arad megye néhány településén már elkezdték a kalászosok aratását, a legtöbb helyen csak az érés utolsó szakaszára vagy a talajnak a felszáradására várnak a nyári kampány elkezdéséhez, összeállításunkban annak néztünk utána, hogy a magyar gazdálkodók számára milyen terméskilátásokkal kecsegtet e szeszélyes esztendő.Ígéretes termés MajláthfalvánA Majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulás földjein Arad megyében az elsők között, múlt kedden kezdődött el a 90 hektár sörárpa aratása. A társulás fiatal agronómusát, Somogyi Leventét a biztonsági okból elkészített 3500 literes víztartály közelében, a két korszerű, légkondicionált berendezéssel ellátott kombájn zúgása közepette faggattuk az idei terméskilátások felől. Amint elmondta, a sörárpa átlagosan 4500 kilót adott hektáronként, ami elfogadható, hiszen a kultúra érzékeny a túl sok csapadékra, a hidegre. Tavaly ugyanazon a környéken, szárazság közepette hektáronként 5000 kiló termett. A temesvári sörgyár egyik leányvállalatával megkötött szerződés értelmében a terménynek kilóját 0,45 lej plusz áruforgalmi adó áron fizetik ki. Az 500 hektár búza májusban gyönyörű volt, csakhogy az időközben lehullott túl sok csapadék árthat a minőségnek. Becslések szerint a búza átlagosan 5000 kilót, esetleg valamivel többet adhat hektáronként, ám valószínűleg sokkal nehezebben tudják majd értékesíteni, mint a sörárpát, amelyik iránt a vásárló mellett mások is érdeklődtek. A társulás 150 hektár napraforgót is vetett, aminek a tavaszi hidegek és esők nem tettek jót, az most, a meleg és a szárazabb idő beálltával kezd szépülni. Ha az időjárás jóra fordul, a napraforgó is szép teremést adhat, ráadásul annak az értékesítése is gördülékenyebb a búzáénál. Tavaly közvetlenül a mezőről szállították egy vingai felvásárló magtárába, tehát tárolási költségeik sem keletkeztek vele. A 600 hektár kukorica elég arányosan kikelt, szerencsére az esők előtt sikerült gyomirtózni, ezért a csapadék hatására ígéretesen fejlődik. A társulás 1250 hektár földjén sehol sem áll belvíz, a kukorica kínálja a legjobb termést, ha az időjárás is kedvezni fog. Mindez azt is jelenti, hogy a társulás tagsága idén is valószínűleg hazaviheti a tavalyihoz hasonló magas osztalékot. A tavalyi sikeres évnek köszönhetően a társulás fejleszteni is tudott: banki hitel, állami támogatás nélkül vásárolhatott egy 250 lóerős John Deer traktort, aminek az árából készpénz háttérrel le tudtak alkudni 15%-ot, amivel jobban jártak, mintha a bonyolult kivitelezésű állami támogatást igényelték volna – tudtuk meg a majláthfalvi határban arató Szatmári István és Krizsán Tibor kombájnosok, valamint a terményt folyamatosan beszállító Molnár Ádám, Molnár Gábor, Roşca Cristian, Oxusta Valentin és Simon Ferenc traktorosok társaságában talált Somogyi Levente agronómustól.Kisiratoson a túlélésért dolgoznakA Kisiratosi Agrodor Mezőgazdasági Társulás négy napja fogott hozzá az árpa aratásához. A terméshozamot Andó Antal elnök katasztrofálisnak nevezte, mivel a 25 hektáros parcellának a 80%-a víz alatt állt, amire még rátett a jégverés is. Idén örülne, ha a tavalyi árpatermés felét sikerülne begyűjteni, ami az elnök becslése szerint nem fogja meghaladni a hektáronkénti 1800 kilót. A parcella egy 4 hektáros darabján jelenleg is belvíz áll, azt száraz időben sem lehet egy hétnél korábban learatni. Az árpa közelében, a Schneider-dűlőben 60 hektár búzájuk is van, aminek szintén elkezdték az aratását. A termés minősége elfogadható, viszont azt a darabot is megverte a jég, hektáronként legalább 200-400 kiló szemes gabonával kevesebbre számíthatnak. A 450 hektár búzából legkevesebb 28 hektár jelenleg is víz alatt áll, nem tudni, azt mikor lehet learatni. Az elnök nagyon elégedett lenne a hektáronként 4000 kilóval. A Nagyiratos határában kiszántott repceföldbe 25 hektár kukoricát vetettek, a fele jelenleg is víz alatt áll. A terményekre biztosítást kötöttek jégkár ellen, belvíz ellen azonban nincs kártérítés. A 450 hektár kukoricavetésből mintegy 100-at ért jégverés, amit, az elnök szerint, kedvező időjárás esetén még kiheverhet a kultúra. A Nagyiratos közelében lévő 30 hektár zabvetés fele is víz alatt áll. A belvízkár Andó szerint abból származik, hogy a mellékcsatornákból az Országos Talajvédelmi Igazgatóság képviselői villanyáram-takarékosságra hivatkozva nem engedték leszivattyúzni a belvizet. A polgármester közbenjárására, a megyei hatóság segítségével végül is nagy nehezen beindították a szivattyúkat, de a Mironi-parcella, a Sofőr-dűlő jelenleg is víz alatt áll, a csatornák kiöntöttek, a magángazdák, illetve a társulások ott lévő termőföldjei víz alatt állnak, nem számíthatnak termésre. Most már szivattyúzzák a vizet, de késő, a termés tönkrement, ráadásul a felhők továbbra is csapadékkal fenyegetnek.A gabonaárak alakulása sem ígér jót, hiszen az újbúza kilójáért 0,3-0,35 lejt kínálnak. Ha ezekből a gabonaárakból kell kigazdálkodniuk minden kiadást, nem sok jóra számíthatnak.A társulás mindenkori „aranytartalékát”, a 7 hektáros üvegházkomplexumot is közel 40%-ban tönkretette a vihar, az üvegeket a jég összetörte, a javításhoz mintegy 35 000 lejre lenne szükség. Az összetört üvegeket úgy pótolták, hogy egy hektárnyi területről kiszedték az üvegeket, s a többi területen eltörtek helyére szerelték. Az 1 hektáros fűszerpaprika-ültetvény mintegy harmadát is érintette a vihar, ezzel együtt ígéretesnek mutatkozik, csak ne jöjjön újabb jégverés. A társulás vezetősége, az alkalmazottak jelenleg a túlélésért, a fennmaradásért dolgoznak. Ehhez legsürgősebben egy hónapi esőmentes, száraz idő kellene. Ha ugyanis a learatott gabonát saját szárító hiányában száríttatni kellene, az kész katasztrófa lenne a társulás számára.A társulás tagjainak megnyugtatására az elnök hozzátette: akik kifizették a munkálatokat, mindenképp megkapják az egész termést. Ha azonban azt a jég elverte, esetleg a belvíz miatt szenved komoly hiányosságokat, a többi termésből mindenképp kompenzálják a károsult tagokét, akiknek, a keletkezett károk dacára, mindenképp biztosítani kívánják az állataik takarmányozásához, illetve a család kenyerének biztosításához szükséges gabonát – mondta Andó Antal, az Agrodor Mezőgazdasági Társulás elnöke.Soha ennyi kár ErdőhegyenAz Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulás földjein még nem kezdték el az aratást, mivel néhány éve nem termesztenek őszi árpát, a búza, illetve a takarmánybúza viszont még nem érett. Egyes parcellákon amúgy sem lehetne aratni, mivel a gabona egy része még mindig vízben áll. Éppen ezért a 290 hektár búzától a társulás elnöke, Szabó Zoltán agronómus csak közepes termést remél. A 220 hektár kukoricavetés minősége attól függ, melyik parcellán milyen kár érte, de a társulásnak nincs egyetlen vízfolt nélküli parcellája sem. Olyan területeken is áll a belvíz, ahol eddig soha nem fordult elő. A társulást ennyi kár, mint idén, soha nem érte, a rengeteg eső miatt több mint 150 hektár földet nem lehetett bevetni, ezért napraforgót nem is vetettek. Az aratással szép, esőmentes időre várnak, amikor rá lehet menni kombájnokkal a földekre, hogy learassák a termést, amit nem tett tönkre a természet szeszélye – tudtuk meg az elkeseredett elnöktől.Összefogva könnyebben boldogulnakSzapáryligeten Kertai István 70 hektár termőföldön gazdálkodik, amiből 14 hektár az övé és az apjáé, a többit bérli. Amikor a helyszínen jártunk, a gazdatárssal, a 40 hektáron gazdálkodó Erstán Erikkel éppen a 10 hektárnyi őszi árpa vágásához készülődtek. Később hozzá is fogtak, kombájnnal körbementek kétszer az árpaföldön, ahol becslésük szerint hektáronként 1000-1200 kiló lesz a termés. A 20 hektár búza, illetve a 8 hektárnyi takarmánybúza sem fog hektáronként többet adni 2000 kilónál. A 30 hektár kukoricának egy részét elvitte a víz, 2 hektárnyi teljesen tönkrement, de a magasabb helyen lévők szépen fejlődnek. Idén is vetett 12 hektár napraforgót, amelynek termését tavaly jól eladta Székudvarra, kilóját 0,7 lejért. A búzát januárban sikerült értékesítenie kilónként 42 baniért, míg a morzsolt kukorica kilóját 0,5 lejért vitték el Hunyad megyei felvásárlók. Idén a tavalyinál is rosszabb értékesítési feltételekre számít, de hát a termés jó részét elraktározza, illetve kiadja a földtulajdonosoknak a hektáronkénti 600 kiló osztalékot. A megmaradt gabonát valahogy majdcsak értékesíti. Érdekes módon külön gazdálkodnak, de a munkálatoknál segítenek egymásnak: amíg egyikük aratja a gabonát, a másik behordja azt a magtárba. A műtrágyát az egyik szórja, a másik a helyszínre szállítja. A kombájn a Kertai Istváné, a szükséges mezőgazdasági gépei mindkettőjüknek megvannak, egyedül azonban mindketten nehezebben boldogulnának a nagyobb munkálatokkal.Belvíz elleni biztosítás szükségesAmint összeállításunkból is kitűnik, a tavaszi, nyár eleji szeszélyes időjárás, a jégverés, a rengeteg eső a megye szinte minden vidékén hátrányosan érintette a termést. Van, ahol kisebb mértékben befolyásolja az idei gazdálkodást, máshol viszont veszélybe sodorja a gazdasági egységek fennmaradását is. A legnagyobb gondot a belvíz okozza, amelynek leszivattyúzását takarékossági meggondolásból késleltették, miközben ellene nem biztosítják a termést. A gazdálkodói szféra boldogulásához, a termelés biztonságának a növeléséhez EU- vagy kormánytámogatással is módosítani kellene a biztosítási törvényt, ha a kormányzat valóban fel kívánja karolni a gazdálkodók, a hazai piac védelmét.