Arad megyében sok embert foglalkoztat a felröppent hír, miszerint a kormány engedélyezni kívánja a palagáz kitermelést a Szentannától, Pécskáig terjedő, mintegy 55 ezer hektár területen, ami a vidék legjobb minőségű termőföldje.
A kisiratosiaknak a palagázhoz való viszonyulása felől Halai János alpolgármesternél, gazdálkodónál érdeklődtünk. Amint elmondta, minden magángazda és társulás ellenzi a palagáz kitermelését, mert a termőföldben a kiaknázás óriási károkat tehet. A használt technológia szerint, állítólag 5 ezer méterre kívánnak lefúrni, 750 fajta vegyi anyagot alkalmaznak, 1000 bár nyomással fúrnának, ami mindent tönkre tesz. Éppen ezért, a kisiratosi gazdák, amíg csak tehetik, ellenállnak. Addig tehetnek valamit, amíg a kőolaj utáni kutatás fedőnév alatti talajtani kutatásokat meggátolhatják. Ha ugyanis találnak palagázt, annak a zavartalan kitermelése végett az állam kisajátítja a földet. Mivel a jelenlegi földtulajdonosok csak a talajtani vizsgálatokat akadályozhatják meg, a jelzett területeken nem fogják megengedni az analíziseknek az elvégzését. Állítólag, minden magángazdát megkeresnek, majd szerződéskötést ajánlanak, amit viszont senki nem fog aláírni. A települések földtulajdonosai szervezkednek: sem a kürtösiek, sem a szentannaiak nem fogják aláírni a szerződést.
Hogy a fúrásokkal, a kitermeléssel tönkre teszik a termőföldet, Halai János a saját kárán tapasztalja: egyik parcellájában ugyanis található egy 40 évvel ezelőtt, 1200 mélyen kivitelezett mélyfuratú kút, amit meleg víz utáni kutatás okán fúrtak, de nem találtak. Bárkinek megmutathatja, 40 év után sem terem semmi a környékén, mintegy fél hektár területen. Ha palagázt találnak, 5 év alatt azt kiaknázzák, majd tovább állnak. Állítólag egyetlen fúrásnál mintegy 28 millió liter vizet használnak, ami megfertőzi a fúrat környékét. Mintegy 300 méterenként fúrnának le, rámennének a talajra 30-40 tonnás gépekkel, amelyekkel annyira megrengetik a talajt, hogy itt, ahol soha nem volt földrengés, a Richter Skála szerinti 6-os erősségű földmozgást is provokálhatnak. A részleteket az Amerikában végzett eljárásból ismerik, csakhogy ott a sivatagban végzik a fúrásokat, ahol nem árthatnak annyira az élővilágnak. Információi szerint, a felszínre kerülő káros anyagok miatt az állatoknak kihull a szőrük, ugrásszerűen megnő a rákos megbetegedéseknek a száma.
Mindent egybevetve, a gazdálkodók a végsőkig megpróbálnak ellenállni a termőföldek tönkretételét, sivataggá válását, a környezetszennyezést előidéző palagáz a kitermelésének.
Hozzászólások