Vihart keltő kormányrendelet nyomában

Gazdálkodó körökben nagy vihart kavart a közelmúltban hatályba léptetni kívánt rendelet, amelyik a piacokon, a vásárokon való árusítás lehetőségét a jogi státus, azaz adókötelességgel járó valamilyen vállalkozási forma létrehozásához kötötte.

A nagy felhördülés nyomán, a rendeletet visszavonták, de a mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta: a mezőgazdasági támogatásokat mindenképp a bejegyzett, vagyis adózó vállalkozóknak szeretnék juttatni. Amit úgy is lehet értelmezni, hogy a közeljövőben minden szubvenciót a vállalkozói forma létéhez kívánják kötni. Hogy mi erről a gazdálkodók véleménye, megkérdeztünk közülük néhányat.

Kiszipolyoznák az őstermelőt

Mód László Fazekasvarsándon ezermesterként ismert, hiszen a csempekályha építéstől a központifűtés-szerelésig mindenféle lakatos- és hegesztőmunkában jártas.

Jelenleg 18 hektáron gazdálkodik, amelyiknek egy része a család tulajdona, a többit bérli. A 4 hektár őszi búzavetés szépen átvészelte a telet, a tavaszi esők ellenére, a 12 hektár kukoricavetés is a földbe került. A mezei munka mellett itthon kertészkedik. 4, egyenként 60 méter hosszú fóliasátorban termeszt zöldségféléket. A palántanevelőben szépen fejlődnek a húsos-paprika palánták, a szabadban termesztett 0,3 hektár vöröshagyma-dugvány immár kibújt, a 0,25 hektár csemegekukorica sora is jól látszik, ezután kíván ültetni 0,5-0,6 hektár húsos paprikát. Mivel a zöldségféléket piacon értékesíti, közvetlenül érintett a legújabb intézkedésekben. Az elmúlt évre késve ugyan, de megkapta a szubvenciókat. A miniszter kijelentését úgy értékeli, hogy az eddig is hátrányos helyzetű parasztembert még jobban meg akarják kopasztani, hiszen termelői kiskönyve amúgy is volt minden olyan zöldségesnek, aki a piacon értékesítette a terményeit. Inkább annak kellene utána nézniük, hogy a piacokon árusító, őstermelői könyvecskével rendelkező viszonteladók egyike sem tudja, hol a földje, mivel az nincs. Nem is érdemes földet művelni, mivel a kupecek jobban keresnek, mint maguk az őstermelők. A viszonteladók valószínűleg ki is váltják a vállalkozói engedélyt, mivel az adót amúgy sem ők, hanem az őstermelők, illetve a vásárlók fogják megfizetni.

Beszéd közben végigvezet a maga, majd a szomszédban lévő édesanyja kertjén is, amelyek tele vannak egyenként 480 négyzetméteres fóliasátrakkal. Csupán az elmúlt évben 8000 lejt költött fóliasátorra, amelyeknek az anyaga nem tart sokáig. Régebben 4, az utóbbi időben azonban 2 évnél alig tart tovább a fólia. Megmutatta a virágzó, buján terebélyesedő sütőtök ültetvényeit, odébb a két fóliasátornyi paradicsomot. Terményeit az aradi piacokon értékesíti, de ismer egy kolozsvári nagybani viszonteladót is, aki haza szokott jönni az áruért. A rengeteg munkát, az értékesítést nem győzi maga, napszámosokat is alkalmaz, de a szentannai kábelgyárban dolgozó felesége is rendszeresen besegít. Szerinte a magánvállalkozói státus mindenképp hátrányos lesz az őstermelők számára.

A belső piac védelme szükséges

Komlósi Imre Feketegyarmaton 6 hektáron kertészkedik, amiből csupán 1500 négyzetmétert tesznek ki a fóliasátrai, amelyeket idén további 1000 négyzetméterrel szeretne bővíteni. Ezt a 112. Intézkedés szerinti, A fiatal gazdálkodók megsegítését célzó továbbfejlesztésre benyújtott pályázatában vállalta. A többlet fóliasátorban egész évben fejes salátát kíván termeszteni. Rájött ugyanis, hogy a szuper- és hipermarketek elterjedésével változtak a vásárlói szokások is, megszűntek a szezonális termékek, amelyeknek a vásárlása régente szokásos volt. Akkoriban mást termesztettek kora tavasszal, nyáron vagy ősszel. Az utóbbi időben viszont eltűnni látszik e trend, mivel a szupermarketekben egész évben mindent lehet kapni, ami igénnyé is vált a vásárlók körében. Példának okáért, tíz évvel ezelőtt, nyáron nem lehetett eladni a karalábét, ami egy tipikusan tavaszi zöldség. Tavaly nyáron viszont, állandóan keresték, igényelték, de hasonlóképpen volt a fejes salátával, a hónapos retekkel vagy a zöldhagymával is. Úgy tervezi, a salátának tábláit egy-egy hét késéssel veti, hogy állandóan legyen friss terméke. Azt is tudja, nem lehet az egészet eladni, de a folyamatosság megér ennyi rizikót. Januárban a kínálatát felküldte a világhálóra is, ahonnan számos visszajelzés érkezett. Érdekes módon, az érdeklődők zöme bukaresti, brăilai és craiovai volt, ezért a nagy távolság miatt nem jött létre kézzelfogható üzlet.

Komlósi egyetért azzal, hogy mindenkinek adóznia kell, hiszen ebből él az ország. Ugyanakkor különbséget kellene tenni bizonyos tevékenységi területek között. Mert ugye, a mezőgazdász, a kertész számára a befektetési ciklus egy évig tart, ezért nem lenne szabad, hogy ugyanabba az adó-kategóriába kerüljön, mint az a kereskedő, aki a pénzt egy hét alatt megforgatja. Természetesen, erre azzal lehetne érvelni, hogy a kereskedővel ellentétben, a mezőgazdász vagy kertész állami támogatásban részesül. Komlósi viszont a szubvenciók helyett törvényes támogatást igényelne a belső piac védelmére. A nyugati autókra kivetett zöld-vámok példájára kellene a külföldről származó mezőgazdasági termékekre is vámot kivetni. Mert mégiscsak tűrhetetlen, hogy a hazai zöldségszükséglet 80%-át importálják, mivel a hazai termelők a hátrányos helyzetük miatt gyenge minőségű árut termelnek, drágán. Példának okáért, az is kiderült, hogy Franciaország 400 millió euró többlettámogatást biztosított a kertészei számára az EU tudta nélkül, miközben hivatalosan is a mi szubvenciónknak a többszörösét kapják. Ilyen feltételek között a hazai kertészek hogyan versenyezhetnének a franciákkal?

Működik-e a megye észak-nyugati részén abból a célból létrehozott kertész egyesület, hogy a terményeiket be tudja juttatni a szupermarketekbe? – kérdeztük.

Nem működik. Farkas Zoltán kertész-kollégájával együtt megpróbálták az együttműködést a Kürtösön létrejött hasonló egyesülettel, amelyiknek árut biztosítottak, csakhogy azok másfél éve tartoznak 15 ezer lejjel. Mert ugye, egy induló vállalatnak hatalmas forgótőkére van szüksége, amit viszont az alkalmazott kereskedelmi árrésből képtelenség fedezni. A társulás tagjai nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy komoly összeget tudnának kölcsönözni a vállalkozásnak. E hiányosságot a 2-3 hónapi kifizetési késedelem kicsikarásával próbálták ellensúlyozni, csakhogy az időközben felmerült költségeket is a bevételből fedezték. Tehát egyre nagyobb lyuk keletkezett a költségvetésükben. E jelenség nem csak nálunk, Magyarországon is tapasztalható, a nagybani zöldség-felvásárlók a pénz lassú körforgása miatt ott is fizetésképtelenné válnak. Mivel ezt feltétlenül el akarták kerülni, nem indították be a non-profit egyesületüket. A termelői csoportosulásoknak a zökkenőmentes működtetéséhez feltétlenül törvénymódosításra lenne szükség, ami igen hamar meghozná a hasznát, mert egyrészt nem áramlana ki az országból a valuta, másrészt viszont, meg tudna élni a zöldségtermesztők komoly társadalmi rétege. Jó példa erre Lengyelország, amelyik a gazdasági növekedést a mezőgazdaságnak köszönheti, hiszen 5 milliárd euró értékű terményt exportált, miközben mi 3 milliárd értékűt behoztunk. Komlósi szerint a minisztériumban azt nem értik meg, hogy nem csak az a pénz hasznos, amelyik bármilyen módon, esetleg kölcsönből is rendelkezésre áll, hanem az a legfontosabb, amit itthon állítunk elő a lakosság egy részének a munkájával, a többség igényeinek a kielégítésére.

A legújabb intézkedések másik vonatkozása, hogy mindenhol farmerekről beszélnek, aminek viszont a statútumát sem dolgozták ki. Nyugaton egy farmer tiszteletnek örvendő személy, aki a kellő jogi státussal, anyagi háttérrel és megbízhatósággal rendelkezik, míg nálunk egy senki.

Haladni a korral

Kálnoki József, erdőhegyi gazdálkodó egyike azon keveseknek, aki elvégezte a magánvállalkozói tanfolyamot, megszerezte a szükséges oklevelet. Ehhez először Nagyzerinden részt vett a féléves termelői tanfolyamon, utána Öthalmon következett a kereskedelmi tanfolyam. E két kurzuson szerzett oklevéllel lehetett igényelni a magánvállalkozói engedélyt. Amelyiknek a birtokában bármilyen mezőgazdasági terményt árulhat a cigarettától a szeszes italig. Ha nagyban akarja értékesíteni a terményeit, pecsétre is szüksége van, noha áruforgalmi adót nem fizet, csak év végén kell adóbevallást tennie. Év közben kassza-füzetet kell vezetnie, amibe bevezeti a bevételeit, illetve a kiadásait. A kettő egyenlege alapján kell adóznia, ami nem veszélyes.

Nem bánja, amiért az összesen 8 hónapig eltartott két tanfolyam heti rendezvényein részt vett. Nem piszkálja senki az engedély miatt, amelyiknek a birtokában akár EU-pályázaton is részt vehet. Mások hiába próbálkoznak a kor követelményeivel dacolni, nyugati mintára nálunk is a bejegyzett vállalkozói munkaviszonyé a jövő. Maga és családja összesen 18 hektáron gazdálkodik, ebből 1,5 hektár a szabadtéri kertészet, ahol a gyökérzöldség, a vöröshagyma, a burgonya mellett 0,8 hektárt tesz ki a minden évben termesztett sütőtök. Közülük a minden idők legnagyobbika 72 kilót nyomott. A kertész ismerősei egyelőre heccelik a magánvállalkozói engedéllyel, amit egyelőre nem kért tőle senki, de bizonyára eljön az idő, amikor nélküle nem lehet boldogulni.

Következtetések

Az elhangzott vélemények magukért beszélnek, néhány következtetés azonban világosan kibontakozik: ha egyelőre elodázzák is, az EU-modellhez hasonlóan, hamarosan nálunk is valamilyen jogi személyiséghez kötik a szubvenciók folyósítását; a farmer-státus törvényes körülhatárolásának is eljött az ideje, talán éppen ez hozhat megoldást a jogi személyiségre is. Ugyanakkor az is biztosnak tűnik, hogy a belső piac védelme nélkül nem fog kilábalni mezőgazdaságunk, gazdaságunk a kilátástalan helyzetből.