25 év a 25 évesekért

Beszélgetés Kocsis Attila Levente főszervezővel 

Idén május 1. és 10. között immár hatodik alkalommal rendezik meg a Hunyad Megyei Magyar Napokat. A hagyományossá vált rendezvénysorozat fő szervezője ezúttal Kocsis Attila Levente, a dévai magyar oktatási központ igazgatója. Vele beszélgettünk a várható programokról, helyszínekről, sztármeghívottakról, illetve a háttérben zajló szervezési munkáról.

– Az első idei újdonság, ami a Magyar Napok háttérmunkáját meghatározza, hogy új ember került a szervező-csapat élére.

– Igen. Takács Arankától vettem át ezt a szerepet, aki az első öt évben szervezte a Hunyad Megyei Magyar Napokat és el kell mondanom, hogy idén is oroszlánrészt vállalt, különösen a vajdahunyadi programok megszervezésében, ahol Kofity Zoltán helyi RMDSZ elnökkel közösen alakították ki az idei rendezvénysort. Az együttműködés tehát folyamatos és zökkenőmentes, csupán annyi történt, hogy a megyei szintű koordinálásban vettem át a fő szerepet.

– Minden esztendőben egyfajta tematika, jelszó égisze alatt zajlanak a Hunyad megyei Magyar Napok. Idén mi lesz ez?

– Ezúttal a 25 év a 25 évesekért mottót tűztük a zászlónkra. Szeretnénk azokat a fiatalokat megszólítani, akik már demokráciában születtek, de most abban a korban vannak, amikor talán a legkevésbé érdeklődnek a közélet iránt. Hiszen többnyire a saját életük alakítása köti le őket: munkahelyet keresnek vagy tanulnak, és kevésbé foglalkoznak a közösségi rendezvényekkel. Ám el kell mondanom, hogy az elmúlt években is nagyon sok fiatal vett aktívan részt a Hunyad Megyei Magyar Napok szervezésében és a közönség soraiból sem hiányoztak. Idén azonban még hangsúlyosabb lesz a rájuk figyelés. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezúttal csak a fiataloknak szól a bő egyhetes rendezvénysorozat, igyekszünk minden korosztálynak és érdeklődési körnek megfelelő programot kínálni.

– Hol, milyen településeken zajlanak az idei rendezvények?

– E téren történt némi változás a korábbi évekhez képest. Vannak olyan települések, amelyek eddig csupán passzívan kapcsolódtak be a rendezvénysorba, mint például Lozsád, ahova minden évben kivittünk egy-egy előadást, de a helyi közösség idén vállalt először aktív szerepet – a rendezvénysor első napján gulyáspartit szerveznek a hely kultúrotthonban. Úgyszintén sokrétű program kínálkozik majd Brádon. De vannak olyan települések is, ahol a források szűkössége miatt idén teljesen kimaradnak a rendezvénysorból. A már véglegesített program szerint 12 település magyarsága vállalt aktív szerepet a Magyar Napokban, köztük természetesen Déva, Vajdahunyad, Lupény, Petrilla, Petrozsény, Bácsi, Sztrígyszentgyörgy, Csernakeresztúr, Szászváros stb. Volt olyan esztendő, amikor 16 települést is sikerült bevonni. De most is figyelünk minden magyar közösségre és azokon a településeken, ahol nem lesz rendezvény, buszokat bocsátunk az érdeklődők rendelkezésére, hogy bekapcsolódhassanak a legközelebbi városban zajló eseményekbe.

– A Hunyad Megyei Magyar Napok kezdeti célkitűzései között szerepelt, hogy minden esztendőben más település kerüljön a figyelem központjába és lehetőleg ott zajlódjon a főrendezvény. Idén melyik településre fókuszálnak?

– Idén a már több éves megbeszélés alapján Lupény lett volna a rendezvénysor fő helyszíne. De az ottani barátaink megkértek, hogy ezt halasszuk el jövőre. Ezért úgy döntöttünk, hogy idén nem lesz fő helyszín. Petrozsény, Déva és Vajdahunyad osztoznak a „dicsőségen”, mert azért ezeken a településeken tudjuk a legtöbb embert megszólítani. Úgyhogy a nagyobb léptékű rendezvények, melyek több pénzt, nagyobb szervezést igényelnek és szélesebb a célközönségük, nagyjából ebben a három városban zajlanak.

– Honnan érkeznek meghívottak, kik lesznek a fellépők és ki lesz az idei rendezvénysor sztárvendége?

– Várpalotáról érkezik a Cserregő néptánccsoport, amely több helyszínen is fellép majd, többek közt a vajdahunyadi nyitórendezvényen. De kézműveseket várunk Dunaszerdahelyről és természetesen idén sem hiányoznak a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum testvériskoláinak a gulyásfőző, palacsintasütő csapatai, amelyekkel nagyon jó kapcsolat alakult ki az évek során. És hát a székely–szórvány partnerség keretében igen szorosra fűződött baráti szálaknak köszönhetően idén is jelen lesznek háromszéki előadóművészek, akik elsősorban a kisiskolásoknak, óvodásoknak hoznak színvonalas műsort, bábozással, interaktív előadásokkal. Őket igyekszünk minél több településre elvinni. A helyi értékeinket is szeretnénk promoválni. Ez minden évben fontos célkitűzés. Idén jó példa a dévai Szent Ferenc Alapítvány néptánccsoportja, amely kis létszámú ugyan, de nagyon lelkes és három-négy helyen fognak szerepelni. Sztárvendégeink is lesznek. Május 8-án, pénteken a dévai magyar iskolaközpontban dr. Csáky Pál EP képviselővel lesz kerekasztal-beszélgetés, melyet Winkler Gyula EP képviselő moderál. De a dévai unitárius szórványközpontban előadást tart Vetési László is, az erdélyi vallási és nyelvi együttélés érdekességeiről. Ha pedig a fellépő együttesekről beszélünk, akkor a nyitórendezvényen, május 3-án, amikor immár második alkalommal kerül átadásra a Barcsay Ákos díj is, ezt követően Nagy Feró szórakoztatja majd a közönséget, a május 9-i Európa-napi zárórendezvényen pedig a Bojtorján koncertezik Déván.

– A kezdetektől a Magyar Napok sikerének tartozéka, hogy a rendezvények jelentős része kinn zajlik a köztereken, ahol a román ajkú lakosság is megismerheti a helyi magyarság értékeit. Idén lesznek-e köztéri rendezvények? Marad-e a népszerű óriásgulyás-főzés?

– Azt hiszem, gulyás nélkül már sem a magyarok, sem a helyi románság nem tudja elképzelni ezt a  rendezvénysort. Utóbbiak egész évben érdeklődnek, hogy mikorra várható az ízes gulyás, kolbász, palacsinta. Persze ezek a gasztronómiai mozzanatok nem öncélúak. Számunkra az a fontos, hogy minél többen együtt legyünk, hogy a helyi románság megértse, hogy rendezvényeink nem ellenük szólnak, hanem lehetőséget kínálnak arra, hogy minél jobban megismerjenek minket, az értékeinket és úgy érzem, ez nagyon jól működik évek óta. Tehát egyértelmű, hogy idén is kivonulunk a terekre. Csak azok a rendezvények fognak bent zajlani, melyeknek jellegük ezt kívánja, értem ezalatt a kiállításokat, kerekasztal-beszélgetéseket stb. Illetve a Nagy Feró koncert is a vajdahunyadi színházban kap teret. De a Bojtorján-koncert Déva főterén lesz, úgyszintén a vásár, az óriásgulyás, néptáncelőadások stb. És persze a május elsejei majálisok mind szabadtéren zajlanak. Kiemelkedő eseményként pedig megemlíteném a lupényi keringős flash-mobot, ami reményeink szerint a Youtube-on látható hasonló produkciókat is túlszárnyalja majd.

– Idén a Magyar Napok egybeesnek a dévai városnapokkal. Mennyire sikerült egyeztetni az önkormányzattal a köztéri rendezvények idejét, helyét?

– A polgármesteri hivatallal való több ízbeni egyeztetés nyomán úgy döntöttünk, hogy tekintettel a dévai városnapokra, a mi rendezvénysorozatunk első hétvégéjén Déva valamelyest háttérbe szorul. Kivéve persze a hagyományosan május elsején megrendezésre kerülő majálisozást a Magyar Ház udvarán. Így a helyi magyarság eldöntheti, hogy az önkormányzat által kínált rendezvényeken kíván részt venni, vagy a szomszédos Vajdahunyadon zajló magyar napos programokon. A dévai főrendezvényt pedig a záró-hétvégére tettük. Ezt a polgármester úr nagyra értékelte és teljes körű támogatásáról biztosított, ingyen bocsátva rendelkezésünkre a főtéri színpadot, hangosítással, világítással, illetve minden egyéb felszereléssel együtt.

– Akkor tehát mettől meddig tart a dínomdánom?

– Pénteken, május elsején majálisozással kezdődnek a rendezvények, harmadikán lesz a vajdahunyadi fesztiválnyitó, a következő héten pedig minden napra jut néptáncelőadás, fotó- vagy épp szőtteskiállítás, gyermekelőadás, sporttevékenység, interaktív játék, kerekasztal-beszélgetés, helyismereti kirándulás, sütés-főzés, vásár – egyszóval sokféle színes program. Május 8–9–10-én pedig teljes gőzzel zajlanak a rendezvények szinte valamennyi településen, és hát szombaton Déván egész napos szabadtéri programra várjuk az érdeklődőket óriásgulyással, palacsintával, néptáncelőadással és a Bojtorjánnal.