A kocka el van vetve

Mint minden jó történetet, kezdjük ezt is az elejéről. Történt, hogy az Aradi Lakó- és Tulajdonosi Társulások Szövetsége (ULAL) nyilvánosságra hozta, hogy a RETIM hulladékkezelő cég ellen milyen sok panaszt kapott az aradi lakosoktól, melyeket a következőkben röviden felsorolunk, ahogy az érintett által adott válaszokat is. Mivel a RETIM a sajtótájékoztatók és különböző akciói során nem tudta elérni azt, hogy az emberek jobb véleménnyel legyenek munkásságukról, körlevélben reagált a panaszokra.

Elsősorban azt szögezték le, hogy a szelektív hulladékgyűjtésnek négy olyan kritériuma van, melyek közül, ha egy nem teljesül, minden erőfeszítés hiábavaló lesz. Ezen kritériumok egyike, hogy a lakosok otthon gyűjtsék szelektíven a hulladékot, és abba a konténerbe dobják, amelyikbe kell az adott típusú szemetet. A második, hogy a RETIM is szelektíven szállítsa el a hulladékot. A harmadik a RECONS hatáskörébe tartozik, hogy a különböző típusú hulladékokat a megfelelő helyre irányítsák, az újrahasznosítható hulladékot az újrahasznosítóba, a nem lebomló szemetet az azt tároló részlegre stb. A negyedik kritérium az FCC felelősségébe tartozik, amely a komposztálható anyagokat tárolja és hasznosítja.

Ezen pontok közül az első kettőre vonatkoznak a panaszok, mivel az ULAL felhívta a RETIM figyelmét, hogy a hulladékgyűjtő helyek a fertőző betegségek melegágyai. A RETIM válasza: ez azoknak az embereknek a hibája, akik nem a konténerekbe, hanem a köré dobják a hulladékot. A RETIM-et arra is kötelezi a szerződése, hogy fertőtlenítse a konténereket. Ez ügyben a RETIM pontos adatokkal szolgált, miszerint 157 kérvényt kapott, ebből 113-at ugyanazon lakóközösségi képviselő adott be, melyben azt állították, hogy a társaság nem teljesíti kötelezettségét és kártérítést kért a cégtől. A RETIM kiemeli, hogy a fertőtlenítést évente kétszer, májusban és szeptemberben hajtják végre, ahogy az a cég szerződésében is szerepel. Emellett a társaság mindennap kénytelen a konténerek körül eldobált szemetet is összeszedni, egyes körzetekben, ami plusz feladat a cég számára.

A szemét összegyűjtésén kívül az ULAL arra is felhívta a RETIM figyelmét, hogy vannak olyan lakóközösségek, amelyektől több pénzt kért a cég szolgáltatásaiért, mint kellett volna, hamarabb számlázta ki a költségeket, mint kellett volna, emellett javasolta, hogy a városvezetőség azonnali hatállyal bontsa fel a céggel kötött szerződését. A RETIM kijelentette: nemhogy többletköltséget számolt volna fel, de még csak nem is kért késedelmi díjat a késői befizetésért, csak olyan ritka esetben, mikor több hónapi számlával maradt el valaki. Minden esetben pontosan annyit számláznak ki, ahány lakó be van jegyezve az adott címre.

Ami a szerződésbontást illeti, az ULAL-nak nincs joga ilyen jellegű javaslattal élni a városvezetőség felé, a RETIM arra kéri az ULAL-t, hogy hagyja abba az emberek félrevezetését, és inkább segítse munkájukat, változtassák meg a lakosok mentalitását, hogy a szelektív hulladékgyűjtés egy természetes dologgá váljon mindenki számára. A társaság szeretné, ha a lakosság megértené, hogy a hulladékkezelés ügyében mindenkinek össze kell fognia, nemcsak a városvezetésnek és a RETIM-nek, hanem a lakosoknak is, akik azzal, ha szelektíven gyűjtik a hulladékot, sokat segíthetnek nemcsak a vállalatnak, de a környezetük is meghálálja erőfeszítésüket.

A történet valószínűleg nem fog itt véget érni. Az ULAL és a RETIM közti háború jó eséllyel elhúzódik még egy ideig. Abban viszont a RETIM-nek igaza van, hogy a szelektív hulladékgyűjtésre igenis rá kell nevelni az embereket, mert az minden fejlett országban működik, és nagyon úgy tűnik, Romániában is minél hamarabb el kellene érni, hogy működjön.