A magyar oktatás sorsfordító pontjai

A Csiky Gergely Iskolacsoport pénteki ünnepségének, a Csiky-napnak egyik fontos programpontja volt a délutáni ülésszak, amit Az Arad megyei magyar oktatás története 1919–2009 között címmel tartottak meg a Jelen Házban. 

Nemcsak a Csiky Gergely Iskolacsoport – illetve a jogelődje, a Magyar Vegyes Líceum – kilenc évtizedes történetét, hanem a megyeszékhely és a megye magyar nyelvű oktatásának sorsfordító pontjait is taglalták.

A megnyitót Király András, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, egyben az RMDSZ megyei elnöke és az oktatási államtitkári cím várományosa tartotta meg, ami után Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aradi szervezetének elnöke ecsetelte a Trianon utáni magyar oktatás helyzetét, a román államnyelv bevezetésének korszakát, az ebből származó visszásságokat. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes a különböző mutatókkal, európai uniós irányelvekkel és statisztikákkal mintha azt próbálta volna alátámasztani, hogy miért van szükség a tanügy átszervezésére, a fejkvóta-rendszer bevezetésére, az osztályösszevonásokra. Két megállapításával mindenesetre egyet lehet érteni: „Láttuk, hogy mire képes a politikum, ha valamit el kell rontani, ezért most lássuk, mire képes, ha fel kell építeni valamit” – mondta a bevezetőjében, de megjegyezte azt is, hogy „minden befektetés dacára a haladás, a minőségbeli javulás nem nagyon látszik a romániai tanügyben”.

Ujj János helytörténész, a Csiky Gergely Iskolacsoport volt tanára az iskola történetéből szolgált tanulságos dolgokkal, de a jelenlévők a gáji, a pécskai a kisiratosi és a nagyzerindi magyar oktatás történetével is megismerkedhettek.

A rendezvényen szép számban jelentek meg a Csiky magyarországi testvériskoláinak képviselői mellett Arad megyéből más magyar (tagozatos) tanintézmények tanárai is, ennek ellenére hiányérzetünk támadt, mert azt vártuk, hogy a pedagógustársadalmat jobban fogja érdekelni az oktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott szimpózium. Különösen most, amikor magyar nyelvű oktatási intézmények szűnhetnek meg, vagy olvadhatnak be más intézményekbe szeptembertől. Reményt abból lehet meríteni, hogy a Trianont követ években megmaradt a magyar nyelvű oktatás, akkor most is meg fog maradni. Bár most nem annyira az állam „kegyességén” múlik, mint inkább a pénzen, a gazdasági helyzeten – no meg az iskoláskorú gyerekek szüleinek szándékán.