A magyar turistamozgalom kezdetei régiónkban

A Bánsági Kárpát Egyesület a régió magyar turistamozgalmának mintegy 120 esztendős történetét felelevenítő, vetített képes előadás-sorozattal ünnepelte újjáalakulásának 13. évfordulóját. A bánsági és partiumi magyar turistaság kezdeteiről szóló előadásra a temesvári magyar színház stúdiótermében került sor május 10-én, szombaton a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében.

Illés Mihály, a BKE alelnöke régi kiadványok, dokumentumok és fotók bemutatásával illusztrálva beszélt a bánsági magyar turistamozgalom virágzásának első két periódusáról, amelyek az 1892–1918, illetve az 1934–1948 időszakokat foglalják magukba. A XIX. század utolsó évtizedében alakult meg Temesváron a Délvidéki Kárpát Egyesület, amely közel 30 évig példamutató tevékenységet folytatott. A Pető János postaigazgató nevével fémjelzett D.V.K.E. menedékházakat épített, turistakalauzt adott ki, szilárdan lefektetve a bánsági magyar turistamozgalom eszmei és anyagi alapjait. Trianon után 1930-ban Aradon, 1934-ben Oraviczabányán, 1935-ben Temesváron alakult meg újra az Erdélyi Kárpát Egyesület helyi osztálya, de a második világháború, majd a kommunista diktatúra ismét derékba törte a szervezett magyar turistamozgalmat. A bánsági EKE két világháború közötti éveinek kiemelkedő személyiségei voltak többek között Molnár Kornél Árpád barlangász, Vajda Ernő és Somolik Töhötöm. A bánsági EKE-nek, amelynek tagjai a maiakhoz hasonlóan, a természetjárás mellett honismerettel és környezetvédelemmel is foglalkoztak, indulója is volt ebben az időszakban!

Az aradi Stefanov Titusz (Titi bácsi) felbecsülhetetlen értékű jelvénygyűjteményén keresztül mutatta be, nemcsak a Bánság és a Partium, de egész Európa turistamozgalmainak másfél évszázados történetét. Titi bácsi féltve őrzött kincsei közé tartozik az első osztrák Alpin klub jelvénye 1862-ből, akárcsak a Délvidéki Kárpát Egyesület jelvénye, amelyből összesen három darab létezik.

A bánsági és partiumi hegymászás mai helyzetéről, kiemelkedő teljesítményeiről Milka Zsolt, a Bánsági Kárpát Egyesület elnöke tartott vetített képes előadást. A rendszerváltás utáni években Aradra helyeződött a regió magyar hegymászó-mozgalmának súlypontja, kiemelkedő teljesítményeket mondhatnak magukénak Török Zsolt, Szabó András, Milka Zsolt és mások, de a bánsági ekések „szent hegyének”, a Szárkőnek a téli megmászása sem megvetendő teljesítmény, amelyet szinte valamennyi EKE-tagnak és több szimpatizánsnak sikerült teljesítenie az utóbbi évtized során.

 

***

 

A Csiky Gergely Állami Magyar Színház Studió termében kerül sor május 10-én szombaton 11 órától A bánsági és partiumi magyar turistaság kezdeteiről szóló előadásra, a XIX. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Az előadást a Bánsági Kárpát Egyesület szervezi, előadók Stefanov Titusz, Milka Zsolt és Illés Mihály. A vetítéssel egybekötött előadás műszaki hátterét Bereczki Csongor biztosítja. A szervezők régi fotókat és jelvényeket is bemutatnak az érdeklődőknek.