A magyarok szerint hiányzik a vidámság a kórházakból

Számos orvos, asszisztens, egészségügyi igazgató és egyéb szakember jelenlétében hozták nyilvánosságra ma a megyei önkormányzat dísztermében annak az átvilágításnak az eredményeit, melyet több hónapon keresztül végzett el egy magyar cég az aradi városi és a megyei kórházban, illetve a szülészeti és nőgyógyászati klinikán.  

Amint arról a Nyugati Jelen is beszámolt, az Arad megyei Tanács által átvett, mára egy különálló intézménnyé „olvasztott” három kórház működését a közintézmény-átvilágítással, operatív munkavégzéssel, illetve válságkezeléssel foglalkozó magyarországi KATÓ és TÁRSA 2003. Tanácsadó Kft. szakemberei ellenőrizték. Az audit idén február 13-án kezdődött, a magyar cég képviselői mindent átvilágítottak, ami az orvosi-ápolással, betegforgalommal, orvosi felszereléssel, humán erőforrásokkal, jogi helyzettel és pénzügyi problémákkal kapcsolatos. A felmérések végén egy több mint 700 oldalas tanulmány készült, feltűntetve a jelenlegi helyzetet, a legégetőbb problémákat, illetve a javaslatokat.

A több dossziéból álló tanulmány – melyért a megye több mint 50 000 eurót fizetett – ismertetése előtt Nicolae IoţcuArad megyei önkormányzati elnök a jelenlevő orvosoknak, kórházigazgatóknak elmondta, azért egy külföldi céghez fordultak, hogy még véletlenül se merüljön fel senkiben, hogy a város és a megye (kormánypárti) vezetői szubjektívan viszonyulnak a dolgokhoz. Kiemelte, az ellenőrzések során rengeteg hiányosságra és problémára derült fény, utalva a kórházmenedzserek által az évek során megkötött hátrányos szerződésekre, a megyei kórház által felhalmozott 5 millió lejes adósságra, a szülészet 3 millió lejes adósságára, illetve a visszaszolgáltatott kórházépületek helyzetére. Ioţcu kissé szigorú hangnemben szólt a kórházakban dolgozókhoz, mondván: maximális teljesítményeket vár el tőlük és betegközpontú kórházi ellátásokat.

A három kórház összevonásából létrejött intézménynek (melyet továbbra is megyei kórházként emlegetünk) egyetlen egy menedzsere, egy orvos-igazgatója, egy gondozási és egy gazdasági igazgatója lesz. Az átszervezések eredményeként még leépítések is bekövetkezhetnek, az osztályvezető főorvosi helyeken pedig a „legfelkészültebb” szakembereket szeretnék látni. – Nem akarom kritizálni a kórházmenedzsereket. Ezt megtettem szemtől-szemben, minden egyes kórházi látogatásom során. Szeretném világosan leszögezni: mi segítünk, de cserébe nekünk is segítségre van szükségünk! Egyetlen célunk, hogy a betegeket optimális körülmények fogadják a kórházakban – mondta az elnök, aki szerint a három kórház összevonásából létrejött intézményt a jelenlegi III. helyett a II. kategóriába sorolnák, ami minden szempontból előnyt jelent a megye kórházának. Ennek érdekében már benyújtottak egy kérvényt az egészségügyi tárcánál. – Ha azt akarják, hogy II. kategóriájú kórházunk legyen, akkor dolgoznak. Ha nem, akkor visszaminősítenek minket – tette hozzá.    

 

„Tanítsák meg operálni a fiatal orvosokat!”

Kató Gábor, az átvilágítást végző magyar cég ügyvezető igazgatója elmondta, mindhárom kórházról egységes átvilágítás készült, a megye gazdái egy-egy „problématérképet”, illetve egy gyakorlati „forgatókönyvet” is kaptak a további teendőkről. (Például: milyen minimális orvosi felszerelésekre lenne szükség.)

A több mint 40 éves orvosi tapasztalattal rendelkező dr. Nagy László szerint Arad megye legnagyobb problémája, hogy a kórházak működése egy 30 évvel ezelőtt kidolgozott egészségpolitikára épül. A kórházak túl sok telephelyen működnek, ami szakmailag és gazdaságilag is megterhelő. – A betegellátó rendszer amortizálódott. A betegek más kórházakban kezeltetik magukat, azt hiszik (tévhitek alapján), hogy a határon túli kórházak jobbak. Ez nem igaz! Elmennek a szakorvosok és velük együtt a kórházak jó híre is. A betegekkel együtt elmegy a finanszírozás és általában mindenkinek a kedve. Ezekben a kórházakban már sem a betegek, sem az orvosok, sem az igazgatók nem érzik jól magukat! A kórházakat az eladósodás, a bizonytalanság és a jövőkép hiánya jellemzi – vonta le a konklúziókat a szakember, aki szerint hiányzik a vidámság a kórházakból, ugyanakkor meg is dicsérte a román orvosokat, akik a hiányos, elavult felszerelések ellenére is képesek példás teljesítményt nyújtani. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy túl sok a kórházi ágy, miközben hiányzik az ápolási szakellátás vagy a terminális állapotban lévő daganatos betegek osztálya. Fejleszteni kell a műtőket és a diagnosztikai központokat, ugyanakkor fejlett tanulási folyamatba kell bevonni a kórházban dolgozó szakembereket.

Arra is felkérte a jelenlevő, tapasztaltabb orvosokat, hogy „adjanak munkát a fiatal végzős orvostanhallgatóknak”, tanítsák meg őket operálni és dolgozzanak ki egy külön programot a képzésükre, hisz csak így tudják őket itthon tartani.

Dr. Ábrahám Ágota a kórházak gazdasági helyzetét elemezte és nem mondott újdonságot azzal, hogy az évek óta felhalmozott adósságok csak hátráltatták az intézmények fejlődését.

A magyarok elmondták, a megyei önkormányzat egyértelműen garanciát jelenthet a betegellátás minőségének javításában, de meghatározónak tartják az egészségügyben dolgozók együttműködését is.