A megye díszpolgárává avattak két resicabányait

Március 27-én Resicabányán a megyei tanács nagytermében került sor egy kettős ünnepségre, ahol a Krassó-Szörény megyei Német Demokrata Fórum 20. évfordulóját ünepelték, illetve Karl Ludwig Lupşiasca és Erwin Josef Ţigla megyei díszpolgárrá avatására került sor.

A rendezvényt Josef Barna tanácsos nyitotta meg, majd Sorin Frunzăverde megyei tanácselnök a megyei tanács egyhangú határozatának eleget téve átadta K.L. Lupşiascanak és E.J. Ţiglanak a megyei díszpolgári oklevelet.

Az okleveles mérnöki képesítésű Lupşiasca a Német Demokrata Fórum első megyei elnöke volt 2004-ig, amikor egészségi okokra hivatkozva nem vállalta tovább az elnöki megbízatást, de tovább is tevékeny résztvevője a szervezetnek, illetve mint kitűnő zenész a Banater Bergland Trio hegedűseként játszik kamarazene-hangversenyeken.

E. J. Ţigla 2004-től van elnöki minőségében a megyei Fórum élén, s mint ilyen számos projekttel és elképzeléssel vezeti a szervezetet. Képesítésére nézve könyvtárosi szakot végzett az érettségi letételét követően. Főszerkesztője s egyben főmunkatársa az Echo der Vortragsreihe huszonkét (22!) éve megjelenő folyóiratnak, amely az évek során egyre nagyobb terjedelemben s gazdagabb tartalommal jelenik meg. Ő szerkeszti a többnyelvű, 1990-ben indult Împreună, Miteinender, Együttesen időszaki kiadványt. Számos hazai német és román lap, folyóirat munkatársa, de osztrák és német lapok is közlik művelődési vonatkozású írásait.

Filatelistaként neki köszönhető az, hogy számos elsőnapi-bélyegzős postabélyeg és blokk kerül a bélyeggyűjtők kezébe évente akár több ízben is.

Bánsági temetők vaskeresztjeit, a vidék templomait, katolikus templomok karácsonyi jászlait, jelenteti meg köteteiben és folyóiratokban.

Pongrácz P. Mária az Offenbarungen – Destăinuiri című háromnyelvű Ţigla-kötet utószavában a szerző munkásságát a maga összességében a „hegyek énekének” nevezi.

E. J. Ţigla szervezése és irányítása mellett a Bánsági Hegyvidék valamennyi német hagyomány marad meg, vagy elevenedik föl esztendőről-esztendőre. Gondoskodik arról, hogy a környék német települései évente legalább egyszer valamilyen német főrendezvénynek legyenek a házigazdái (Resicabánya, Boksánbánya, Karánsebes, Nándorhegy, Stájerlakanina, Oravicabánya, Herkulesfürdő, Királykegye, Móricföld, Gertenyes stb.) Az olyan település is számításba jön nála, ahol már csak két-három német leledzik, mint például Bozovics. Ahol pedig kevés a német anyanyelvű lakosság és nem tudják megtölteni a művelődési ház termét, oda kisebb-nagyobb autóbuszokkal rándulnak Resicabányáról mint az énekkar vagy a tánccsoportok tagjai. Tánccsoport is van felnőtt-, ifjúsági- és gyermekcsoport.      

Nem tudunk mi-mindent fölsorolni, de az említetteken kívül még van rajzkör, festészeti és szobrászati kör is a gyermekek számára. Ezek a körök a tehetségkutatást és a tehetség fejlesztését szolgálják Resicabányán szaktanárok, művészek irányításával.

Hadd szóljunk még a római katolikusok Frédéric Osanam Szociális Központjáról, amelyet a németek használnak ki leginkább – saját székházaik mellett (városi és megyei) – különböző rendezvényekre. Itt a kiállítások és kamarazenei, kiskórusi, művelődési rendezvények egy része zajlik. Fővárosi, temesvári, külföldi vendégek állítanak itt ki, vagy tartanak ismeretterjesztő népszerű és népszerűsítő előadásokat.

Bízvást állíthatjuk, hogy Erwin J. Ţigla széleskörű és fáradhatatlan tevékenysége nemcsak a német kisebbség továbbélését szolgálja, hanem a többi nemzetiség egymáshoz való közeledését és jellemző ragaszkodását is.

Ha létezik országos díszpolgárság, akkor azt a mi Erwinünk is megérdemli, vagy épp miatta (is) fogják kitalálni.