A mezőgazdaságnak szüksége van a hidegre

Manapság rendhagyó téli napokat élünk. Arad megyében havat még alig láttunk, de a komolyabb fagyok is elkerültek bennünket. Magától adódik a kérdés: a mezőgazdaság számára a mostani időjárás hasznos-e vagy káros? A kérdéssel Nagy Zsolt falugazdát, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az alelnökét is megkerestük.

Az őszi vetések szempontjából az időjárás részben kedvezőtlen, mert a kalászosok, illetve az ősszel vetendő más kultúrák a hideghez alkalmazkodnak, hidegtűrő növények, amelyeknek a csírázáshoz szükségük van a hidegre, a megfelelő nyugalmi időre. Nemcsak a búza, hanem a repce is szereti a téli hideget, a fagyot. Idén télen azonban eddig sem hótakaró, de hideg sem volt igazán, ellenkezőleg, 10-15 Celsius-fokos melegeket tapasztalhattunk, így a búza például nem tudja: jelenleg tavasz van-e vagy tél? Éppen ezért a növény nem savasította be a gyökereit, hanem növekszik, sok helyen már túl nagyra is nőtt, ráadásul a kisebb téli csapadék kimosta a talajból a komplex műtrágyát is, ezért egyes búzatáblák a nitrogén hiánya miatt már sárgulnak.

Hogy mit lehet tenni a jelenség kiküszöböléséért?

Egyelőre semmit, esetleg pótolni kell a talajban lévő nitrogént abban a reményben: hátha jön még hideg, amikor a növények megállnak a növekedésben. Az őszi repcét már sok gazda lekezelte, hogy fékezze a növésüket, olyan szabályozó szereket alkalmaztak, amelyek a túlnőtt őszi vetéseket leállítják a növésben. Tavasszal majd újra szabályozzák, hogy bokrosodjanak, növekedjenek.

A tavaszi vetésekkel kapcsolatban Nagy Zsolt kifejtette: manapság már nem lehet nagyobb szántatlan területeket látni, sokan talajlazítót használnak, hogy szántás nélkül is előkészítsék a tavaszi vetéseket. Lassan átállnak az amerikai módszerre, azaz, nem kell a talajt forgatni, mert az rontja a talajnak a szerkezetét, a humusztartalmát. Szeles időjárás esetén a szántás gyorsabban kiszárad, ami akkor is megeshet, ha mélyszántáskor nagy hantokat fordít ki az eke. Az említett okok miatt, csak meglazítják a talajt, amibe tavasszal elvetik a magvakat.

A tavalyi szárazság miatt, amikor sok farmernek alig termett valamit a kukoricája és a napraforgója, az Arad megyei gazdák megijedtek, ezért nagyon sok búzát és repcét vetettek, kukorica, illetve napraforgó számára fenntartott földterületeket alig lehet látni. Ez azzal is járhat, hogy kukoricából és napaforgóból sokkal kevesebbet vetnek, s ezért a jelzett terményekből hiány is keletkezhet. Nemcsak Arad megyében, de országos szinten is a tavalyinál több búzát, árpát és repcét vetettek. A jobb búza-, illetve árpatermés nem tudja fedezni a kevés kukorica, illetve a napraforgótermés hiányát. Nem véletlenül aggódnak, mert 500-600 kilónyi kalászos termés a haszonbérnek az értékét sem fedezi.

Mindent egybevetve, január végén, február elején még szükség lenne hidegre, hogy az őszi vetések kiegyensúlyozottan fejlődjenek, illetve teremjenek. Az őszi mélyszántásokat a kedvező időjárás közepette szinte mindenhol elvégezték. Ha nem jönnek még fagyok, elszaporodnak a kártevők, a betegségek, hasonlóképpen a talajlakó rágcsálók is – mondta el érdeklődésünk nyomán Nagy Zsolt falugazda, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az alelnöke, aki maga is gazdálkodik.