A nemzetgyűlésben meg kell jelenjen a külhoni magyarok érdeke is

Hunyad megye magyarságának képviselőivel, illetve a megyei intézmények vezetőivel találkozott a napokban Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár, országgyűlési képviselő. A Ferenczi István megyei RMDSZ-elnök meghívására Hunyad megyébe látogató Nacsa Lőrinc a vajdahunyadi közösségi találkozón tapsviharral fogadott bejelentést tett, miszerint a magyar állam vadonatúj, 35 személyes iskolabuszt adományoz a Téglás Gábor Elméleti Líceumnak. Szintén itt hangzott el a felkérés a nemzetpolitikai államtitkár irányába, hogy a magyar országgyűlésben legyen a Hunyad megyei magyarság képviselője is. A vajdahunyadi találkozót követően kérdeztük Nacsa Lőrinc államtitkárt Hunyad megyei látogatásáról, illetve a magyar aktuálpolitikáról. 

– Itt egy nagyon lelkesítő, nagyon erőt adó találkozón vehettem részt. Közel százan voltunk. Hunyad megyei, egyházi, politikai, civil szervezeti vezetők, olyan emberek, akik nap mint nap a Hunyad megyei magyar közösségért tesznek. Ez az erős közösségépítés jelent meg itt is a szavakban, az elmondott gondolatokban. A Hunyad megyei magyar közösség nem számosságában a legnagyobb, de egy nagyon erős közösség. Azt gondolom, hogy a magyar intézmények, a magyar házak, a magyar ösztöndíjasok, akiket tudunk biztosítani ide Hunyad megyébe is, mind-mind azt a célt szolgálják, hogy itt a magyarság erősödjön és megmaradjon.

– A Barátság vezetéken csaknem egy hónapja nem érkezik olaj Oroszországból Közép-Európába Ukrajnán keresztül. Emiatt egyre jobban elmérgesedik a helyzet Magyarország, Szlovákia és Ukrajna között. Miben látná a kiutat?

– Én azt gondolom, hogy a megoldás nagyon egyszerűen az ukrán kormány kezében van, ők úgy döntöttek, hogy nem küldenek politikai zsarolás miatt kőolajat Magyarországra. A kőolaj szükséges Magyarország energiamixében az üzemanyagokhoz, az ipar, a gazdaság működéséhez és a családok mindennapjaihoz, hiszen üzemanyaggal megy az autó, a busz és a különböző járművek is.

Természetesen mi értjük, hogy ez a zsarolás, ez a mostani akció, ez a választási kampánynak szól. Az ukrán kormánynak az a feltett célja, hogy egy olyan kormány legyen Magyarországon, amely mindenben támogatja az ukrán törekvéseket, legyen szó a gyorsított, szabálytalan EU-csatlakozásról, legyen szó a fegyverküldésről, a háború folytatásáról, legyen szó akár a magyar adófizetők pénzének Ukrajnába való küldéséről. Ezért megpróbál beavatkozni, hiszen az a reményük, hogy ha a magyar emberek elégedetlenek lesznek, üzemanyag-ellátási problémák lesznek, drága benzin lesz, akkor ez negatívan hathat a mostani kormány megítélésére. Mi ezt a zsarolást visszautasítjuk, és teszünk is ellene, hiszen mi is visszatartunk európai döntésekből származó ukrán forrásokat, amíg ezt a szállítási tilalmat nem oldják fel, ami nekik nyilvánvalóan fáj. És nyilván mi nem az ukrán népet akarjuk ilyen szempontból büntetni, az ukrán néppel nekünk semmi bajunk sincs, sőt segítjük őket, ahol tudjuk, a négy éve tartó szörnyű háború kapcsán is humanitárius módon. De a korrupt ukrán kormánnyal nekünk vitánk van, elég nagy vitánk, és azt gondolom, hogy amíg ez nem oldódik meg, és amíg nem zajlanak le a magyarországi választások, és nem látják be, hogy nekik ebbe nem kell beavatkozni, addig ez nem fog változni. Mi viszont más útvonalon biztosítjuk Magyarország energiaellátását.

– A kárpátaljai magyarság irányában milyen formában tudnak most segítséget nyújtani?

– A kárpátaljai magyarság számára a legnagyobb segítség a béke lenne, ha visszatérne az életük a normális kerékvágásba. Amit mi tudunk megtenni ezen felül, az az, hogy a mindennapi életüket segítjük, az intézményrendszerüket fönntartjuk, támogatjuk. Nagy öröm és siker ebben a szomorú helyzetben is, hogy egyetlen egy kárpátaljai magyar intézményt nem kellett bezárnunk a háború kezdete óta. Van, ahol csökkent az osztálylétszám az iskolában, de működik az iskola, működik az óvoda, a bölcsőde, az egyházak, a civil szervezetek, a kulturális intézmények is. És a Berekszászi Egyetem is. Azt gondolom, hogy ezek óriási vívmányok. A kárpátaljai közösség megmutatta, milyen erős, hogy él és élni is akar. Hiszen ott vannak azok a tanárok, azok a tanítók, azok a médiamunkások, azok az egyházi emberek, papok, lelkészek, akik nap mint nap a közösségükben azon dolgoznak, hogy a kárpátaljai magyar közösség ne vesszen el. 

– Az energiaválságban Szlovákiával együtt érintettek, és stratégiai partnerként együttesen lépnek fel. Tavaly decemberben elég sokan szóvá tették, hogy a magyar kormány nem áll ki elég határozottan a szlovák büntető-törvénykönyv azon módosítása ellen, mely keserűen érinti a felvidéki magyarságot, akár hat hónapos szabadságvesztést helyezve kilátásba azok számára, akik nyilvánosan „tagadnák” a második világháború utáni rendezést, beleértve a jelenlegi földelkobzások jogalapjául szolgáló rendeleteket, a németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek kimondó Beneš-dekrétumokat is. Előfordulhat-e olyan, hogy az aktuálpolitikai helyzet miatt Magyarország a Kárpát-medencében olyan kormányokkal is partnerségre lép, amelyek negatívan viszonyulnak a területükön élő magyar közösségekhez?

–  Mi minden szomszédos kormánnyal, szomszédos országgal a lehető legjobb kapcsolatra törekszünk. A szerb–magyar megbékélés mutatja azt, hogy lehet ilyenről szó: a történelem sebeit be tudjuk gyógyítani, felül tudunk rajtuk emelkedni. Szerintem Közép-Európának sokkal szorosabban együtt kellene működnie, mert egymásra vagyunk utalva, itt maradunk egymás mellett, itt vagyunk szomszédok. Ezek a népek már nagyon sok évtizede, évszázada egymás mellett élnek, így nyilvánvalóan van lehetőség az együttműködésre. És természetesen vannak a napi politikai, a realitást tükröző ügyek, amelyekben együtt kell működnünk, ilyen az energiakérdés, vagy ilyen a háború kérdése, vagy ilyen egy-egy brüsszeli javaslatnak a kérdése. És természetesen nekünk mindig a prioritáslistánk első helyén van a szomszédos országban lévő magyar kisebbség helyzete. Azok a magyar közösségek, legyen szó Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyről, Partiumról, Vajdaságról, Muravidékről, Drávaszögről, körbe a Kárpát-medencében, akik nyilvánvalóan nem tehetnek arról, hogy egy másik országban élnek. Nem ők költöztek oda, hanem a XX. század történelmében a határok változtak meg. És a felvidéki magyarok mellett is, a törvény előtt is, és a törvény után is mindig kiálltunk, ott álltunk mellettük. Mi elvből elutasítjuk azt, hogy a XXI. században valakinek a jogrendjében a kollektív bűnösség szerepeljen. A kollektív bűnösség nemcsak nemzetpolitikai, hanem emberjogi szempontból is elfogadhatatlan. Az új törvény bevezetése óta a felvidéki magyarok vezetőjével egyeztettünk, és jogi segítséget nyújtunk jogi irodákon keresztül azoknak, akiket ez a törvény bármilyen módon hátrányosan érint. Vannak is ilyen ügyek, legyen szó földelkobzásról, vagy bármi más ügyről. Természetesen ezeket a vitákat is könnyebb rendezni, minél jobb egy szomszédos országgal a kapcsolat. Mi arra törekszünk, hogy ezeket a vitákat a jó kapcsolaton keresztül próbáljuk megoldani, és mindig felemeljük a szavunkat a kétoldalú tárgyalásoknál az ott élő magyar kisebbség jogaiért. 

Ukrajnában sokkal súlyosabb ez a helyzet, hiszen ott oktatási, nyelvi, kulturális jogokat vettek el, szerzett jogokat vettek el. Természetesen mi mindenhol a magyar közösség és annak legitim képviselője, politikai képviselője mögött állunk. 

– A másfél hónap múlva esedékes magyarországi választásokra való készülés meglehetősen kemény vitákat szül Magyarországon, melyek kihatnak a teljes Kárpát-medencére. A mai találkozón többször is elhangzott az itt élő dél-erdélyi magyarok szájából, hogy mennyire hasznos az a szoros együttműködés, ami az utóbbi 16 évben kialakult a magyar kormánnyal. Mégis vannak Erdélyben is olyan hangok, Magyarországon pedig ellenzéki részről nagyon erős hangok, amelyek kétségbe vonják azt, hogy a külhoni magyaroknak joguk lenne beleszólni a magyar politikába, és joguk lenne szavazni. Ön nemzetpolitikáért felelős államtitkárként hogyan látja ezt a kérdést? 

– Mi azt szoktuk mondani, hogy határa az országnak van, a nemzetnek nincs, és a nemzet közös ügyeiről az egész nemzetnek kell dönteni. Nincsen A-típusú magyar, meg B-típusú magyar, elsőrendű, rangú magyar, meg másodrendű magyar, hanem egyféle nemzethez tartozás van. Valaki vagy magyar, vagy nem tartozik a nemzethez, ettől még tisztelhetjük, lehetünk vele jóban, de nem a nemzet tagja. De aki magyar, az a nemzet tagja, és beleszólhat a közös ügyekbe. A külhoni magyarok most már 2010 óta, négyévenként részt vesznek a magyarországi választáson. Ha megnézzük az elmúlt 12-13 évet, akkor látható, hogy a 199 tagú országgyűlésben egy vagy két mandátumról döntenek a külhoni magyarok a levélszavazatok révén. Tehát aki ezt túldimenzionálja, és azt mondja, hogy itt a külhoni magyarok döntik el, hogy ki lesz kormányon Magyarországon, az azt gondolom, téved. Viszont nemcsak szimbolikusan, hanem a való életben is egy óriási támogatás, egy óriási erő az, hogy a külhoni magyarok szavazatai által mi, akik a magyar országgyűlésben képviselők vagyunk, őket is kell, kötelességünk képviselni. És nemcsak szívből tesszük ezt, hanem kötelességünk is, hiszen az ő szavazataikkal is jutottunk az országgyűlésbe, például 2022-ben vagy 2018-ban. És én arra bíztatok minden külhoni magyart, hogy éljen a szavazati jogával, aki magyar állampolgár, az éljen a levélszavazás adta lehetőséggel, és teljesen mindegy, hogy ő éppen a diaszporában, mondjuk 1956-os menekültként Kanadában él, vagy itt Hunyad megyében, vagy Székelyföldön. Valamennyien a nemzethez tartozunk, ezért közösen döntsük el azt az irányt, amerre a nemzet menjen. 

– A vajdahunyadi találkozón elhangzott a felkérés, hogy a következő mandátumban Ön legyen a Hunyad megyei, a dél-erdélyi magyarok képviselője a magyar parlamentben. Hogyan értékeli ezt? 

– Nagyon komoly feladatszabásként értékeltem, és rettentően megtisztelő. Ha úgy alakul, a következő országgyűlésben is dolgozni fogok a külhoni magyarokért is, és nyilvánvalóan a Hunyad megyeiekért is. A megtisztelő felkérést száznál több ember előtt elfogadtam, úgyhogy nem is tudok a feladat alól kibújni, és a magyar parlamentben, amit mi országgyűlésnek hívunk, de a választóügyi törvénymódosítás óta gyakorlatilag nemzetgyűlésnek is lehet hívni, nyilvánvalóan meg kell, hogy jelenjen a külhoni magyarok érdeke is. 

– Köszönjük szépen, és számítunk a képviseletre! 

– Köszönöm szépen!