A névadóra és a volt pedagógusokra emlékeztek

A papi hivatást írói pályára cserélő Csiky Gergely (Pankota, 1842. december 8.–Budapest, 1891. november 19.) születési évfordulója tájékán szokták megtartani a Csiky-napot az aradi magyar iskolaközpontban, de a múlt év végi zűrzavaros tanügyi helyzet és a kényszerszabadságok miatt ezt decemberről az utolsó januári hétvégére halasztották. A megnyitóra – mint minden iskolai ünnepség alkalmával – a névadó mellszobránál, az első emeleti folyosón került sor ma reggel. Elsőként Király András igazgató köszöntötte az egybegyűlteket: „A Csiky-nappal hagyomány született, amit ápolni kell, ami megerősíti azt, hogy nincs iskola közösség nélkül, de a fejlődő, haladó közösség is az iskolára támaszkodik.Ez megteremti a közösségi szellemet, és arra neveli diákjainkat, hogy ismerjék meg a múltat, legyenek otthon a jelenben, de tudják azt is, hogy hova tartanak” – mondta megnyitóbeszédében.Bognár Levente alpolgármester, Horváth Levente alprefektus és Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes egyaránt arra intette a jelen lévő diákokat, hogy legyenek büszkék rá, és őrizzék meg az önálló magyar iskolát Aradon, és az eddigiekhez hasonló jó tanulmányi eredményekkel bizonyítsák az intézmény létjogosultságát.Emléktábla Schön Istvánnak és Steinhübel MagdánakA köszöntőbeszédek elhangzása után leleplezték az iskola panteonjába bekerülő két néhai pedagógus emléktábláját: Schön Istvánét (1919–1957) és Steinhübel Magdáét (1929–2005). Az iskola elődjének, a Magyar Vegyes Líceumnak az egykori igazgatója tavaly lett volna 90 éves – ha nem ragadja el a halál fiatalon, mindössze 38 évesen. Ezért is lett ő az alma mater történetének eddigi egyetlen olyan igazgatója, akit nem leváltottak, vagy lemondott, esetleg lejárt a megbízatása – fejtette ki megemlékező beszédében Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aradi szervezetének elnöke. 1951-ben lett az iskola igazgatója a matematika szakos tanár, aki zsidóságához és magyar anyanyelvéhez mindvégig ragaszkodott. Steinhübel Magda egykori biológiatanár tavaly lett volna 80 esztendős. Róla Matekovits Mária, szintén biológia szakos – nyugdíjas – tanár emlékezett meg: „Munkáját az elhivatottság, a szakma becsülete, a kollégák és diákok iránti tisztelet jellemezte. Szakmai hitvallása volt, hogy nem a gyermek van a tanárért, hanem fordítva. Mindvégig hű maradt Aradhoz, a magyar anyanyelvű oktatáshoz, a legkülönbözőbb társadalmi és kisebbségi sorsfordulókban is.” A megemlékezések után Matekovits Mihály és Steinhübel István, a néhai tanárnő fia leleplezték az emléktáblákat, amiket Király Árpád római katolikus marosi főesperes szentelt meg.„Felelősségünk a méltó emlékezés”Az ünnepség folytatásaként Hadnagy Éva aligazgató kiosztotta a Csiky-díjakat, amit a Csiky-Csuky diáklap szerkesztősége, illetve Szakács Tímea az iskola közösségi életében kifejtett tevékenységével érdemelt ki. Nem ért véget a díjkiosztások sora, mert Az én iskolám, illetve a Szabadság-szobor Egyesület által meghirdetett Az én hőseim című rajzpályázatok eredményhirdetését is megtartották. A megnyitó záró momentumaként megkoszorúzták Csiky Gergely mellszobrát, és a jelenlévők elénekelték a Himnuszt.Király Andrástól azt kértük, hogy elevenítse fel az iskola névválasztásával kapcsolatos emlékeit. „A magyar pedagógusszövetség, amely 1991-ben alakult meg, de a magyar közösség is fontosnak tartotta, hogy az iskola egy olyan személyiség nevét viselje, aki kötődik a városhoz. Először Márki Sándor történészre gondoltunk, aki tanári tevékenysége és tudományos munkássága révén méltó lenne erre, de sajnos a korabeli román nacionalizmus nem engedte ezt, mondván, hogy Márki nem ismerte el a dák–római kontinuitást. Így rövid idő alatt Csikyre esett a választás: a 19. század egyik ünnepelt színpadi szerzője volt, emellett kötődik a városhoz és a megyéhez. Pankotán született, ahol még áll a szülőháza, és ott emléktábla is van. A mi feladatunk és felelősségünk a méltó emlékezés. Egy új időszaknak kell kezdődnie, amelyben jobban megismerjük és megismertetjük Csiky Gergelyt a diákok, a közösség előtt” – nyilatkozta Király András.Jelesre vizsgáztak CsikybőlEzt a jobb megismerést szolgálta az a vetélkedő, amit délelőtt tartottak meg a Jelen Házban, és amelyen a részt vevő középiskolásoknak arról kellett számot adniuk, hogy mennyire ismerik Csiky Gergely életét és munkásságát. A minden szempontból hasznosnak nevezhető emlékversenyen hét csapat indult, és közülük a kilencedikes Simó Gizella, Siska-Szabó Lilla, Smeu Júlia és a tizedikes Veres Beáta alkotta Pandora lett az első.Ezzel egy időben az általános iskolásoknak is szerveztek műsort: a Kölcsey Színpad a Minorita Kultúrházban adta elő Pávai Gyula A részeges király című mesejátékát.A Csiky-nap délutáni programjában szerepelt Az Arad megyei magyar nyelvű oktatás története 1919 és 2009 között című szimpózium és a végzősök esti szalagavató bálja, amelyekre külön cikkben térünk majd vissza.