A párbeszéd megoldja a konfliktusokat

A szokásos tanév eleji szakmai megbeszélésre, beszélgetésre gyűltek össze szerda délután az RMDSZ székházában a megye azon iskoláinak igazgatói, tagozatvezetői, ahol magyar oktatás folyik. Jelen voltak a települések polgármesterei, alpolgármesterei, volt, amelyik települést az RMDSZ-elnök képviselte.

A beszélgetést Matekovits Mihály Arad megyei RMPSZ-elnök, Bognár Levente alpolgármester, RMDSZ-elnök, Pellegrini Miklós megyei helyettes főtanfelügyelő és Kiss Anna, az aradi Pedagógusok Házának módszertani szakfelügyelője, a magyar tanítók Pedagógiai Körének vezetője koordinálták.

Az ilyen találkozások legfőbb célja a problémák feltárása, hiszen csak akkor lehet megoldani egy problémát, ha arról tudnak az illetékesek. Fontos tehát, hogy felszínre kerüljenek a hiányosságok, a gondok, és ahogy Matekovits Mihály is mondta: „közügyekről közösen kell beszélnünk, döntenünk.” A megyei RMPSZ-elnök az idei tanévben az egyik legnagyobb problémának a pankotai magyar nyelvű elemi iskola és a gyoroki általános iskola helyzetét látja, melyek megoldásra várnak, egyelőre nem tudni, hogy marad-e az oktatás e két intézményben. A pankotai magyar elemiben jelenleg 4 gyermek van, a helyi óvodai csoportban 10 kisgyermek közül már alig beszélnek magyarul. A Gyoroki Általános Iskola román nyelvű oktatása mellett működő magyar nyelvű elemibe idén sem felkészítős, sem első osztályos diákot nem írattak. Tekintve, hogy idén egy harmadikos és négy negyedikes diák van, jövőre komoly létszámgondok merülhetnek fel. Ez egy távlati probléma ugyan, viszont egy éven belül megoldás kell hogy szülessen ez ügyben is.

Pozitívum viszont, és említésre méltó az Erdőhegyi Általános Iskola, vagyis az újjászületett, önállósult magyar iskola. Ahogy azt Matekovits Mihály is mondta, összefogás nélkül ez nem jöhetett volna létre, íme tehát egy kézzel fogható eredmény, mely a sikeres együttműködés gyümölcse.

Bognár Levente is pozitív példának hozta fel az erdőhegyi iskolát, abbéli reményét fejezve ki, hogy az idei tanév végén is hasonló sikerekkel dicsekedhetnek, büszkélkedhetnek. Arra biztatta az intézményvezetőket, az önkormányzatok képviselőit egyaránt, hogy próbáljanak stratégiákban gondolkodni, megfogalmazni a prioritásokat, megnézni a problémákat, megtalálni a megoldást, megtenni a lépéseket ezek megoldása érdekében, segíteni egymásnak. Egy emberként kell tenni azért, hogy minél több gyermek magyarul tudjon tanulni, hiszen az oktatás haszonélvezője elsősorban a diák: „az iskolákat működtetnünk kell olyan szinten, hogy a gyermekek és a szülők bennünket válasszanak, a magyar iskolákat” – mondta Bognár Levente.

Pellegrini Miklós rávilágított a gyengeségekre, néhány olyan problémás helyzetre, amelyek valósak és javításra szorulnak. Furcsának találja, hogy vannak új tanügyi törvények, amelyeket az illetékesek nem, vagy csak részben alkalmaznak. Fontosnak tartja megnézni ezeket, példának említette a szimultán oktatást, a délutáni (after school) oktatást. Felmerült az iskolák névadásának lehetősége is, valamint a diákok vizsgaeredményei. Javasolta a tanintézmények vezetőinek, hogy apró lépésekkel próbálják elérni azt, hogy a tanév végi állapot jobb, eredményesebb, sikeresebb legyen. Legfőbb prioritás a gyerekek biztonsága legyen, majd az előkészítő osztályok, hiszen nagyon sok munka van ezek elindításában, valamint a diákok vizsgaeredményeinek a javítása. Ismételten felhívta a figyelmet az olvasás, a szövegértés fontosságára. Pellegrini jó hírként közölte, hogy jóváhagyták a létszámon aluli osztályok működtetését, valamint beszámolt arról, hogy a kisegítő személyzeti állások listája a prefektúrán van, és biztosította a jelenlévőket, hogy részéről minden támogatást megkapnak az iskolák.

Szép számmal megjelentek a megye azon iskoláinak a vezetői, önkormányzatok képviselői, ahol magyar oktatás folyik: a kisiratosi P. Godó Mihály Általános Iskola igazgatója, valamint a kisiratosi polgármester; a simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskola igazgatója és a polgármester; a zimándi iskola igazgatója és a polgármester; a kisperegi iskola igazgatója és a polgármester; az ágyai iskola igazgatónője és a polgármester; a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola újonnan kinevezett igazgatónője, Szilágyi Ildikó, valamint az alpolgármester; a Nagyiratosi Általános Iskola igazgatónője, valamint a polgármester; a Majláthfalvi Általános Iskola igazgatónője; az erdőhegyi iskola igazgatónője, az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola magyartagozat-vezetője; a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatója, aligazgatónője és a gyoroki RMDSZ-elnök.

A tanintézmények és önkormányzatok képviselői egymás után szólaltak fel, elmondták a problémákat, a megvalósításokat. Számos tisztázatlan kérdésre már helyben fény derült, a megoldásra váró gondokat az illetékesek jegyezték, hogy a továbbiakban orvosolhassák azokat.

Általános probléma az iskolákban a gyereklétszám csökkenése után a kisegítő személyzet hiánya, de remélhetőleg ez hamarosan megoldódik.

A nagyiratosi polgármester legnagyobb szívfájdalma, hogy gyerekhiány miatt a nagyvarjasi iskolát be kellett zárni. Mivel közel vannak a városhoz, nagyon sok szülő a gyerekét városi iskolába íratja, ezért Nagyiratoson is egyre kevesebb gyerek van, a nagyvarjasi iskola is ennek az áldozata. A polgármester jövőbeli tervei közt szerepel, hogy az önkormányzattal, pedagógusokkal, szülőkkel közösen megvizsgálja ennek okát és azon lesz, hogy a nagyvarjasi iskola is pár éven belül újraindulhasson.

Pozitívumok mellett negatívumok is terítékre kerültek, számos kérdésre helyben választ kaptak az érintettek, számos probléma megoldásra vár, viszont már az is előrelépés, hogy beszéltek a gondokról, hiszen azok illetékes fülekre találtak a szerda délutáni szakmai megbeszélésen.