A szellemi-jogi elődre emlékeznek

Magas Déva vára sorsára is rányomta a bélyegét az 1880 májusában megalakult Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat. A 140 éves évforduló alkalmával a dák és római civilizáció múzeuma néven működő dévai múzeum megemlékezik szellemi-jogi elődjére.

A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat ugyanis megalakulásakor két célt tűzött ki: a megye gazdag történelmi hagyatékának – beleértve a feltárandó leleteket – megőrzéséhez és ápolásához szükséges anyagi háttér biztosítása, valamint róluk szóló tudományos munkák közlése.

A Téglás Gábor iskolaigazgató irányítása alatt létrejött tudományos társaság Déva várát is felkarolta, derül ki dr. Bodó Krisztina, a dévai múzeum tudományos munkatársának kutatásából. Az 1849-es nagy robbanással ugyanis a vár hanyatlásnak indult. Ennek megállítására Téglás Gábor már 1881-ben azzal a kéréssel fordul a budapesti pénzügyi minisztériumhoz, hogy adja át a várat a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. A vár ugyanis a pénzügyminisztérium kötelékébe tartozó magyar államkincstár tulajdonát képezte. A pénzügyi minisztérium megvizsgálta a kérést, és 1886 január elsejétől átadta a várat a dévai székhelyű tudományos társulatnak a várhegy fákkal való beültetése, sétányok kialakítása, a várromok ápolása, illetve történetét ismertető táblák kihelyezése feltételével, valamint évi 10 forint bérleti díjért. Tulajdonképpen ekkortól beszélhetünk a vár történelmi hagyatékának ápolásáról, illetve turisztikai kiaknázásáról. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat azonban nem elégedett meg ennyivel, s már a következő évben vásárlási kérelemmel fordult a budapesti minisztériumhoz. Több éves tárgyalások után Budapest ezt is jóváhagyta, sőt támogatta is az elképzelést. A dévai tudományos társaság addigi tevékenysége elismeréseként 1893-ban a közoktatási minisztérium 500 forintos támogatást nyújtott az immár gróf Kuun Géza által irányított társaságnak, amelyből utóbbi megvásárolta a pénzügyminisztériumtól Déva várát. Az 1893 júliusában kötött adásvételi szerződés szerint a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat kötelezettséget vállal a vár ápolására és annak kizárólag közművelődési, illetve turisztikai hasznosítására. Amennyiben más célokra használná, akkor a vár automatikusan visszatérne a pénzügyminisztérium tulajdonába, méghozzá kártérítés nélkül. Amennyiben később a tudományos társulat feloszlana, vagy jogutód nélkül szűnne meg, Déva városa venné át a várat, ugyanolyan feltételek mellett, mint a társulat. Amennyiben a városvezetés áthágná ezeket a vár tulajdonjoga automatikusan visszatérne a budapesti minisztériumhoz, szintén kártérítés nélkül, függetlenül az esetleges befektetésektől.

Ilyesmire azonban nem kerül sor, a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat végig betartotta szerződésben vállalt kötelességeit. Hajduczky József, a dévai Magyar Király Reál Főgimnázium matematikatanárának felügyelete alatt a várban sétányokat alakítottak ki, tájékoztató jellegű táblákat helyeztek el, a romokat konzerválták, a várhegyet fákkal ültették be, illetve a huszadik század elején a vár tövében parkot létesítettek – a mai városi parkot. 1910-ben az unitárius egyház kezdeményezésére emléktáblát állítottak fel a várban vértanúságot szenvedő Dávid Ferenc egyházalapító emlékére. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat 1920-ban, az impériumváltáskor szűnt meg, amikor az új államhatalom által létesített megyei múzeum vette át a 40 évvel korábban megalakult tudományos társaság szerepét, beleértve a vár ápolását.