A tizenötödik évforduló – barátokkal

Üdvözlések, köszöntők, jókívánságok, művészi produkció, nótázás, felszabadult vidámság... Fehér asztal mellett ünnepelte tizenötödik évfordulóját a Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubja az elmúlt hét végén a belvárosi református egyházközség Újvárossy Ernő termében.

Másfél évtized egy nyugdíjasok alkotta közösség életében nagy időnek számít, hiba lenne szó nélkül átnézni rajta. Hogy miért? Erre az élet adja meg a választ. Az indulás évében, 1999-ben ugyanis 79 személy alkotta a tagságot, jelenleg a 180. könyvecskét jegyezte be Béres Margit elnök, ám időközben 40 személytől vettek végső búcsút klubtársaik. Ezen túlmenően a lemorzsolódást folyamatként kell elfogadni, hisz az életkor előrehaladtával fárad a test, leszűkül a mozgástér, egyesek elköltöznek, gyermekeik, támogatóik mellé húzódnak. Hát ezért van értéke minden napnak, minden szombat délutánnak, amikor találkozhatnak a Kós Károly Közösségi Központban.

Ám ahogy mondani szokás, az élet nem áll meg, a hír szárnyon jár, viszi az újság, és az olvasók között mindig van, aki ide kívánkozik a magyar nyugdíjasok körébe. Nem csak Temesvárról. Boros György községi tanácsos (lapunk olvasója) Magyarszentmártonból jön a gépkocsijával minden olyan rendezvényre, amelytől hasznos és kellemes kikapcsolódást remél. A klub 15. születésnapjára feleségével, Ilonával érkezett, más alkalmakkor Editet, a leányukat is elhozza. Költséges utazás, de az ő szívének ez egyben orvosság – állítja a felesége.

Pusztakeresztúri barátaink már családtagnak számítanak – mondja Béres Margit, mert a kölcsönös látogatás révén nagyon közel kerültek egymáshoz. Az ott működő Nő Klub tizenhét taggal képviseltette magát a múlt heti ünnepségen, és kiskertjük virágos csokraival kedveskedtek a vendéglátóknak, mert „a szavunk is, a szívünk is egymásra talált”. Ezt Faragó Borbála, a pusztakeresztúri klub vezetője mondotta, és maradandó emlékként egy bekeretezett kézimunka remeket, selyem szirmú napraforgót ajándékozott a temesvári klubtagoknak.

Felsorolni sok lenne mindazt, amit a nyugdíjas klub naplója őrizget, évfordulós beszámolójában is csak érintette azokat Manyi, hisz nem számadásra, hanem ünneplésre gyűlt össze hetven ember. Vendégként Marossy Zoltán alprefektus, nt. Fazakas Csaba református esperes, a helyi RMDSZ kultúráért felelős alelnöke, Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke és a Bánsági Magyar Napok szervezője, Fall Ilona színművész méltatta a magyar nyugdíjasok tevékenységét, s a meglepetésnek szánt szórakoztató, dalos előadás feledhetetlen élménnyel ajándékozta meg a jelenlévőket.

– A tizenöt év nem múlt el nyomtalanul, meghozta a maga gyümölcsét – jegyezte meg halkan az esti búcsúzkodást követően Béres Margit, és szemüvege mögött boldogan, hálásan csillogott a tekintete.