A válaszadás jogán

A Nyugati Jelen 2013. január 3-i lapszámában megjelent Parádés tűzijáték, patthelyzetes zeneszolgáltatás című, Balta János által írt cikkel kapcsolatban az Unirol Music zeneszolgáltató cég képviselője, Lőw Ernő, aki részrehajlónak, a zeneszolgáltató nézőpontját nem tükrözőnek értékeli az említett cikket – „CSONKÍTOTT, ELFOGULT, SZUBJEKTÍV és EGYOLDALÚ ÁLLÍTÁSAI következtében (…) példátlan módon MEGSÉRTETTE A ZENESZOLGÁLTATÓ SZAKMAI MIVOLTÁT és EMBERI MÉLTÓSÁGÁT  egyaránt” – egy 17 pontba foglalt Helyesbítési kérelemmel fordult a Nyugati Jelen szerkesztőségéhez. Az Unirol Music által a szerkesztőséghez eljuttatott információk, vélemények alapján a Nyugati Jelen helyt ad a kérelemnek és közli Lőw Ernő álláspontját. A kiemelt idézetek az Unirol Music képviselője által benyújtott anyagból származnak.

1. Lőw Ernő szerint az Unirol Music maradéktalanul teljesítette a megkötött szolgáltatási szerződésben (lásd ennek mellékelt fénymásolatát) ráháruló minden egyes pontját, ezért kifogásolja a címben szereplő „patthelyzetes zeneszolgáltatás” szintagmát.

Szerk. megj. – Az említett szószerkezet nem Balta Jánostól származik, hanem szerkesztési megfontolásokból született, a patthelyzet pedig a 4 órakor felmerült zeneszolgáltatási űrre vonatkozik.

2. Erdős Márta szervező felé a szerződés betartásával kapcsolatos kifogásokat emel: a szerződés aláírása a kultúrotthonban történt és nem a cég székhelyén; nem biztosított segítséget a felszerelés lebontásához; nem biztosította az esemény ideje alatt a „szolgáltató vagyontárgyainak felügyeletét”; nem biztosította az „esemény civilizált körülmények közötti lezajlását a felszerelés épségére és az együttes fizikai biztonságára vonatkozóan”; a szolgáltatóra és tevékenységére vonatkozó megtévesztő információkat közölt a közönséggel; nem értesítette a szolgáltatót 15 munkanappal az esemény előtt az időtartam változásáról, meghosszabbításáról; „nem fizetett ki SEMMIT (0 EUROT/ 0 LEJT) a szolgáltatónak előlegként az esemény ellenértéke minimum 35%-ból (…) a szerződés aláírásának pillanatában, de még azután sem! A szerződésben rögzített 400 EURO 35%-a, amit előlegbe kellett volna a szolgáltatónak kifizetni, 140 EURO lett volna, ehelyett a haszonélvező postán elküldött a szolgáltatónak 450 LEJT, 8 nappal a szerződés aláírása után”; „nem szándékozott rendezni a szolgáltató iránti anyagi kötelezettségeit az esemény végén, csak többszörös átgondolás után (…) és akkor sem fizette ki tisztességesen a szerződésben rögzített összeget, ami 1390 LEJ lett volna (1840 lejből ami 400 EURO ellenértéke lett volna a szerződés aláírása pillanatában levonjuk a 450 LEJ előleget), mivel az összeg, amit végül kifizetett 1300 LEJ volt”.

3. A zeneszolgáltató „a szerződésben rögzített 20:00 órai kezdettel a hangszerén játszott INSTRUMENTÁLIS  dalokat – vagyis az orgonán játszott mikrofonos éneklés nélkül, cafe-koncert stílusban (…)”.

4. „A zeneszolgáltató a szerződésben rögzített PONTOSAN hajnali 04:00 órakor a zenéléssel leállt. NEM 4 óra „tájt” és NEM „kapcsolt gépzenére”, mitőbb főleg NEM „újra”, mintha legalábbis folytonosan azt tette volna!”

5. Hajnali 4 órakor a zeneszolgáltató megkérdezte a szervezőtől, hogy kívánja-e – tekintettel a mulatós hangulatra – még tovább fizetni a zenét, amire „a válasz NEGATÍV” volt. „Tehát nem kívánt távozni, MARADNI és ZENÉLNI szeretett volna, de NEM INGYEN!”

6. Lőw Ernő nehezményezi „A kellemetlen helyzetet csak tetézte, hogy csípős megjegyzések sűrűjében leszerelte a berendezését” mondatot, állítva, ő semmiféle csípős megjegyzést nem tett.

Szerk. megj. – Ezt a cikk szerzője nem is állította, a fenti mondat arra utal, hogy a közönség megjegyzései közepette lett leszerelve a berendezés.

7. Éjfélkor – bár csak 3 órával a rendezvény előtt szerzett tudomást erről az igényről – a magyar, olasz és székely himnuszt is elénekelte.

8. A fiatalok táncműsora közben biztosította a hangosítást, bár erről nem szólt a szerződés.

9. A cikkben szereplő „az egyezségben rögzített feleség-éneklés” nem szerepel a szerződésben.

10. A cikkben szereplő „ő már 20 órától, de a műsor idején is zenélt volna, ha igény lett volna rá” mondat Lőw Ernő állítása szerint nem hangzott el.

11. A cikk szerinti „csaknem tettlegességig fajult nézeteltérés” Lőw szerint „IGENIS tettlegességig fajult!”. „…a színpad előtt egy ágyai „úriember” elkezdte lökdösni, rángatni, ruháit cibálni, majd többszörösen is megpróbált befejelni neki, végül, amikor ez nem sikerült, elkezdte fojtogatni…” Őt végül a zeneszolgáltató felesége rendőrrel való fenyegetőzésével, illetve több résztvevő közbelépésével sikerült leállítani.

12. A szervezőt tartja felelősnek, amiért nem 20 órakor kezdődött a rendezvény, illetve a túl korai (4 órai) befejezési időpont megszabásáért.

13. Bármilyen kár érte volna (akár a gumiköpenyeket is), azok a szervezőt terhelik.

14–17. Szubjektivitással, részrehajlással vádolja a cikk szerzőjét, amikor: az a „békesség kedvéért” a továbbzenélést javasolja; a „busás szilveszteri gázsira” utal.