Áfázás vagy ráfázás

Igen eltérő a kereskedelmi cégek hozzáállása az áfaemeléshez. Július elsején, amikor már érvénybe lépett a 24%-os áfaszint szétnéztünk Déva központjában az árakat illetően. Egyesek emelkedetek, mások azonban nem.

Ahogy várható volt, az alapvető termékek és szolgáltatások esetében a cégek teljes mértékben a fogyasztókra hárították a többletköltséget. Valamennyi élelmiszer ára megemelkedett, a boltokban nem is csinálnak titkot belőle: igen, az áfakülönbözetet beépítették az árba, legalábbis az általunk felkeresett városközponti kisebb boltokban. A városszéli nagy bevásárlóközpontok alighanem hasonló lépést tesznek. Még nem tudni, a piacon hogyan reagálnak.

A vasútjegyirodában is hasonló a helyzet, az árak pontosan az áfatöbblet értékével növekedtek, akárcsak a postán. A közjegyzők is teljes mértékben beépítették az árba a többletköltséget. A telefonszolgáltatók úgyszintén, mindegy, hogy mobil vagy vezetékes szolgáltatókról van-e szó. A gáz-, víz-, áram- és egyéb közszolgáltatók szintén beépítették a magasabb áfát a fogyasztói árba.

A patikákban emelkedett is a gyógyszerek ára meg nem is. Nevezetesen azok a gyógyszerek, melyekre 9%-os áfát számítottak, változatlanok maradtak, ellenben azok, melyekre eddig 19%-os volt, s most 24%, a különbség megtalálható a magasabb árban.

Mindezek olyan termékek és szolgáltatások, melyekről a lakosság nem mondhat le. Aligha meglepő, hogy a cégek teljes mértékben a fogyasztókra hárítják a többletet.

Gyökeresen eltérő a helyzet a többi termékkel és szolgáltatásnál. A divatáruboltok, a sportfelszereléseket árusító üzletek, vagy a cipőboltok egyáltalán nem emelték meg áraikat. „Eddig is kevés volt a vásárló, áremeléssel teljesen elriasztanánk őket. Ezt nem engedhetjük meg magunknak” – nyilatkozták – névtelenül – az egyik dévai divatáruboltban. Szöges ellentétben például az élelmiszerboltokkal, vagy gyógyszertárakkal, a nélkülözhető termékeket forgalmazó cégeknél borúlátó a hangulat. Az áfaemelésből fakadó többletkiadást nem háríthatják a fogyasztókra, magukra kell vállalniuk. Sok cég esetében azonban ez a túlélésüket teszi kérdőjelessé.

Hasonló pesszimizmus uralkodik a taxisok között is. Jóllehet az üzemanyag megdrágult, a fuvar ára változatlan maradt, legalábbis Déván. A többletterhet kénytelenek magukra vállalni, nem háríthatják a fogyasztókra, hiszen az utasok száma amúgy is drasztikusan csökkent a gazdasági válság kirobbanása óta. Szidják is a helyzetet: „megint bennünket, a magánszférát sújtanak. Roskadjunk csak össze a teher alatt. Miért nem rúgnak ki az állami szférából, legtöbbjük úgysem csinál semmit, csak papírokat tologat. Miért kell az országnak 1,4 millió közalkalmazott, amikor 800 000 is lazán el tudná végezni a munkát”, hangsúlyozta az egyik felbőszült dévai taxis.

A két véglet között azonban van még egy kategória. A sörözők, kávézók, hamburgeres kioszkok, illetve a többi gyorsétkezde – ők még nem tudják, mit tegyenek. Egyelőre nem emelték meg áraikat, de vélhetően megteszik, attól függően, hogyan alakul a forgalom a következő napokban, illetve, hogy az előállítási költségek (élelmiszerek, szállítás, gáz, áram stb.) mennyire emelkednek meg. Ha nem is hárítják a többletköltségeket teljes mértékben a fogyasztókra, mint az élelmiszerboltok, patikák, közjegyzők vagy közszolgáltatók, legalább részben ők is megteszik.