Alkotmányos a tanügyi törvény

A kilenctagú Alkotmánybíróság ma 7:2 arányú szavazati többséggel „az alaptörvénnyel összhangban lévőnek” ítélte a tanügyi törvényt, és kihirdetés végett az államelnökhöz való továbbításra javasolta.

A kormány tulajdonképpen „áterőszakolta” a jogszabályt, hiszen a törvényhozást megkerülve léptette életbe, mellőzve – vagy inkább lezárva – a parlamenti vitát; de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a parlamentnek tavaly tavasszal benyújtott törvénytervezetet a szenátus szemlátomást szándékosan „jegelte”, húzta-halasztotta cikkelyenkénti megvitatását, közben nem volt ritka a nacionalista és sovén kirohanás sem a nemzetiségeknek számos kedvezményt nyújtó tervezet ellen.

Az előzményekhez tartozik, hogy novemberben ugyanez a taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánította a tanügyi törvény elfogadását a kormány felelősségvállalásával, de a Boc-kabinet újból próbálkozott, és miután a nemzeti liberális honatyák visszavonták aláírásukat az ellenzék által épp emiatt benyújtott bizalmatlansági indítványról, december 14-én a két ház elfogadottnak tekintette a tanügyi törvényt. Az ellenzék természetesen ismét az Alkotmánybírósághoz fordult, és ezt a keresetet utasították vissza keddi döntésükkel az alkotmánybírák.

Legalább egyéves huzavonának vetett végett a mai ítélet, és bár tény, hogy a kormány a hatalmi ágak semmibe vételével, a parlament megkerülésével fogadtatta el a törvényt, a nemzeti közösségek – főleg a romániai magyarság – szempontjából sok kedvezményt tartogat a jogszabály. „Az RMDSZ-nek a kormánykoalícióban elsődleges célja volt, hogy átmenjen a tanügyi törvénynek ez a formája, amely lökést adhat az anyanyelvű oktatásnak” – értékelt Király András RMDSZ-es tanügyi államtitkár.

Előnyök anyanyelven

A törvény azután tekinthető érvényesnek, hogy az államfő kihirdeti, pontosabban a Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől számított három napon belül. Nem minden paragrafusa lép egyszerre életbe: van, ami a 2011–2012-es tanévtől, van, ami csak két-három év múlva, de van, amit már alkalmaznak.

A törvény kimondja, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven, azaz magyarul tanulhatnak (a román nyelv és irodalom kivételével). A magyar diákok anyanyelvükön tanulhatják Románia történelmét és földrajzát minden osztályban, a középiskolát is beleértve, nem pedig románul, ahogy eddig kötelező volt – Király András szerint ez már a következő szeptembertől így lesz, hiszen ezeket a tantárgyakat csak egy-egy évfolyamon (negyedik, nyolcadik és tizenkettedik osztályban) tanítják. A román nyelvet és irodalmat végig sajátos tanterv szerint és sajátos tankönyvekből oktathatják a nemzetiségi gyerekeknek – az államtitkár szerint ez szeptembertől csak a ciklusnyitó osztályokban (elsőben, ötödikben és kilencedikben) fog megvalósulni, a többiek az érvényben lévő tanterv szerint tanulnak.

A közoktatásban magyar nyelv és irodalomból, nemzetiségi történelemből és zenéből olyan szakemberek dolgozzák ki a tanterveket, akik ismerik a magyar nyelvet és a magyar kultúrát. Az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és doktori képzésben, valamint a továbbképzés során is.

Kiemelt támogatás a nemzetiségi oktatás számára

Annak a diáknak, aki lakhelyétől távol tud csak anyanyelvén továbbtanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit. A magyarul tanuló diákok után nagyobb támogatás illeti az iskolákat, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire – ez a cikkely az új beiskolázási tervvel fog életbe lépni, tette hozzá az államtitkár. Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve elemi és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára. Az olyan magyar tanintézmények vagy tagozatok esetében, amelyek egyedüliek a településen, különböző profilú líceumi vagy szaklíceumi osztályok is indíthatók a kisebbségek nyelvén az illető intézményben. A nemzetiségi nyelvű felsőoktatásban is egy diák után nagyobb pénzügyi támogatást ad az állam, mint a román nyelvű felsőoktatásban, tekintettel a kisebb létszámra.

Autonómia az oktatásban

Az anyanyelvű oktatás önálló intézményekben szervezhető meg, még ha esetenként kevesebb is a diák, mint a többségi iskolákban. A magyar iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, diáklétszámtól függetlenül – Király András szerint ez azt jelenti, hogy „védelmet” kapnak az olyan magyar iskolák, mint például az ágyai, a kisperegi, vagy a majláthfalvi, amelyek megtarthatják, vagy visszaszerezhetik önállóságukat, és nem kell a községközpont román iskolájának tagozataként működniük.

Az iskolák vezetésében a nemzetiségek számarányuk alapján vesznek részt. Vegyes tannyelvű iskolákban az egyik aligazgatónak kötelezően az adott kisebbséghez kell tartoznia. Az egyetemek keretén belül működő nemzetiségi tagozatok autonómiát élveznek. A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén. Az egyetemek vezetőségében kötelező biztosítani a nemzetiségi oktatók arányos képviseletét. A rektor, illetve a dékán helyettesei közül legalább egyet ezen oktatói közösség javaslatára neveznek ki, amennyiben maga a rektor vagy a dékán nem más nemzetiségű.

A cél a készségek elsajátítása

Minden tantárgynál csökken a kötelezően tanítandó tananyag mennyisége, az előirányzott évi tanóraszám 25 százalékát minden pedagógus legjobb belátása szerint használhatja fel. Növekszik a választható tantárgyak aránya, 20 százalék a kötelező oktatás szintjén és 30 százalék líceumi szinten. Csökken a heti óraszám felső határa. Az oktató-nevelői munkában nagyobb hangsúlyt fektethetnek a készségek elsajátítására, fejlesztésére.

Valós decentralizáció

Szülők, diákok és önkormányzat beleszólása az iskolát érintő kérdésekbe. Az oktatási intézmények irányítása a helyi közösség kezébe kerül, növekedik az önállóságuk. Az iskolák vezetőtanácsában a pedagógusok mellett jelentős szerepet kapnak a szülők és az önkormányzat képviselői. A vezetőtanács megtervezi az iskola költségvetését és fejlesztését, jóváhagyja az iskola sajátos tanterv-csomagját, megszervezi a pedagógusok számára kiírt versenyvizsgát. Jelentősen csökken az oktatási minisztérium, illetve a tanfelügyelőségek beleszólása az iskolák életébe.

A felsőoktatásban, a többnyelvű egyetemeken, önállóságuk biztosítása érdekében a magyar nyelvű tagozatok saját működési szabályzatot dolgoznak ki.