Ambiciózus tervek és siralmas valóság

Spontán sztrájk tört ki péntek reggel a lónyai bányánál, amikor a reggeli műszak 200 alkalmazottja megtagadta a munkát, és nem volt hajlandó a mélybe vonulni.

Elégedetlenségük a lényegében már elfogadott, csupán aláírásra váró kollektív munkaszerződésre vezethető vissza, amely lefarag a bányászok anyagi juttatásaiból. A bányászok évi 6000 kilowatt áramenergiát fogyaszthattak szubvencionált áron, ami az új kollektív munkaszerződés szerint 4800-ra csökken. Az augusztus eleji bányásznap alkalmával folyósított 500 lejes pótlék ezután 300 lejre csökken, s ennek 10%-a a szakszervezetet illeti, nyugdíjba-vonulásánál (vagy 25 éves munkaviszonynál) pedig csak 900 lejes prémiumra számíthatnak az eddigi 3500 helyett. A tiltakozók legnagyobb elégedetlensége azonban a vakációpénz felfüggesztése, szemléltette a helyzetet Vasile Păduraru szakszervezeti alelnök.

Leépítések az anyagi mélygödörből való kilábaláshoz

Nemcsak a bányászok elégedetlenek a helyzettel, a hőerőművek alkalmazottjai körében sem különb a helyzet. A 4 Zsil-völgyi bányát, illetve a marosnémeti és parosényi hőerőműveket üzemeltető Hunyad megyei energetikai konszern (CEH) anyagi helyzete távolról sem rózsás. Emiatt húzódtak el több mint két hónapig a kollektív munkaszerződés körüli tárgyalások: a szakszervezet követelményei jelentősen meghaladják a CEH teljesítőképességét. A Zsil-völgyi bányákból kitermelt kőszén alapon Marosnémetin és Parosényban előalított áramenergia előállítása 350 lejbe kerül megawattonként, a piacon viszont csak 100 lejért lehet eladni! Ami egyszerűen azt jelenti, hogy a CEH nem versenyképes, még állami szubvenciókkal is közel 300 millió lejes veszteséggel számol az idei évre. Tekintettel az aggasztó anyagi helyzetre, a vállalat vezetősége a béralap 9%-os lefaragását írta elő, amiről a szakszervezetek hallani sem akartak.

Végül hosszas viták után sikerült elérni az alapbérek megtartását, csupán a pótlékokból faragnak le, az alapbérek változatlanok maradnak. De nem mindenki számára. Az idei év végéig a CEH 400 alkalmazottját bocsátja el, s jövőre további leépítéseket terveznek. Idén elsősorban az adminisztratív személyzetet célozzák az elbocsátásoknál, s kevésbé termelésbe közvetlenül részt vevő bányászokat és energetikusokat, ismertette a helyzetet a PSD-s Aurel Niculescu, a CEH vezérigazgatója, a párt dévai székházán tartott sajtóértekezleten.

Beruházások vagy hiú ábrándok?

Mindezek mellett az energetikai konszern jelentős fejlesztéseket tervez, a bányáknál és a hőerőműveknél egyaránt. Két és fél éven belül ugyanis nyereségessé kell tenni az energetikai óriást, különben bezárhatja kapuit: az EU-s előírások szerint 2018. január elseje után tilos az állami szubvenció folyósítása.

A lónyai, livazényi, vulkáni és lupényi bányákat korszerű technológiával szándékozzák felszerelni, e célból a CEH vezetősége tárgyalásokat folytat egy lengyel bányakonzorciummal. Közel 250 millió lejes beruházást terveznek a bányáknál, illetve további 40-50 milliót a felszíni feldolgozás korszerűsítésére, melyek révén legalább 40%-kal csökkennek a költségek, szemléltette az elképzeléseket Aurel Niculescu.

Hasonló lépéseket terveznek a Déva melletti Marosnémetin üzemelő hőerőműnél is, ahol kínaiakkal való együttműködés révén, 200-220 millió eurós beruházással felszerelnék a kéntelenítő rendszert, illetve műszaki korszerűsítést hajtanak végre a 3-as és 4-es termelőcsoportoknál. Akárcsak a bányák lengyel kapcsolata esetében, itt is hitelről lenne szó, melyet a kínaiak folyósítanának alacsony kamattal, amit a CEH-nek 10 éven belül kellene törlesztenie.

Mindezek üres ígéretek, a marosnémetii hőerőmű nem kerülheti el a bezárást, s talán a bányák sem, ami szociális katasztrófa lenne Hunyad megye számára, melynek gazdasági gerince az energetikai ipar – állítják a megyét irányító liberálisok egykori USL-s szövetségeseik grandiózus terveire reagálva. Noha csak tavaly alakult meg a bányák és a hőerőművek közös kalap alá vételével, s tiszta lappal indult, a CEH már 45 millió lejes adósságot halmozott fel, nyilatkozta Mircea Moloţ, a megyei tanács elnöke. A PSD már 2013 eleje óta dicsekszik a kínai csoda-beruházással, de ebből eddig az égvilágon semmi sem valósult meg. Két éve, amióta átvette a hőerőmű vezetését, a PSD nemcsak annak igazgatóját és aligazgatóját menesztette, hogy saját embereit ültesse a helyükre, hanem 70 busásan megfizetett papírtologató állást is létesített politikai klientúrája számára. A politikai nepotizmus csődbe viszi a hőerőművet, Déva lakosságának nagy része pedig fűtés és meleg víz nélkül marad, hangsúlyozta Tiberiu Balint, a megyei tanács (és megyei PNL) alelnöke, keményen bírálva, hogy a CEH igazgatója a PSD-székházban tart sajtóértekezletet az energetikai konszernről.