Andrási Ilona és György Ezüstgyopár-díjasok

Szombaton 13 óra után a Majláthfalvi Általános Iskola közösségi termében Bányai Mónika iskolaigazgató köszöntötte a szép számban egybegyűlteket, kiemelve Andrási Ilonát és férjét, Györgyöt, akik sok évtizeddel ezelőtt ebben az iskolában kezdték el áldásos oktató-nevelő tevékenységüket. Annak során sok generációt, köztük az iskola jelenlegi vezetőségét is útra bocsátották, rájuk hagyva azt a nemes feladatot, miszerint az oktatási intézményt széppé, otthonossá kell tenni. Ha valaki oda betér, érezze magát otthon. E hagyatékot megpróbálták megőrizni, tovább vinni, sőt lehetőség szerint gazdagítani is.Köszöntötte Pellegríni Miklós megyei helyettes főtanfelügyelőt, Matekovits Mihály egykori helyettes főtanfelügyelőt, aki megpróbálta jó irányban tartani az iskola előmenetelét, üdvözölt minden kollégát, aki a rendkívüli ünnepséget megtisztelte a jelenlétével.DíjátadásA továbbiakban Pellegríni Miklós helyettes főtanfelügyelő köszöntötte a jelenlévőket, majd kifejtette: a mai minden jelenlévő számára különleges nap. Főként az Andrási házaspár tagjai részére, hiszen a pedagógus-házaspárt szeretné köszönteni abból az alkalomból, hogy a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség kétévente kitünteti azokat a magyar nyelven oktató pedagógusokat, akik a pályájuk során különleges teljesítményt nyújtottak. Az Ezüstgyopár-díjra az Andrási házaspárt az RMPSZ Arad Megyei Szervezete terjesztette fel. Az ötlet Matekovits Mihálynak, mindannyiunk Misi bácsijának, valamint Kiss Anna tanítónőnek köszönhető, amivel az RMPSZ megyei vezetősége is tökéletesen egyetértett. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az Ezüstgyopár-díj a legjobb helyre kerül, akkor is, ha kissé megkésve vehetik át. Tulajdonképpen tavaly, Szovátán kellett volna megszervezni a díjátadást, de a pandémia, illetve a házaspár egészségi állapota azt nem tette lehetővé. Maga vette át helyettük a díjakat, amelyeket hazahozott nekik Majláthfalvára. Itt az egyiküknek maga adja át, a család másik tagjának járó díj átadására megkéri Matekovits Mihályt. A díjakkal együtt az Andrási házaspár olyan évkönyvet is kap, amelyben benne vannak mindazok a pedagógusoknak a nevei, akik tavaly részesültek a kitüntetésben. A névsoron az első két név Andrási Ilonaé és Andrási Györgyé, ábécésorrendben. Az egyoldalas, róluk szóló laudációnak minden szava igaz. Azt kívánja nekik, hogy e csodálatos környezetben még sok boldog évet töltsenek el egészségben. Isten mindenkit a saját érdemei, munkája és embersége után szentel meg. Ez a kitüntetés kettejük évtizedes pedagógusi munkájának az elismerése.  Az RMPSZ vezetőségi tagja felkérte Matekovits Mihályt, hogy adja át az Ezüstgyopár-díjat és az oklevelet Andrási Ilonának, majd jómaga átadta Andrási Györgynek.A díjazottak köszönete, köszöntéseA díjazottak meghatódva mondtak köszönetet a kitüntetésért, majd Kiss Anna tanítónő kezdeményezésére közösen elénekelték az Elindultam szép hazámból kezdetű dalt. Ezt követően Matekovits Mária énekelte el az Élj kedves házaspár nemzeted díszére kezdetű éneket.A köszöntések után ft. Miklós Csaba plébános kért áldást a kitüntetettekre, illetve az asztalközösségre, amelynek tagjai együtt ünnepelnek Gyuszi bácsival és Ilonka nénivel. „Azért, hogy e díj jelentsen örömöt, reményt és a testvériségnek a kiteljesítését. Áldj meg minket Urunk és a Te adományaidat, amelyeket a Te jóvoltodból akarunk magunkhoz venni, Krisztus, a mi Urunk által! Ámen”. Miután mindenkinek jó étvágyat, kellemes asztalközösséget kívánt, a plébános elköszönt, mert szolgálata elszólította.„Kedves kollégák, tanítványok – szólalt meg Andrási György –, nagyon örvendek, amiért összegyűltünk, és azok vannak itt, akik mindig közel álltak hozzánk, tiszteltek minket, és mi is tiszteltük őket. A mai nem csak a mi, hanem az Ezüstgyopár-díjjal kitüntetett pedagógusoknak is az ünnepe. Mi nem gondoltuk, hogy ezt a díjat valamikor megkaphatjuk, és hálásak vagyunk Istennek, amiért megértük ezt a szép napot. Nagyon megköszönjük mindannyiótoknak, akik eljöttetek, hogy velünk ünnepeljetek, velünk örvendjetek, ezért a legjobbakat kívánom nektek és családotoknak! Kérlek, érezzétek jól magatokat! A feleségemmel együtt, mindannyiotoknak jó étvágyat, kellemes időtöltést kívánunk!” Férjének köszöntő szavait, a köszönetét Ilona asszony románul is megismételte. Azzal toldotta meg: mindketten reménykednek, hogy ezután is jó ismerősök, barátok módjára találkozhatnak az utcán a majláthfalviakkal, és az aktív pedagógusoknak lesz elég türelmük és kitartásuk az oktató-nevelő nemes munkához. Ugyanakkor abban is bizakodik, hogy Isten ad még számukra néhány évet, hogy örvendhessenek e csodálatos kitüntetésnek, amiért maga is újra köszönetet mondott. Végszavaiban a közel 40 személyre megterített asztalhoz mindenkit közös ebédre hívott.Az iskola vezetősége nevében Bányai Mónika igazgató gratulált a házaspárnak a magas elismeréshez, amire pezsgővel koccintott minden jelenlévő.Puskel Tünde Emese rövid köszöntőjében három fogalmat említett: köszönet, hála és a szeretet. A harmadikkal kezdené, mert az Andrási házaspár az egész életét az iskolában töltötte, ott élték meg hétköznapjaikat és ünnepeiket egyaránt. Mindent a gyermekekért és Majláthfalváért tettek. 42 évvel ezelőtt, amikor maga kezdő tanárként az iskolába került, nagyon meg volt illetődve. Ha az akkori tanári kar nem fogadta volna be, nem tudja, mihez kezdett volna. Azóta is hálával gondol Gyuszira és Ilonkára, akiket akkor is, most is a szüleiként tisztel és szeret. Mert a szeretet nem olyan, hogy valakinek csak úgy odaadják, azt lélekből kell tenni! Maga még manapság is a lélekből jövő szeretetüket érzi, ezért nagyon boldog, amiért itt lehet, és a családtagokkal, a volt kollégákkal együtt ünnepelhetik meg ezt a gyönyörű napot. Ezért érdemes volt élni, érdemes pedagógusnak, de majláth­falvinak is lenni, ugyanakkor érdemes a magyar szó szeretetét is továbbadni. Kiss Anna pedagógus Váci Mihály Jegenye fényben című költeményével köszöntötte az ünnepelteket. Brebu Aurel, aki Vingán, illetve Monostoron dolgozott biológiatanárként, románul méltatta az Andrási házaspár közösségépítő munkáját. Miután pezsgővel koccintottak, együtt fogyasztották el az ünnepelt házaspár és családjuk által felajánlott igen finom és változatos ebédet.