Aradi sajátosságok

A nyitónaphoz hasonlóan tartalmas programmal folytatódott pénteken az III. Apáczai Csere János Magyar Nyelv, Irodalom és Kultúra Tantárgyverseny, amelyen magyarországi, szerbiai és romániai magyar általános és középiskolások mérik össze tudásukat, tehetségüket, ismereteiket.

A csütörtöki dolgozatírás mellett városnézésen és színházi előadáson vehetett részt az Aradra érkezett több mint negyven diák és kísérőtanáraik, délután pedig a Jelen Házban vetítéssel egybekötött könyvbemutatót tartottak az érdeklődőknek. Simonffy Katalin és Nagy Éva (utóbbi a tanügyminisztérium képviselőjeként a verseny szervezőbizottságának alelnöke) bukaresti televíziós szakemberek Képnyelv – szónyelv (szemiotikai modell tévéműfajok elemzésére), illetve Látni, hallani a szöveget – a szöveg kommunikativitása a romániai magyar audiovizuális médiában és a Szöveg és interpretáció a mass médiában című könyveit ismertették.

Péntek reggel szavalóversennyel folytatódott az anyanyelvi vetélkedő. Minden résztvevőnek egy-egy szabadon választott Tóth Árpád-verset kellett előadnia, amit a Brauch Magda, Szabó László, Nagy Gizella, Mikes Sarolta, Grezsa Csaba összetételű zsűri értékelt. Az előadásmódra kapott pontszámok beleszámítanak az összteljesítménybe – magyarázta Ruja Ildikó, a javítóbizottság elnöke, hozzátéve, hogy aradi színezetet is adtak a vetélkedőnek, ugyanis a péntek délutáni szónokversenyen az aradi 13 vértanútábornok egyikének a védőbeszédjét kellett elmondaniuk a versenyzőknek, a kisebb korosztályúaknak meg a magyar szabadságharc eseményeiből egy jelenetet kellett megeleveníteniük (nem mellesleg Tóth Árpád költő, akinek a verseit mondták el a diákok, Aradon született).

A versenyprogram után Pécskára kirándult a társaság, és ott tudták meg a verseny eredményét is, amit estébe nyúló bulin ünnepelhettek meg. Szombat reggel Radnára és Világosra kirándulnak a diákok, majd dél előtt negyed órával kezdődik a Jelen Házban a díjkiosztó ünnepség.