„Aranytartalékból” Nagyzerinden

Amikor az elmúlt héten Borbély László környezetvédelmi miniszter Aradon találkozott a megyebeli községek, városok polgármestereivel, miután tájékoztatta őket az általa vezetett minisztériumnál benyújtható pályázatokról, meghallgatta a települések első embereinek a gondjait. 

Köztük Simándi Sándor nagyzerindi polgármesterét is, aki a minisztert tájékoztatta a község két legnagyobb, legsürgősebben megoldásra váró gondja felől. Egyik a Fekete-Körös bal partján szükséges konszolidációs munkálatok, amelyek 12 millió lej plusz áruforgalmi adó értékre emelkednek. A miniszternek eszébe juttatta, hogy tavasszal, amikor nála járt a minisztériumban, azt ígérték, kiutaltak rá 1 millió lejt, csakhogy azóta sem történt semmi. Azzal együtt, hogy a község két települése számára életbevágóan fontos a folyó partjának, gátjának a szilárdsága. Mert hiába újítanak fel oktatási intézményeket, építenek gázvezetéket és utakat, ha a part átszakad, a szabadjára engedett folyó a községet eltörli a föld színéről. Miután a miniszter röviden egyeztetett a tanácsosával, sajnálkozva jelentette ki: az idén csupán 500 ezer lejt utaltak ki e projektre, noha megtartották a kivitelezési versenytárgyalást is. Nála a nagyzerindi partkonszolidáció folyamatban lévő munkálatként szerepel. Nagyzerind másik sarkalatos kérdését, a termálvíz feltárását a nagylaki polgármesterrel együtt vetették fel, amit nagyra értékelt a miniszter. Miután meghallgatta őket, kijelentette: e kérdés magát is igen felvillanyozta. Annál is inkább, mert amikor Nagyváradon megtapasztalta a két ólszerű épületben működő termálfürdőt, miközben az országhatár túloldalán, Magyarországon e lehetőségből virágzó gyógyturizmust építettek fel, eltökélte, hogy itthon is gyökeres változtatásokat kell hozni. Éppen ezért mindkét polgármestertől részletes jelentést kért a hévízforrásaikról.

Eközben Nagyzerinden nemcsak a kormánytól várnak segítséget, hanem önerőből, kívülről felújították a feketegyarmati iskola fedelét, illetve a falak külső vakolását megjavították, újrafestették 50 ezer lej ráfordítással. Ugyancsak saját erőforrásból, mintegy 60 ezer lej befektetéssel újítják fel kívülről a feketegyarmati kultúrotthont. Itt is felújították a tetőszerkezet szarufáit és léceit, a cserepeket átforgatták, a hibásak helyére az iskoláról leszerelt használhatókat tették. Ugyanakkor a téglával vegyes, vályogból rakott falakat kívülről újravakolják és -festik, de az utca felöli lépcsőket is felújítják. Az önerőből történő befektetéseket a községi költségvetésbe évente befolyó 450-500 ezer lejből, a közel 1000 hektár községi legelőnek a bérleti díjából tudják fedezni, ami aranytartaléknak számít – mondta el érdeklődésünkre Simándi Sándor polgármester.

A nagyzerindi úgynevezett „aranytartalék”, a községi legelők egy jelentős részének a bérbe adásából származó bevétel talán más önkormányzatok számára is megszívlelendő lehetne. Az állatállomány ugyanis mindenhol visszaesett, miközben a községi legelők hivatalos bevétele, a megcsappantból is letagadott létszámú állatlétszám után járó kevéske legeltetési díjszabásból csordogál. Eközben az arra kóborló juhnyájak ingyen legelik le nemcsak a füvet, hanem a legelő közelében lévő kultúrákat is. Nagyzerinden viszont elébe mentek a dolognak, az amúgy is ott legeltető juhászoknak hivatalosan, jó pénzért bérbe adták a legelőt, aminek a bérleti díját szigorúan behajtják.