Átértékelni szerepünket, megerősíteni a közösségi összefogást

Nem egészen 9 hónap kormányzás után, csütörtökön az RMDSZ az ellenzékbe vonulást választotta Klaus Iohannis elsöprő választási győzelme nyomán. Az erdélyi magyarság nagy többsége, olyan 80%-a ugyanis Nagyszeben polgármesterét támogatta, így hát az RMDSZ nem folytathatja a kormányzást a választói által szinte testületileg elutasított Ponta kormányban. Az RMDSZ-ben zajló folyamatokról Winkler Gyula EP-képviselővel, a Hunyad megyei szervezet elnökével beszélgettünk.

– Komoly nézeteltérések voltak a csütörtöki döntés előtt?

– Nem vettem részt az SZAT-n, a szórványt rotációs módon Temes és Beszterce-Naszód megyék képviselték, ha jól tudom. Ötórás elemzés nyomán született meg a kormányból való kilépés döntése. Meglehetősen egyhangú döntés volt, csak ketten tartózkodtak.

– Ezek szerint nem valószínű, hogy decemberben az SZKT visszafordítja azt?

– Szerintem is kicsi annak a valószínűsége, az RMDSZ kormányon marad. Kaptunk egy jelzést választóinktól, meg kell érteni az üzenetet. Tudom, hogy közhelynek hangzik, de ez a helyzet. Az erdélyi magyarság olyan 80%-a Klaus Iohannisra szavazott, s ez általános jelenség, szinte nem volt különbség a székelyföldi tömbvidék, a dél-erdélyi szórvány, vagy a partiumi vegyes vidék magyarságának politikai preferenciái között.

– A kormányból való kilépést mégis a székelyföldi szervezetek szorgalmazták leginkább.

 – Lényegesnek tartom a magyarság összetartását, az RMDSZ az egész romániai magyarság politikai képviselője, maradjon is így. Nyílván vannak helyi érdekek, veszélyes lenne azonban, ha túlságosan eltagolódna székelyföldi, partiumi vagy szórványvonalak mentén, s a közös érdek háttérbe szorulna. Ugyanakkor az RMDSZ és a magyarság összetartását is meg kell erősíteni, a kormányból való kilépés ez irányú lépés. Első lépés, meggyőződésem, hogy mások is szükségesek, további alapos elemzés, s nemcsak az RMDSZ-nél, hanem minden romániai pártnál.

– Iohannis elsöprő győzelme akkora meglepetést okozott, hogy a PSD nem tudja, miért veszített, a PNL pedig nem tudja, miért nyert ennyire. RMDSZ-es berkekben hogyan látják a dolgokat?

– Összetett dolog, nem tudjuk pontosan, hogy a magyarok között hányan szavaztak Iohannisra, és hányan Ponta ellen, vagy milyen egyéb szempont szerint voksoltak. Meg kell oldjuk a bizalmi válságot, amelyet a 2008-as gazdasági világválság váltott ki, és amely európai jelenséggé nőtt. A tavaszi EP-választáson egyértelműen látszott, hogy a rendszerellenes alakulatok mindenütt megerősödtek, míg a hagyományos pártok mindenütt veszítettek támogatottságukból. A proteszt-szavazat felerősödött, Iohannis is ettől lett elnök, senki sem számított arra az egymillió szavazatra. A politikai osztályba vetett bizalom visszaesése az RMDSZ-t sem kerülte el, a bizalmi válság orvoslására kell koncentrálni, ahogy a többi párt is át kell értékelje szerepét. Ami a PSD-nél csütörtökön történt, az egy vicc, nem egy komoly elemzés.

– Ez volt az RMDSZ legrövidebb kormányzása. Melyek voltak az elmúlt 9 hónap fontosabb megvalósításai és kudarcai, milyen mérleg vonható?

– Márciusban a kormányba való lépés sem volt egyöntetű, akkor a MOGYE, a nemzeti jelképek használata, a régiós átszervezés, az észak-erdélyi autópálya és erdélyi beruházások céljából léptünk a kormányba. Tisztában voltunk vele, hogy két választási kampány mellett nehéz lesz megvalósítani célkitűzéseinket, mindenekelőtt a jogi jellegűeket, ezeket eleve két évre szabtuk. A kilépést azonban nem a kormányzási mérleg miatt történt, hanem azért, mert választóink ezt üzenték. Nem folytathatjuk a Ponta-kormányban, amikor a magyarság ilyen markánsan elutasítja annak politikáját és vezetője személyét.

– Köszönöm szépen a beszélgetést.

– Én is köszönöm.