Átszervezett vagy felforgatott tanügy?

Az újságírók jó részét összezavarta, hogy elköltözött az Arad Megyei Tanfelügyelőség, és értetlenül toporogtak ma délelőtt a Decebal úti épület bezárt ajtaja előtt, mígnem – rövid telefonálgatás után – kiderült, hogy az intézmény meghívója az iskolakezdés előtti sajtótájékoztatóra már az új székhelyre, az Alexandru Gavra Pedagógusok Házába szólt.

(A régi épületet visszaigényelte az egykori tulajdonos örököse, és a havi 8000 lejes lakbér megtakarítása céljából is költözött el az intézmény június végén, július elején.) Mirela Aldescu főtanfelügyelő, Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes, Larisa Chiţu, a pedagógusház igazgatója és Laura Putnic, a tanfelügyelőség sajtószóvivője egyebek mellett a 2010–2011-es tanév előkészületeiről, az iskolahálózat átszervezéséről, a leépítésekről tájékoztatta közvéleményt.

Egyre több a hazatelepülő diák

A tanfelügyelőséget és a pedagógusok házát érintő átszervezéseket korábban megírtuk (előbbiben hat, utóbbiban négy és fél állást számoltak fel, illetve megszüntettek egy főtanfelügyelő-helyettesi posztot), de újdonság az, hogy jelenleg 6254,5 tanügyi állás van (betöltve, vagy még betöltetlenül), és ezzel Arad a középmezőnyben foglal helyet a többi megyéhez képest. Erre jut 69 100 tanuló (az óvodásokkal, iskolásokkal, posztlíceális intézetekbe járókkal együtt). A főtanfelügyelő szerint valamivel több a diák, mint a múlt tanévben, ennek ellenére az elemi és általános iskolai tagozatok létszámgondokkal küszködnek – a növekedés annak köszönhető, hogy egyre több külföldről visszatelepedő család gyermeke kéri felvételét valamelyik iskolába. Pellegrini Miklós ezt azzal egészítette ki, hogy havonta több tucatnyian igénylik a „visszafogadást”, és 90 százalékuknak különbözeti vizsgát sem kell tenniük. Hozzájuk képest elenyésző azoknak a magyar tanulóknak a száma, akik a közeli magyarországi településen járnak iskolába. „Többnyire a Körösök vidékéről, Nagyzerind környékéről választanak más iskolát továbbtanulás céljából, mint az aradi magyar középiskolát. Vagy a helyi román iskolában, vagy Nagyszalontán, esetleg Temesváron folytatják tanulmányaikat” – fejtette ki érdeklődésünkre.

Bezártak 59 tanintézményt

Az iskolahálózat átszervezését részben a csökkenő gyermeklétszám, részben a fejkvóta-rendszer bevezetése tette indokolttá. „Vannak települések, amelyekről nehezen megoldható az ingázás, vagy a polgármesterek vállalták a kis létszámú iskolák fenntartását is, így azokat meghagytuk. Az érintettek megkérdezése nélkül nem döntöttünk, és az volt a fő szempont, hogy minél magasabb színvonalú oktatást biztosítsunk” – állította Aldescu. Megosztja a közvéleményt, hogy hasznos-e osztatlan osztályokat működtetni; a főtanfelügyelő szerint minél kevesebb ilyen párhuzamos osztály lenne az ideális, de így is, Arad megyében még kétezer diák marad szimultán osztályokban.

490 tanintézményben kezdődik meg az oktatás hétfőn, ezek közül 153 rendelkezik jogi személyiséggel, a többi 337 ezeknek alárendeltje. A múlt tanévhez képest 64 önálló tanintézmény szűnt meg: ezek közül 5-ben továbbra is oktatnak, csak adminisztrációs szempontból beolvadnak egy másik iskolában, 59-et viszont bezártak (ezek közül két-két iskolában és óvodában már nem volt egy gyerek se).

Javult a helyzet, de…

A 490 tanintézmény közül 248 rendelkezik a közegészségügyi hatóság működési engedélyével. Ma még 171-nek volt folyamatban a megadása, 71-nek pedig nem volt ilyen engedélye. A megvonás legfőbb oka a vezetékes víz, a vízöblítéses vécék hiánya, vagy hogy ezekből kevés van a gyereklétszámhoz képest, a folyamatban lévő renoválási munkálatok, vagy az, hogy nincs elegendő ivókút. „Van olyan iskola, amelyik higiéniai szempontból kifogástalan, de csak két ivókútja van a három helyett, és ezért nem kap engedélyt” – jellemezte a helyzetet Aldescu. Pellegrini szerint ezek a hiányosságok nem a tanfelügyelőségre, hanem az adott intézményeket fenntartó önkormányzatokra vetnek rossz fényt. Hogy mégis javult a működési engedéllyel rendelkező tanintézmények aránya, annak is betudható, hogy számos olyan iskolát bezárták, amelyek eddig rontottak a statisztikán…

Idevágó kérdés az épületeken végzett beruházások menete. A főtanfelügyelő-helyettes elmondása szerint 214 intézmény érintett ebben: 93-nál befejezték a munkálatokat, 23 esetben több mint 80 százalékos a haladás, 98 esetben pedig még nem fejezték be a munkálatok 80 százalékát. „Az 1970-es évek végétől nem voltak felújítva az épületek, egészen 2006-ig. Tavaly a nehéz pénzügyi helyzet miatta stagnált a modernizálás, idén viszont már kaptak egy kis pénzinfúziót a tanintézmények” – mondta Pellegrini.

Valós kép a felkészültségről

Az iskolai közétkeztetési program keretében 45 988 Arad megyei diák kap tej- és pékterméket tízóraira, 35 505-pedig almát is. Tankönyveket 321 613,50 lej értékben rendeltek, aminek a 80-90 százalékát már le is szállították, és 10 253 szociálisan rászoruló diák kap tanszercsomagot.

Az idei érettségi tapasztalatairól a főtanfelügyelő azt mondta, hogy az átmenők aránya kezdi megközelíteni a valóságot. Tavaly a vizsgázók 91,99 százaléka ment át nyáron, és 88,91 százaléka a pótérettségin, idén – amikor nem voltak már szóbelik – az érintettek 86,39 százalékának sikerült első nekifutásra, a pótérettségin viszont eddig csak 59,25 százaléka vette sikerrel az akadályt (a végeredményeket ma teszik közzé). Mirela Aldescu szerint kísérletképpen egy megyében – nem nevezte meg, melyikben –, az egyik iskolában bekamerázták a vizsgatermet, és abban az érettségizőknek mindössze tíz százaléka kapott átmenő jegyet.