Az infrastruktúrával párhuzamosan a kultúrára is áldozni

Popi Morodan Cornel úrral, Gyorok község polgármesterével a mögöttünk lévő évet értékeljük, illetve az idei terveket, elképzeléseket vesszük számba.

– Polgármester úr, a mögöttünk lévő évet községi szempontból hasznosnak tekinti-e?

– 2022-ben nagyjából az előző évihez hasonló eredményeket értünk el, amelyekben enyhén érezhetővé váltak az ukrajnai háború által gerjesztett gazdasági válság hatásai is: ezek a községi költségvetést mintegy 5%-kal vetették vissza. A legnagyobb beruházásokat az oktatási intézmények épületeinek a fejlesztése, korszerűsítése terén valósítottuk meg. Községi szinten három nagy beruházást kezdeményeztünk: a Ménesi Líceum épületének a felújítása a befejezéshez közeledik, Gyorokon az iskolaépületnek azt a részét újítottuk fel, ahol oktatás zajlik. Jelenleg az udvar korszerűsítésén, illetve az új sporttermen dolgozunk, a munkálatok több mint 90-95%-ban elkészültek.

– A folyó évre mit terveztek? 

– A jelzett két beruházás befejezését tekintjük elsőrendűnek, mert az Országos Vidékfejlesztési Terv 2. (PNDR2) támogatásával zajlik. Azért szükséges, hogy új projekteket indíthassunk el, mert számos pályázatot nyújtottunk be, amelyek kezdenek beindulni. EU-támogatással a jelzett programban bölcsődeépítést is kezdeményeztünk, amelynek a munkálatai nagyon előrehaladott állapotban vannak, legkésőbb nyárig be akarjuk fejezni, az intézményhez szükséges felszerelés beépítésével együtt. Bukarestből kérjük az akkre­ditáló bizottság helyszínre utazását, hogy ősztől megnyithasson az intézmény mindhárom helyen. Ehhez a tűzvédelmi jóváhagyás az egyik legfontosabb tényező, amihez minden szükséges felszerelést megvásároltuk, hogy felszerelhessük a laboratóriumban és az osztálytermekben. Idén a három oktatási intézmény befejezése képezi egyik legnagyobb tervünket. Mivel az oktatás fejlesztése a község jövőjének a biztosítását is jelenti, e téren komoly lépéseket tettünk, és elértük, hogy azok az európai átlagon is túlléptek. A jelzettekkel párhuzamosan tavaly számos pályázatot nyújtottunk be, köztük egy elektromos kisbusznak a beszerzését, töltőállomással együtt. E projekt már a beszerzési stádiumba jutott, ugyancsak a Vidékfejlesztési Országos Program 10. (PNRR 10) támogatásával a Gyoroki Polgármesteri Hivatal komplex energetikai fejlesztését is megcéloztuk, hogy a Hivatal villanyszámlájának az értékét alaposan csökkenthessük. Az ugyanis egyre nagyobb volt, decemberben 140 ezer lejre emelkedett. Ugyancsak a középületek működésének, energetikai hatékonyságának a javítását célozza, hogy a fedelükre, illetve egy erre szakosodott parkba is napelemes kollektorokat szereljünk fel, hogy nagymértékben csökkenthessük a fűtési költségeket, ugyanakkor besegítsünk a közvilágításba is. Nem titok, hogy az elkezdett projektek kivitelezésével az időközben megemelkedett energiaárak miatti drágulást is szeretnénk kompenzálni. A községbeli utcáknak a közösség által legjobban elvárt korszerűsítésére is gondoltunk. Az Andrei Saligny Programban mintegy 15 kilométernyi utcaaszfaltozást tervezük, miután a jelzett utcákban befejeztük a szennyvízlefolyó megépítését. Gyoroknak összesen 45 kilométernyi utcája van, a szélsőket összesen 48 kilométer. Azoknak a nagy része aszfaltos, de ha sikerül a szélső utcákat is leaszfaltozni, akkor már csupán néhány rövid utcának az aszfaltozása marad. Azokat reményeink szerint az Arad Megye Tanács támogatásával sikerül majd korszerűsíteni.

Komoly infrastruktúrafejlesztési tervek

– A gyoroki tóval kapcsolatban vannak-e fejlesztési terveik?

– Természetesen, ott egy sportkomplexumot akarunk kiépíteni, amelyben további pályázati támogatással műfüves futball-, kézilabda- és röplabdapályák építését tervezzük, amelyeket a polgármesteri hivatal ingyen bocsátana az ott üdülők rendelkezésére. Jelenleg a munkálatok kivitelezésének versenytárgyalása folyik, a fejlesztést az Országos Beruházási Tröszt (Compania Naţională de Investiţii) hajtaná végre. Ezzel párhuzamosan egy kultúrotthon építését is tervezzük Gyorokon, ahol nincs községi tulajdonban lévő kultúrotthonunk, mert az egykori magántulajdonú, ezért a rendszerváltás után visszaigényelte a tulajdonosa, így az iskola és az orvosi rendelő közötti telekre egy új kultúrotthont tervezünk. A közhasznú projekt előrehaladott állapotban van, ugyancsak az Országos Beruházási Tröszt lesz a kivitelezője. A jelzett projekteken kívül más közhasznú fejlesztéseken is dolgozunk, közülük legfontosabb a földgáz bevezetését célozza. Ennek érdekében sokat dolgoztunk,  sikerült elérni a Tranasgaz Vállalatnál a földgáznak Aradról Lippára történő csatlakoztatását, amelynek a vezetéke Gyorok és Szabadhely között épül meg, ahol mi is rácsatlakozhatnánk. Jelenleg e projekt hatástanulmányán dolgozunk, eljutottunk az engedélyek beszerzéséig, de a kivitelezés finanszírozására is pályázatot készítünk. Ez a fejlesztés ígérkezik minden idők legnagyobb gyoriki beruházásának, ami túllépheti a 20 millió eurót is. Reménykedünk, hogy mintegy 10 milliót meg tudunk szerezni, találunk egy üzemeltetőt, akivel a továbbiakban együtt finanszíroznánk.

– Arra a lakosság mellett a vállalatok is rácsatlakozhatnak?

– Természetesen, de minden a költségeken múlik. Ezzel párhuzamosan néhány napja sikerült letennünk a dokumentációt, amely a háztartási hulladékokon túlmenőn más hulladékok tárolását is lehetővé tenné. A háztartási mellett ugyanis a lakosságnak van kerti hulladéka a fék nyeséséből, továbbá törmelékek, üvegek is, amelyeket valahol tárolni kellene. Úgy képzeljük el, hogy az ilyen jellegű hulladékokat külön konténerbe gyűjtenénk, és amikor egy-egy megtelik, az elszállítására kihívjuk a tárolásra szakosodott vállalatot. Ez nagyon fontos, mert manapság a Környezetvédelmi Alapnak 23 ezer lejt kell kifizetnünk évente, mert nem szelektíven gyűjtjük a hulladékot. A Masterplan előírásai szerint a hulladékot Berzovára kell szállítanunk, ahol a tárolási költségek folyamatosan nőnek. Szerencsére a végéhez közeledik a község általános urbanisztikai tervének az elkészítése, ami hozzájárul majd a településeink fejlődésének felgyorsításához.

– Vannak-e a községben olyan befektetők, akik munkahelyeket is teremtettek? 

– Természetesen vannak, ezért régóta dolgozunk egy ipari parknak a létrehozásán. Jelenleg egy betonelemeket gyártó vállalat dolgozik nálunk, jelentős létszámú alkalmazottat foglalkoztat. A nálunk működő többi vállalat kisebb létszámú személyzetet foglalkoztat. Éppen ezért akarunk egy komoly ipari parkot létrehozni, ahova minél több vállalatot szeretnénk meghívni. Közülük 2-3-nak az érkezése máris mutatkozik, ha igénylik, kiállítjuk számukra az építkezési engedélyt, hogy tavasszal hozzáfoghassanak telephelyeik kialakításához. A megtelepedésük munkahelyek létrehozását, a községi költségvetés bővítését is szolgálja. Manapság ugyanis ha összeadjuk az adókból származó bevételeket a villanyáram és a szemétszállítás számláival, akkor rájövünk, hogy a bevételek éppen fedezik a kiadásokat. 

– A gyoroki tó strandja hoz-e valamit a konyhára?

– Amióta polgármester vagyok, minden évben bővíteni próbáltam a helybeli tó strandját, ahol vendéglátó egységeket hoztunk létre, hogy növeljük a bevételeinket. A községgazdálkodási vállaltnak a munkáját is kibővítettük, ezért a legtöbb munkálatot önerőből sikerült elvégeznünk. Ezzel sikerült a kiadásainkat csökkenteni, mert megvásároltuk a szükséges építőanyagokat, és a munkálatokat önerőből végeztük el. A községgazdálkodási vállalatunk komoly eredményeket ért el azzal együtt, hogy a polgárok még többet várnak el tőle. Azt viszont meg kell érteniük, hogy 6-7 emberrel kell elvégeznünk mindazokat a munkálatokat, amelyek 4 ezer ember igényeit elégítik ki.

– Gyorok Arad-hegyaljának a központja, oda Aradról érkeznek-e kisebb-nagyobb magán befektetők, akik szőlőföldet vagy hétvégi telkes házat vásárolnak?

– Ebből a szempontból egyik szemünk sír, a másik nevet, mert a községben eladó telkes házakat vagy szőlőföldeket aradiak vásárolják meg. Közülük azonban sokan nyugdíjasok, és azzal a szándékkal vásárolják, hogy időskorukban, távol a város zajától, itt nyugodtan élhessenek. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az általuk megvásárolt házakban nem laknak állandó jelleggel, inkább hétvégén. Noha az ellenkezője is érvényes, de a legtöbb aradi nem költözik ki véglegesen. Akik csak hétvégeken, esetleg még ritkábban utaznak ki, azok nem kaszálják le a házuk előtt a füvet, de a közösségi életben sem lehet rájuk számítani. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy a gyoroki fiatalok Aradra vagy külföldre távoznak, és csak időskorukban térnek vissza. E tendencia negatívan befolyásolja a lakossági struktúrát, hiszen fiatal polgárokat bocsátunk ki, miközben időseket kapunk vissza. Ez egyelőre nem érezhető hangsúlyosan, de a közeljövőben egyre inkább érezhetővé válhat. Ez tapasztalható a helybeli vállalatok alkalmazottain is, hiszen nehezen találnak elég helybeli fiatal munkaerőt. Azt a környékből, akár más térségekből is kell toborozniuk.

Színesíteni, bővíteni a programokat

– Tavaly milyen közművelődési programokat szerveztek, idén mit terveznek?

– Nálunk kialakult a programok struktúrája: nyáron hangversenyeket, fesztiválokat szervezünk a tónál, karácsonyra mindig saját programot. Ami a nyári programokat illeti, próbáltuk színesebbé, változatosabbá tenni őket, ezért a könnyűzenei programok mellett szimfonikus koncertet, kórushangversenyt is szerveztünk. Nyáron főként a fiatalokat célozzuk meg, fesztiválokat, könnyűzenei koncerteket tartunk. Közülük némelyek a részvételt tekintve országos szinten is az élvonalba tartoznak. Ilyen a Gyorok Samofest. A fesztiválok az iskolakezdés előtt, vagyis, szeptember első szombatján szoktak véget érni, hogy a fiatalokat ne vonják el az iskolától. Olyankor szervezzük meg a Borfesztivált, a Község Napját is. Ezzel párhuzamosan téli programokat is szervezünk, amelyek ugyancsak népszerűk, ugyanis december 1-jén a nemzeti ünnep alkalmával a községháza előtt főzött babgulyással vendégeljük meg a lakosságot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a polgárok találkoznak, elbeszélgetnek egymással, vagyis erősödik a közösségi érzés. Ugyancsak a téli program része a karácsony előtt megszervezett kolinda-koncert, először Gyorokon, tavaly Kuvinban tartottuk, idén Ménesen akarjuk, hogy a község mindhárom településének a lakóit megmozgassuk. A téli programokat rendszeresen a szilveszterkor, tűzijátékkal megszervezett program zárja, ami nagy népszerűségnek örvend, legutóbb még Lippáról is érkeztek vendégeink.

– A tóparton épült víkendházakat rendszeresen igénylik a vendégek?

– Nagyon jó volt a látogatottságuk, azzal együtt, hogy tavaly kicsit megemeltük a bérleti díjakat. Az időjárás függvényében a víkendházak folyamatosan le vannak foglalva, ezért, akik 2-3 héttel előre nem foglalják le, nem igazán találnak kiadót. A tóparti komplexumról elmondhatom: jól megy, profitot termelt, amit azonban újra befektettünk, mert az övezet teljes befejezéséhez még további munkálatokat kell végeznünk. Elmondhatjuk, hogy Gyorok Község jelentős összegeket keres a turizmussal.

– A hétvégi házak milyen árakkal bérelhetők?

– Tarifáink a következők: péntektől a következő csütörtökig naponta 180, szombaton és vasárnap 200 lej a bérleti díj. Hozzáfűzöm: nagy a kereslet irántuk, ezért mindent megteszünk, hogy kielégítsük a hozzánk látogatók igényeit. Idén azonban nem tudunk sokat a turizmusba fektetni, mert be akarjuk fejezni a napközi óvoda új épületét. Ha elkészül, nagy segítség lesz a községbeli édesanyáknak, akiknek két éven felüli gyermekeik vannak, azokat a bölcsődében hagyhatják, miközben maguk munkát vállalhatnak.

Magyar néptáncoktató kerestetik

– Magam éppen a telepi iskola és óvoda felújított épületében szervezett programra érkeztem. Mit kell tudnunk a jelzett épületről?

– Folyamatosan támogatjuk e programokat, ezért a magyarországi Gyód településsel testvéri kapcsolatot ápolunk. Tavaly egy küldöttség élén meglátogatott az ottani polgármester, Schmidt Ferenc is. Természetesen mi biztosítjuk a feltételeket, de a programokat a magyar pedagógusoknak kell megszervezniük. Létezik a Pro Gyorok civil szervezet, amely a magyar nyelvű programokat szervezi, ezért azt szeretnénk, ha a magyar közművelődési élet is fejlődne. Éppen ezért, a találkozókhoz felújított, korszerűsített helyiségeket biztosítunk. A programok megszervezése azonban a helybeli magyarokra hárul. Gyorokon továbbra is támogatunk mindenfajta kulturális tevékenységet, mert a felfogásunk: bármilyen programot szerveznek, ahol az emberek találkoznak egymással, jól érzik magukat, azzal előmozdítjuk a közösségépítést. Úgy érzem, hogy a mindennapi rohanás, munka közben elhanyagoljuk az emberek közötti kapcsolatokat, a baráti viszonyokat. Azt szeretnénk, ha egy harmonikus környezetet tudnánk meghonosítani az emberek között, ezért az infrastruktúra fejlesztésével javítjuk a község lakosságának az életminőségét is. Ugyancsak az életminőség javulását szolgálja, hogy tavaly elértük: a községbeli polgároknak személyazonossági igazolványát Gyorokon tudjuk kiadni. E célból már nem szükséges Lippára utazniuk. Hogy mindezt megtehessük, 1,1 millió lej értékű felszerelésbe, épületfelújításba kellett beruháznunk. Szeptember óta Gyorokon mintegy 200 községbelinek a személyazonossági igazolványát adtuk ki. Az épület felújítását, a célnak megfelelő előkészítését a Gyoroki Községgazdálkodási Vállalat végezte el.

– Köszönöm a beszélgetést, hozzá akar-e még valamit fűzni?

– Igen, azt szeretném, ha közzétenné a dédelgetett tervemet: szeretném, ha a gyoroki magyarság számára minél több anyanyelvű programot szerveznének. Sajnos, mint egész Európában és az országban, nálunk is egyre kevesebb gyermek születik. Ezzel együtt szeretném, ha Gyorokon létrejönne egy magyar néptánccsoport. Szerintem egy tíztagú magyar néptánccsoporthoz lehetne elegendő jelentkezőt találni. Segítsenek találni egy koreográfust, aki betanítaná a gyermekeket. Tavaly újraélesztettük a Ghioceii Podgoriei román néptánccsoportot, ahova több gyoroki iratkozott be, mint amennyire számítottunk, hiszen 70-en vannak, és már a második táncukat tanulják. Reménykedem, hogy a magyar néptánccsoportot is újra lehet éleszteni. Számomra nagyon kellemetlen volt, amikor tavaly Schmidt Ferenc polgármester vezetésével meglátogattak a gyódi vendégek, akiknek a román néptánccsoport tagjai táncoltak csárdást. Ha nem figyelünk oda a jövő generációnak a nevelésére, a globalizáció mindnyájunkat elnyelhet.