Bensőséges Kis Szent Teréz-búcsúünnepség

Szombaton a Licieux-i Kis Szent Teréz nevére felszentelt arad-ségai katolikus plébániatemplomban 17.30 órakor kezdődött az ünnepélyes búcsúi szentmise, a felkoszorúzott feszület nyomában 19 pap és egyházi méltóság társaságában vonult be, ns. és ft. Király Árpád kanonok, marosi főesperes, arad-ségai plébános, aki miután köszöntötte a templomot megtöltő híveket és a paptestvéreket, név szerint megemlítve a szentmise főcelebránsát és ünnepi szónokát, ft. Pál József Csaba resicabányai főesperes-plébánost, különleges, várakozással teli alkalomnak nevezte az egyházközség legnagyobb ünnepét, a templombúcsút. A mostani ünnep kerek évfordulóval is egybeesik, hiszen 80 évvel ezelőtt szentelték fel a templomot. Az alkalomból nem szerveztek fényes ünnepséget, hanem csendes várakozással készültek rá, hiszen a gondviselő Isten segítsége, áldása különleges módon érezhető. E kis templom eredetileg szükségkápolnának épült, majd 1992–93-ban elkészült a torony és a plébániaépület, 2008-ban új orgonával gazdagodott a templom, majd 2010-ben a püspökség jóvoltából harangokat kaptak, amelyek a híveket rendszeresen hívják imádkozni. „Ma különös módon adnak hálát Istennek a 80 esztendőért, ezért gondoljunk az alapkövek lerakóira, a templomépítőkre, mindazokra, akik ebben az egyházközségben éltek, illetve akiket a templomban megkereszteltek, azokra a hívekre, akik tettek valamit e családias hangulatú templomért, ami a mienk, és örvendünk, amiért az aradiak is tisztelik, szeretik Kis Szent Terézt és a nevére felszentelt templomot” – fejezte be köszöntőjét ns. és ft. Király Árpád főesperes-plébános.

Szentbeszédében ft. Pál József Csaba hegyvidéki főesperes, a resicabányai Havas Boldogasszony-templom plébánosa örömének adott hangot, amiért ebben a nagyon szép, családias templomban mutathatja be a búcsúi szentmisét. Ez alkalmat adott számára, hogy felfrissítse a Kis Szent Terézzel kapcsolatos ismereteit. Mindig is csodálta az Isten iránt megnyilvánult határtalan szeretetéért a XIX. század végén alig 24 évet élt Kis Szent Terézt, aki egész életében kereste az Istenhez való kötődésének az újabb lehetőségeit. Kilencgyermekes családból származva, hamar elveszítette az édesanyját, majd kolostorba került, ahol magába szívhatta Isten szeretetének a hangulatát. Kis Szent Teréz élete egyben a hivatástudat példája mindnyájunk számára, hiszen önzetlen, gyermeki bizalommal volt Isten és szent fia, Jézus iránt. Jézus önzetlen játékszerének tartotta magát, ezért mindig, minden áldozatra készen állt érte, mert ha Jézussal lehetett, mindene megvolt. Éppen ezért, amikor rájött, hogy tüdőbajos – ami abban az időben halálos betegségnek számított –, boldogan készült az Istennel való találkozásra, mosollyal az arcán halt meg, abban a tudatban, hogy a jegyesével, Jézussal találkozik.

Ha Kis Szent Teréz példáját követjük, és szeretettel viszonyulunk egymáshoz, teljes hittel és odaadással Istenhez, sokkal boldogabb lehet az életünk, melynek során elnyerhetjük Isten adományait. Kis Szent Teréz módjára felismerhetjük, hogy hivatásunk van e világban, ahol Istent szolgálva, általunk is szebbé, jobbá tehetjük nemcsak a magunk, hanem embertársainknak az életét is – fejtette ki szentbeszédében ft. Pál József Csaba főesperes-plébános.

Az ünnepi szertartás végén ns. és ft. Király Árpád főesperes-plébános köszönetet mondott a szívhez szóló szentbeszédért, a templomkórusnak a szép énekekért, a határon túlról is érkezett híveknek, illetve a paptestvéreknek a részvételért. A szertartás után ft. Pál József Csaba főesperes-plébános megszentelte a parókia utca felőli udvarán álló Kis Szent Teréz-emlékművet. A házigazda főespres-plébános a híveket az udvar hátulsó részén adott agapéra, míg a paptestvéreket és a vendégeket a parókia ifjúsági termében feltálalt vacsorára hívta.