Bethlen Gábor jó emlékezete

November 15-én, pénteken, a Magyar Szórvány Napján Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről tartott vetített képes előadást a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség Újvárossy Ernő termében dr. Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület főlevéltárosa, a BBTE Magyar Történeti Intézetének docense. Bethlen Gábor 1613-ban történt fejedelemmé választásának 400. évfordulója tiszteletére az RMDSZ a 2013-as évet Bethlen Gábor emlékévvé nyilvánította.

Dr. Sipos Gábor Bethlen Gábor jó emlékezete című előadásában rávilágított a belső hatalmi harcoktól szétzilált, a Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom között őrlődő korabeli Erdély helyzetére, amely csak idézőjelben volt függetlennek tekinthető, valójában adót fizetett a Portának és külpolitikáját a török szultán irányította. Bethlen Gábor a törökök segítségét élvezve választatta magát erdélyi fejedelemmé 1613-ban. Az erdélyi országgyűlést rendhagyó módon Szkender pasa hívta össze és az országgyűlés rendjei „féltükben szabadon” választották uralkodóvá Bethlen Gábort. A kezdetben népszerűtlen, törökbarát fejedelem azzal alapozta meg „Erdély aranykorát”, hogy egy szétzilált, irigységgel, széthúzással bíró országból egységes és közös célokért küzdő társadalmat hozott létre nagyon rövid idő alatt.  Gazdaságilag felemelte az országot, „jó pénzt veretett”, mesterembereket telepített Morvaországból és Olaszországból, de azt is látta, hogy kultúra, iskola nélkül működhet az erdélyi társadalom. Szenci Molnár Albert zsoltárfordító és Káldi György katolikus bibliafordító egyaránt számíthatott a támogatására. Bethlen rendkívül aktív külpolitikát folytatott, Erdély aranykora tehát azt is jelentette, hogy az 1620-as évekre felállt a fejedelemség történetének első állandó hadserege, melynek legfőbb feladata Magyarország egyesítése lett. 1629. november 15-én „meghala ez nagy fejedelem, kihez hasonló magyar Mátyás királytól fogva és István királyon kívül nem hallatott, nem is remélhetni”.