„Ceaușescu emberei ölték meg Tóth Sándort itt, a Decebal hídnál”

A karácsonyi ünnepeket megelőző napokban idén is megemlékeztek az 1989-es decemberi forradalomról és annak áldozatairól, azokról a civilekről, akik az utcákon estek el a diktatúra leveréséért vívott küzdelem során. Tóth Sándorra december 23-án, szombat délben emlékeztek Aradon a Maros-parton felállított kopjafa előtt. Ő volt az egyetlen magyar állampolgárságú áldozata a romániai forradalomnak. 

A megemlékezésre idén is számos hivatalos és egyházi személy, helyi lakosok és a magyarországi testvérváros, Hódmezővásárhely képviseletében Márki-Zay Péter polgármester és Berényi Károly alpolgármester tette tiszteletét, és koszorúzott a kopjafánál. A megemlékezést Bognár Levente helyi tanácsos vezette egy rövid beszédben megemlékezve az akkori eseményekről:

„Azokban az időkben bíztunk azokban az eszmékben, amelyek a szabadságot, a testvériséget és az egyenlőséget jelentették. Valóban testvériségben álltunk. Most az ember nem mindig érzi ugyanezeket a dolgokat, mint annak idején, de bízunk benne, hogy az idő ismét elhozza azokat a dolgokat, amikben hittünk, amikről álmodtunk” – mondta a tanácsos megköszönve az egybegyűltek jelenlétét, és felkérte Valentin Voicilát, aki annak idején Arad sorsát irányította, hogy szóljon pár szót. 

„Sokat gondolkodtam azon, ami akkor történt, és arra jutottam, hogy Nicolae Ceaușescu emberei ölték meg Tóth Sándort itt, a Decebal hídnál, miután Temesváron vérfürdőt rendeztek, és ugyanazt tervezték tenni Aradon is. Vonattal mentek tovább Dévára, de 29 mesterlövész a Park Szállodában maradt. Kérdem én, hova ment ez a 29 mesterlövész? Én nem hiszem, hogy Tóth Sándor egy célpont volt számukra. Én azt kívánom, hogy a románok és a magyarok együtt tudjanak működni, mert a magyarok kiváló adminisztrátorok, a románok találékonyak, és az együttműködés hozza el mindenki számára a sikert” – emlékezett meg Voicilă a forradalom áldozatairól, majd a város részéről Lazăr Faur alpolgármester szólt az egybegyűltekhez. 

Tóth Sándor áldozata Arad és Hódmezővásárhely együttműködését eredményezte, amely városok lassan 34 éve testvérvárosi viszonyban állnak. Hódmezővásárhelyről Márki-Zay Péter polgármester üdvözölte a jelenlévőket, elmondva, hogy a hódmezővásárhelyiek büszkék Tóth Sándorra, aki az aradi és temesvári lakosok megsegítéséért érkezett a forradalom idején Aradra, hogy segélycsomagokat szállítson eredetileg Temesvárra. Végül csak Aradig jutott. 

„Ahogy Voicilă úr is elmondta 34 évvel ezelőtt a románok és a magyarok is a diktatúra ellen léptek fel, és a hódmezővásárhelyiek és sok más magyar település lakosai nemzetiségre való tekintet nélkül igyekeztek segíteni az itt élőknek a nehéz napokban. Most Magyarországon sok szó esik a szuverenitásról. Én biztos vagyok benne, hogy akkor Ceaușescu úgy érezte, hogy Magyarország beavatkozik az ország szuverenitásába, de egy ennél sokkal fontosabb érték győzedelmeskedet: a szolidaritás. Két kultúra, amely összeütközött, és amely ma is összeütközik: a szabad demokratikus keresztényi gondolat, amely a szabadságban gyökerezik és a jólétben, a másik kultúra pedig akkor épp egy kommunista kultúra volt. Bármerre megyünk a világban, valójában nem az ideológia számít, hanem az a kultúra ahol kevesek uralkodnak sokakon. Ahol elnyomják a szabadságot, ahol nem lehet szabad választásokon leváltani az uralkodó osztályt, ahol az előrejutást a pártkapcsolatok és a család határozza meg. Ebben a kultúrában szükségszerűen egyesek nagyon gazdagok lesznek, mások pedig nagyon szegények. Ebben a kultúrában az egyensúlyt csak akkor tarthatják fenn, ha gyűlöletet szítanak valaki ellen, sok esetben nemzetiségi, vagy vallási alapon. A félelem és a gyűlölet tartja fenn ezt a diktatúrát. A propaganda és a hazugság. Szükségszerűen ezek a rendszerek gazdasági szempontból kevésbé hatékonyak, hiszen azok az emberek, akik egy kapitalizmusban, egy demokráciában a vállalkozásaik hasznát maguk élvezik, ebben a rendszerben sosem lehetnek biztosak abban, hogy mikor veszik el tőlük azt, amijük van, és ezért sokkal kevesebb energiát tesznek munkájukba. Ezért van az, hogy amikor ez a két kultúra szembekerül, mindig a nyugat és a szabadság győz, mert ott van technológia, ott van tudás, és ott van tisztesség és becsület. Ez a két kultúra ütközött Aradon és Romániában. Ezen kultúra győzelméhez járult hozzá Hódmezővásárhely és Tóth Sándor” – mondta a magyarországi polgármester, felsorolva számos olyan közös megvalósítást és folyamatban lévő beruházást, amelyek a két város fejlődését eredményezték. 

A hivatalos személyek beszédét követően ft. és ns. Király Árpád marosi főesperes és az aradi ortodox érsek közös imádságra hívta az jelenlévőket, majd a Mennyből az angyalt énekelve előbb a forradalmárok, a hódmezővásárhelyi küldöttség, Arad város alpolgármestere és Bognár Levente tanácsos, Tóth Csaba, Arad megye prefektusa és Pál Norbert, illetve Spier Tünde a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatója koszorúzta meg a Tóth Sándornak szentelt emlékművet.