Csapatmunka a javából

Hunyad megyében a magyarságnak nem sikerült ugyan parlamenti képviselői mandátumot szereznie a 2020-as decemberi választáson, a szomszédos Krassó-Szörényben viszont igen. A visszaosztásnál a fiatal dévai mérnöknek, KELEMEN ATTILÁnak mosolygott a szerencse, a szomszéd megyében megszerzett RMDSZ-es parlamenti képviselői mandátum neki jutott. Egyéves országgyűlési tapasztalatairól dévai irodájában beszélgettünk.

– Korábbi politikai tapasztalat nélkül, szinte egyből belepottyant a nagypolitikába.

– A képviselői mandátum megszerzése számomra is meglepetés volt, nem számítottam rá. Krassó-Szörény megyében a magyarság száma és lakossági aránya még a szórványbeli Hunyad megyénél is alacsonyabb, korábban egyetlen választáson sem szerzett parlamenti mandátumot. 2020 decemberében azonban az országos visszaosztásnál az RMDSZ-nek ott jutott mandátum, így szereztem képviselői mandátumot. Két munkatársat találtam, együtt dolgozok Segesvári Károly jogásszal és Doboli Mária politológussal, jól működik a csapat.

– Dévai lakosként bizonyára Hunyad megye magyarságát ugyanúgy felkarolja, mint a Krassó-Szörény megyeit.

– Természetesen, Resicán és Déván is nyitottam parlamenti irodát, havonta legalább egyszer tartok fogadóórát itt is, ott is. A két megye sok mindenben hasonlít, a magyarság mindkettőben szórványban él, mindkettőre rányomta a bélyegét a nehézipar, majd annak összeomlása után a gazdasági válság. A fiatalok többsége máshol keresi a boldogulást, mindkettőből jelentős az elvándorlás. A sok hasonlóság alapján könnyebb együtt képviselni mindkettőt az RMDSZ-en belül és a parlamentben egyaránt.

– A magyarság szempontjából azért nálunk jobb a helyzet.

– Kétségtelenül, Déván a Téglás Gábor Elméleti Líceumban érettségiig lehet tanulni magyarul, más városokban pedig magyar tagozatok működnek, miközben Krassó-Szörény megyében immár semmilyen magyar nyelvű oktatás sincs, csupán egy 14 gyermekes magyar óvoda van Resicabányán. Politikai téren is hasonló a különbség, Hunyadban van magyar alprefektus, megyei tanácsos, alpolgármester Déván, helyi tanácsos több településen, főtanfelügyelő-helyettes és államtitkár. Krassó-Szörényben egyetlen RMDSZ-es helyi tanácsos sincs, csupán alprefektus volt tavaly, de az új kormánykoalíció megalakulása nyomán le kellett mondani a tisztségről.

– Hogyan fogadták kollégái az RMDSZ parlamenti frakciójában? Gondolom a székelyföldiek, kolozsváriak vagy partiumiak számára Hunyad és Krassó-Szörény szórványmagyarsága nem túl ismerős.

– 20-an vagyunk az RMDSZ képviselőházi frakciójában – a szenátusi frakcióban további 9-en –, akik Erdély különböző vidékeiről érkeztek, más-más helyzetből. Gondoljunk csak bele mennyire eltérő egy székelyföldi, egy partiumi, illetve egy szórványban élő magyar tapasztalata az anyanyelvhasználatról, az oktatásról és számos más területről. A tömbvidékeken számos polgármesteri tisztséggel, megyei tanácselnökökkel, iskolák hálózatával, erős civil egyesületekkel rendelkeznek, az ottaniaknak nincs tapasztalatuk a szórvány létről. Éppen ezért tavaly ősszel Hunyad megyébe hívtam a Szatmár megyei Kallós Zoltán tanügyi államtitkárt, hogy ismerje meg az itteni magyar oktatás helyzetét, és beszélgessen el a helyi magyar tanügyi vezetőkkel. Együttesen kell, hogy fellépjünk, csak egymással együttműködve tudjuk képviselni a magyarság érdekeit

– Nemcsak, hogy a szórványból érkezett, hanem újonc is tapasztaltabb kollégái között.

– E téren árnyaltabb a helyzet, a 20 fős képviselőházi frakció tagjai közül 9-en vagyunk újoncok, sokat segített a több parlamenti mandátummal rendelkező idősebb kollégák tapasztalata. Mindenkit személyesen megismertem, baráti szellemű csapat alakult ki, jó az együttműködés. Korábban én is csak a sajtóból tudtam, hogyan működik a parlament, rálátásom azonban nem volt.

– Tényleg, hogyan zajlik a parlamenti munka?

– Nagy részt a kb. 15 fős szakbizottságokban zajlik, jómagam a gazdaságpolitikáért, reformokért és privatizációért felelős bizottság titkára vagyok. A törvénytervezeteket a bizottságban vitatják meg, a pártok delegáltjai ott egyeztetnek, az én bizottságom például az ország gazdaságpolitikájára vonatkozó törvénytervezeteket tárgyalja. Szavazásra a plénum elé csakis a szakbiztosságokban kidolgozott törvénytervezetek jutnak. Hétfőnként gyűlést tartunk az RMDSZ-frakcióban, melyben minden szakbizottság tagja beszámol az előző heti törvénytervezetek helyzetéről, megvitatjuk annak előnyös és hátrányos oldalait, egyeztetünk, majd ennek alapján kialakul a közös álláspont. Később az RMDSZ a koalíciós partnerekkel is egyeztet. Szintén a hétfői frakcióüléseken ismertetik a következő időszak törvénytervezeteit. A lényeg a csapatmunka.

– Komoly átrendeződés zajlott tavaly a bukaresti politikai porondon, olyan, amelyre az év elején kevesen gondoltak volna.

– Tavaly ilyenkor még nagy volt a bizalom a PNL–USR–RMDSZ-kormány megalakulásakor. Időközben felszínre kerültek a belviszályok, és a helyzet lényegesen megváltozott, ráadásul úgy, hogy a pandémia és az azzal párosuló gazdasági válság nem ért véget. A nemrég megalakult újabb kormánykoalíció még nagyobb parlamenti többséggel rendelkezik, sok mindent megvalósíthat. Tavaly például az RMDSZ kezdeményezte 20 tervezetből 3 törvényerőre emelkedett, ezeket nyilván én is aláírtam, illetve megszavaztam, a többi pedig folyamatban van.

– Sok sikert kívánva 2022-re, köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én is köszönöm!