Cseke nagyobb jövedelmet ígér

Júniustól új szabályok szerint működnek a háziorvosi ügyeleti központok. A módosításokat tartalmazó egészségügyi miniszteri rendelet a Hivatalos Közlöny 389. számában jelent meg.

Az új szabályzat nagyobb jövedelmet biztosít mindazon háziorvosoknak és asszisztenseknek, akik ezekben az alapellátást nyújtó központokban ügyeletet látnak el. Ugyanakkor, kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy aktívabban vállaljon szerepet a központ fenntartásában, hiszen a helyi közösség a szolgáltatások közvetlen haszonélvezője.

„Célunk a háziorvosi ügyeleti hálózat bővítése, főleg vidéken, illetve az, hogy az orvosok és asszisztensek a többletmunkáért nagyobb jövedelemhez juthassanak, mint eddig” – nyilatkozta Cseke Attila egészségügyi miniszter.

Szakmai fokozattól függetlenül, egy háziorvos 12,8 lejes órabért kap, szemben az eddigi 10 lejjel, amelyből az orvosnak a rendelő közköltségeit is fedeznie kellett. Az az orvos, akinek a kabinetjében működik a központ, további 6,4 lejt kap óránként. Az asszisztensek nem kaphatnak óránként 8 lejnél kevesebbet, de jövedelmüket a kialkudott fizetés függvényében állapítják meg, függetlenül attól, hogy van-e szerződésük az egészségbiztosítási pénztárral vagy csak a központ alkalmazottai.

Újdonság, hogy közzétették azoknak a (zöld kódot viselő) sürgősségi eseteknek a jegyzékét, amelyeket elláthat a háziorvos ügyeletben vagy a beteg otthonában.

A miniszteri rendelet értelmében, állandó ügyeleti központot hét orvossal lehet létrehozni, hogy az orvosok ne legyenek túlterheltek – az eddigi szabályozás szerint, öt orvossal működhetett egy központ. Abban az esetben, ha az orvosok vállalják, a központ továbbra is működhet 5-6 szakemberrel. Ha egy körzetben nincs 5 háziorvos, de igény van ügyeleti központ létrehozására, akkor az ügyeletet elláthatja más, saját rendelővel nem rendelkező orvos, illetve harmadéves rezidens háziorvos is.

Az állandó központ létrehozását a megyei közegészségügyi igazgató hagyja jóvá.

Abban az esetben, ha az ügyeleti központnak van saját gépjárműve a páciensek otthoni kivizsgálásához, a központon kívüli tevékenységet a sürgősségi diszpécser-szolgálat irányítja.

Ha az egységes (112) hívószámon keresztül érkezik segélykérés, és az elmondottak szerint, a páciens állapota nem életveszélyes, akkor a diszpécser kérheti a központban ügyeletet biztosító háziorvos kiszállását.

Ha a beteg vagy hozzátartozója közvetlenül a központhoz fordul, kérve az otthoni ellátást, az orvos kiszállhat, de csak a sürgősségi diszpécser-szolgálat beleegyezésével.

A rendelet ugyanakkor nagyobb mértékű részvételt ír elő a helyi önkormányzatoknak az állandó ügyeleti központok finanszírozásában.

Biztosítják a kiegészítő személyzetet: az őrt, a takarító személyzetet, betegfelvételi jegyzőt a helyi önkormányzat helyiségeiben működő központokban, illetve az őrzést bármilyen szervezési forma esetén. A rendelkezésre bocsátott helyiségben biztosítják a működéshez szükséges minimális berendezést, közművesítést és fizetik a közüzemi számlákat.

A szaktárca idén 21 millió lejt különített el az állandó ügyeleti központok finanszírozására. Romániában jelenleg 88 központ működik, és az Egészségügyi Minisztérium becslései szerint további 60-ra lenne szükség. 

(Egészségügyi Minisztérium, sajtóosztály)

Világoson avatták fel az első központot

Az első ügyeleti központot Arad megyében avatták fel csütörtökön, Világoson, a helyi, illetve a megyei önkormányzati vezetők és közegészségügyiek jelenlétében. Az Arad Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) vezetője, Constantin Cătană a Nyugati Jelennek elmondta, a „Dr. I. T. Mera” nevű központban összesen 12 – helybéli, pankotai, kovaszinci és gyoroki – orvos fogja biztosítani az állandó ügyeletet a helybeliek, illetve a település központjától mintegy 40 km-re lakó személyek számára. A DSP vezetője szerint a továbbiakban Honctőn, Nagylakon, Vingán és Soborosin településben szeretnének hasonló szolgálatot beindítani. Erről a tervről az elkövetkezőkben tárgyalnak a polgármesteri hivatalokkal. Egy központ működéséhez minimum 6-7 orvosra lesz szükségük.