Faragó Péter RMDSZ megyei elnöknek, a magyar képviselőjelölt listavezetőjének a csütörtökön megtartott, választási kampányindítón elhangzott beszéde.
„Amikor október végén az RMDSZ amolyan előválasztási barométerként, a decentralizációt, a Bukaresttől való függőség leépítését követelte utcai plakátokon, befagyott a lélegzet a fővárosi román politikusokba, akik ezt olvashatták: Megmentjük Kolozsvárt, Nagyváradot Bukaresttől; az adóink Erdélyt gazdagítsák, ne a fővárost – üzentük.
Igen, kedves hölgyeim és uraim, az aradiak adója Aradot és a megyét gazdagítsa, ne a fővárost, amelyik amúgy is megáll a lábán. Igaz, ha csupán azt költenék el, amit megkeresnek, akkor ma több tízezer bukarestinek a lakásában dideregnének, miközben a metrószerelvények félóránként közlekednének.
Erdélyt, Arad megyét, Aradot zömében szorgalmas emberek lakják, ami meg is látszik a statisztikában. Ebből csak egyetlen adatot említenék: 2008–2015. között Arad megye vállalkozásainak a bevétele 136%-kal növekedett. Szomorú, hogy a közel 100 év román közigazgatási rendszernek köszönhetően ez nem látszik meg rajtunk: műemlék-épületeink szó szerint ránk omlanak, egy évszázad alatt egyetlen történelmi kastélyunkat, várunkat nem restaurálták, a vasútról már nem is beszélve.
Jelenleg az RMDSZ Romániában az egyetlen politikai erő, amelyik igazi decentralizációt, helyi közigazgatási autonómiát követel. Ebben a kérdésben sajnos, egyetlen, magát amúgy az európai értékek elkötelezett hívének valló román párt sem áll ki mellettünk, sőt azonnal szeparatizmust kiáltanak.
Kedves barátaim, akik itt ülnek, azok tudják: az elmúlt negyed évszázadban voltunk kormányon, voltunk ellenzékben, de egyik esetben sem számított sétagaloppnak az RMDSZ és a romániai magyarság élete. Energiánkat, munkabírásunkat rendre felemésztette a Bukarestben meggyökeresedett fanariotizmus elleni harc. De tudtuk, mit vállalunk. Tudtuk, hogy akár a legapróbb ügyet is csak tucatnyi kopogtatás után intézhetjük el a magyarságnak. Az itt ülő polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok a megmondhatói, hogy akármennyire is központosított a román hatalom, akármennyire is bizsereg a tenyerük a kialakított rendszer ellen, egyelőre nincs más alternatíva.
Amikor 2008–2012 között parlamenti képviselő voltam, RMDSZ-es kollégáimmal együtt nekem is bizsergett a tenyerem a megkövesedett rendszer ellen. De elfojtottam a mérgemet, feltűztem az álmosolyt és végiglobbiztam a minisztériumokat, az illetékeseket, hogy végre rákerüljön a pecsét az aktára, aminek az eredményeként a településeink fejlődhettek.
Tisztelt hölgyeim és uraim, az RMDSZ parlamenti képviselőinek bukaresti munkája szerencsére nem csupán ezekben az ügyekben merül ki. Az eddigieknél még keményebb és céltudatosabb magyarságpolitikára készülünk. Nekünk már nem óhajaink, hanem jogos követeléseink lesznek. Olyanok, amelyek az Európai Unió országaiban természetesek, itthon viszont hallani sem akarnak róluk a román pártok.
Románia 100 éves születésnapján semmi mást nem kérünk, csak azt, amit annak idején, Gyulafehérváron megígértek nekünk. Új etnikumközi szerződést ajánlunk, amely tartósan biztosítani fogja, hogy büszke magyarként élhessünk a szülőföldünkön. Mert mi, magyarok Arad megyében és egész Erdélyben őslakosok vagyunk, nem betelepítettek, akik csupán felélik és elpusztítják mások megvalósításait.
Ami jó az erélyi magyaroknak, jó Romániának is
Higgyék el, egy sokkal tetterősebb, célratörőbb csapattal vágunk neki Erdélyben és a Kárpátokon túli megyékben is a választási kampánynak. Nyugodt szívvel kimondom: ami jó az aradi magyarságnak, az jó az aradi románságnak is. Ami jó az erdélyi magyaroknak, az jó Romániának is. Szó sincs magyar szeparatizmusról, szórványbeli magyar enklávéról. Mi egy decentralizált, modern Románia felépítését akarjuk elérni a parlamentben.
Helyi szinten én és kollégáim egy olyan Arad megyét akarunk, ahol akárcsak egész Erdélyben, jó élni, a fiatalok megtalálják a számításaikat, ahol semmilyen veszély nem fenyegeti jogainkat és javainkat. Azt akarjuk kiharcolni, hogy végre működjék a kulturális autonómia, aminek köszönhetően mentesüljünk a sokszor vállalhatatlan kompromisszumoknak a megkötésétől a helyi tanácsokban vagy a megyénél.
Pontos, éves költségvetést akarunk kiverekedni a már évekkel ezelőtt megalakult, de a helyzet miatt alvó Kulturális Autonómia Tanácsoknak.
Az Arad megyei magyarok is adóznak a költségvetésnek, így jogot formálhatunk arra, hogy a nem kevés összegből tisztességes szeletet visszacsorgassunk számukra. Akkor civilszervezeteinkkel karöltve, ebből a pénzből finanszírozzuk hagyományőrző, kulturális, művészeti vagy sportprogramjainkat.
Sajnos 2012–2016 között – először a rendszerváltás után –, Arad megye magyar parlamenti képviselő nélkül maradt. Ennek sebeit most nincs szándékom feltépni, de lényeg, hogy áldozatul estünk a kevés szavazatnak és a kusza választási rendszernek. Higgyék el, ezt a négy évet a megye magyar települései meg is érezték, amiről az önkormányzati választottaink tudnának sokat beszélni. Tetszik vagy nem, amíg az RMDSZ nyomására nem építik le az agyonközpontosított közigazgatási rendszert, addig alkalmazkodnunk kell a helyzethez. Mert értünk, helyettünk senki nem fog kilincselni, senki nem fogja irodáról irodára hordozni a papírjainkat Bukarestben.
Ugyanakkor célunk, hogy az eddigi 20%-ról 10%-ra csökkentsük az anyanyelv-használati jogot. Siker esetén Arad megyében még több magyarlakta településen lesznek kétnyelvű feliratok. Kiszámoltuk, hogy Erdély-szerte ezzel mintegy 170 ezer magyarnak szereznénk örömöt, annyi érezné, hogy végre teljes jogú tagja a településnek, ahol él. Ugyanilyen fontos, hogy a városokban nagy számban élő magyaroknak is biztosítva legyen az anyanyelv-használati jog. Célunk, hogy ahol legkevesebb 5000 magyar él, használhassa anyanyelvét az ügyintézésben. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések azért kiemelkedően fontosak számunkra, mert erősítik a magyarságtudatunkat, üzenik: sosem hagyjuk magunkat!
Kedves barátaim, Arad megye magyarsága nem engedheti meg magának, hogy újabb négy esztendőt parlamenti képviselet nélkül vészeljen át. Bízom benne, hogy Arad megye magyarsága annyira erős és felelős, hogy december 11-én elmegy szavazni, az RMDSZ jelöltjeire. Bízom benne, hogy önök, akik jelen vannak, elviszik az üzenetet a családba, a szomszédokkal, a barátokkal, az ismerősökkel folytatott beszélgetés során is felhívják a figyelmet a december 11-i parlamenti választások fontosságára. Mert annyian vagyunk, ahányan magyarként élünk. Annyian vagyunk, ahányan pecséttel is bizonyítjuk a hovatartozásunkat. Annyian vagyunk, ahányan elmegyünk szavazni, az RMDSZ jelöltjeire.
Isten minket úgy segéljen – zárta kampánybeszédét Faragó Péter RMDSZ megyei elnök, a magyar képviselőlista vezetője.
Hozzászólások